Lassan vége a nyárnak, enyhül a hőség, a piacokon, üzletekben és Nyárádszeredában az útszélen még ott találjuk a hűsítő, édes nyárádmenti dinnyét. Az idei év termése messze elmarad az előző évitől – derült ki, amikor az egyik termelővel a sikerről és a gondokról, szárazságról és a termésről, az árakról és az eladásról beszélgettünk.
Kacsó István dinnyéit már sokan ismerik, az utóbbi években ott találjuk Nyárádszereda főutcáján, a lakása előtt, szó szerint karnyújtásnyira. A Gyümölcsfészek nevű családi és baráti kezdeményezés keretében mást is termeszt, de idén főleg a sárga- és görögdinnyéből kínál az átutazóknak.
Mivel az előző éveket pozitív eredménnyel zárta, az idén már két hektáron indította el a dinnyetermesztést, hétfajta görög- és kétfajta sárgadinnyét találhat nála a vásárló, hiszen minden évben kipróbál új fajtákat, hogy adott területen melyik eredményez nagyobb hozamot, és arra is odafigyel, hogy a gyümölcsök az ízükkel is „hódítsanak”, tehát nem a mennyiség a mérvadó – mondta el lapunknak a termelő.
Az előkészítési munkálatokat (területtakarítás, talajlazítás, alaptrágyázás) rögtön már az idény zárásakor elvégzi, télen pedig kiválasztja azokat a magokat, amelyekkel a következő idényt indítja. A romániai magokat Bosznia-Hercegovinába szállítják, ahol tökalanyra oltják, majd a kész palántát visszahozzák tavaszra. Azért tökalanyra oltanak, mert a töknek erőteljesebb a gyökérzete, ezért mélyebbről fel tudja venni a vizet és a tápanyagot a talajból, másrészt a tök kevésbé érzékeny egyes gombás betegségekre, így mellőzni tudják a gyakori permetezést. A 4400 palánta ültetésekor 6 kilométer hosszúságban fektetnek le csepegtetőrendszert, de talajfóliázást, mulcsozást is végeznek.
A fajtaválasztásnál fontos szempont az érési időpont is, hogy ne tevődjenek egymásra, ne egyszerre érjen be minden fajta, így az árusítási időszakot augusztus elejétől ki tudják nyújtani szeptember közepéig. Idén kedvező volt az időjárás, július elejéig volt elég csapadék, de az Európát elborító hőségkupola és aszály miatt augusztusra elfogyott a gazdaságában a vízforrás, de ez szerencsére már nem érintette a termést, mert a dinnyegyökér akár három méterig is behatol a talajba, hogy vizet keressen. A megfelelő vízellátás azért fontos, mert a dinnye nagyon vízigényes, akár 20–25 liter vizet is képes naponta elpárologtatni, amit pótolni kell, hogy a termés egészségesen növekedjen – részletezte a gazda.
Helyben értékesítik a termést – régi és új vásárlók állnak meg Kacsóék háza előtt
Előnyben a déli termelők
Jogosan vetik fel a vásárlók a kérdést, hogy miért jóval olcsóbb a déli megyékben termelt dinnye. Egyrészt azért, mert ott lazább talajok vannak, így ott szabadgyökerű termesztés folyik, azaz egyenesen magról vetik a dinnyét, így a palántaárak jóval alacsonyabbak. Az éghajlat is más, kedvező a dinnyének, így ott hektáronként akár 80–100 tonnát is szüretelnek. Ezzel szemben nálunk félkötött és kötött talajok vannak, az éghajlat kevésbé meleg, a palánták jóval költségesebbek (akár 4–5 lej szálanként), így az előállítási költségek akár háromszor magasabbak, és csak 35–40 tonna dinnye terem hektáronként – magyarázta. Másrészt a déli termesztők már az idény kezdetén visszaszerzik az alacsonyabb befektetéseiket, ezért azután 40–50 banis áron tudják a termést eladni a mezőről a viszonteladóknak, akik már 4–5 lejért (azaz tízszeres áron) adják el a városok piacain.
Ezzel szemben a nagyáruházak nagyon alacsony áron tudják adni a dinnyét, mert üzletpolitikájuk mindig valamilyen más termékkel „összekapcsolja” azt, s a dinnyéért betérő vásárló észre sem veszi, hogy még mi mindent megvásárolt egyúttal az üzletben.
Az alacsony árak annak tudhatók be, hogy szinte mindenütt egyszerre ért be a termés, és a piacon egyfajta telítettség volt, de a hasonló gondokkal küszködő Törökország és Görögország is hatalmas mennyiségű dinnyét adott el Romániában potom áron a kereskedőknek. Ez tönkreteszi hosszú távon a hazai kistermelőket, akik nem tudnak mit kezdeni ezzel a helyzettel, kénytelenek elfogadni a nagykereskedők által felkínált alacsony árat is, nem tudják felvenni a versenyt ezzel a piaccal.
Hogyan éli túl a kistermelő?
Idén jelentősen megnőtt az üzemanyag, a palánta, az alaptrágya ára, de az idei dinnyeértékesítési szezont még a tavalyi-tavalyelőtti árakon kezdték, azaz kilogrammonkénti 3,50 lejért. Ám csakhamar kénytelenek voltak alább engedni az árakat, ma 2,5 lejért kínálják a görög-, 4 lejért a sárgadinnyét, azért, hogy legalább a befektetett összeg megtérüljön – mutatott rá Kacsó István. Annak ellenére, hogy kétszeres felületen termel az idén, a kedvezőtlen árak miatt alacsony a bevétel, és csak remélni tudja, hogy legalább szeptemberben némi haszon is lesz az idei munkán. Legalább annak örülhet, hogy meg tudta növelni a termőterületet, és a termés is szép lett a nyáron.
Sok vásárlója évről évre visszatér, és nemcsak helyiek, hanem Marosvásárhelyről, Szovátáról, Parajdról is érkeznek hozzá dinnyéért. A piacot sikerült azzal bővítenie, hogy több nyárádmenti élelmiszerüzletben helyet kaptak dinnyéi, a vásárlók pedig pozitívan reagáltak erre.
A nyárádszeredai gazda kedvező helyen, a lakása előtti főút mellett kínálja a dinnyét, ezért a helyiek és környékbeliek mellett a szomszédos Kolozs és Hargita megyei átutazók is megállnak. Mivel a településen naponta több ezer autó halad át, ennek, ha csak egy százaléka megáll vásárolni, akkor ő már elégedett.
Igény volna arra, hogy Székelyföldön is piacra vigye az áruját, de aki állandóan a mezőn dolgozik és szüretel, annak nincs ideje a piaci stand mellett tölteni az időt, ezért találnia kellene egy székelyföldi viszonteladót, aki korrekt áron értékesíti tovább a gyümölcsöt abban a térségben is – tette hozzá.
Nem engednek a negyvennyolcból
A Nyárádmentén nemcsak Kacsó István termel dinnyét, még van három-négy gazda, akik évek óta jelen vannak a piacon. A versengés helyett a nyárádmentiek egyezséget kötöttek: egy adott árnál alább nem megy egyikük sem. Az alacsony árakra és bevételekre azonban egyaránt panaszuk van.
Kacsó István nem szeretné csökkenteni a termőterületet, de arra fog törekedni, hogy a költséghatékonyságot növelje, akár úgy is, hogy maga próbál palántákat nevelni, hogy ennek költségeit legalább megfelezze. Tavaly próbálkozott a magszegény dinnyével, pozitív volt a visszajelzés, ezért idén ezt is termesztett, idén a „zöldbelű” mellett „sárgabelű” sárgadinnyét is termesztett, ennek is örültek a vevők. Az idei hétfajta görögdinnyéből a következő évben már csak négyet fog termeszteni, amelyek ízben is és mennyiségben is leginkább megfeleltek a vásárlók igényeinek – tette hozzá.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
