A bűnügyi nyomozás megszüntetése és az ez elleni panasz
Ahogy már említettük a bűnügyi nyomozás általános leírásakor, a nyomozás célja a bizonyítási eszközök felkutatása és biztosítása, a bűncselekmény és az elkövető személyek felderítése, ezek bűnösségének megállapítása, valamint mindezen tényezők alapján megállapítani, hogy a vád alá helyezés szükséges-e vagy nem.
Ahogy már említettük a bűnügyi nyomozás általános leírásakor, a nyomozás célja a bizonyítási eszközök felkutatása és biztosítása, a bűncselekmény és az elkövető személyek felderítése, ezek bűnösségének megállapítása, valamint mindezen tényezők alapján megállapítani, hogy a vád alá helyezés szükséges-e vagy nem.
Ellenben bármely nyomozás alatt előállhatnak olyan akadályok, amelyek miatt az eljárás nem folytatható, vagy akár el sem kezdhető.
A büntető törvénykönyv részletesen kitér azokra a körülményekre, amelyek a nyomozás megszüntetéséhez vezetnek. Ezek a következők:
– a bűncselekmény nem létezik
– a tett nem bűncselekményként büntetendő
– a tett nem veszélyes a társadalomra
– a bűncselekményt nem a gyanúsított vagy a terhelt követte el
– hiányzik a bűncselekmény egyik tényálladéki eleme (társadalmi veszély, bűnösség, büntető törvénykönyv általi szabályozás)
– egy büntethetőséget kizáró ok megléte (például: gyermekkor, kényszer, tévedés, jogos védelem, végszükség stb.)
– az előzetes magánindítvány (plângere prealabilă) hiánya
– a tettes halála, az elévülés, valamint a megkegyelmezés
– az előzetes magánindítvány visszavonása a sértett fél által, illetve a felek kibékülése (bizonyos bűncselekmények esetében, mint például testi sértés, becsületsértés, rágalmazás stb.), vagy békéltetési egyezség (acord de mediere) létrejötte
– a büntetőjogi felelősség megváltoztatásának elrendelése esetén
– a törvény arra a bizonyos tettre egyféle büntetés kiszabását kizáró okot ír elő.
A nyomozás megszüntetését az ügyész rendeli el. Az ügyész rendelete vagy határozata ellen az érdekeltek a közléstől számítva 20 napon belül panasszal élhetnek.
Az ügyész rendelete, illetve határozata elleni panasz megoldása a felettes ügyész hatáskörébe tartozik.
A felettes ügyész döntése ellen, valamint amikor panaszára nem kap 20 napon belül választ, az érdekelt személy egy újabb panaszt nyújthat be, amelyet a bűncselekmény elbírálására illetékes bíróság elemez.
Az illetékes bíróság a következő döntések egyikét hozhatja:
1. visszautasítja a panaszt (határidőt múltként, alaptalanként, vagy megengedetlenként)
2. jóváhagyja a panaszt, megsemmisítve a nyomozásmegszüntető rendeletet, és visszaküldi az ügyet az ügyészségre a nyomozás elkezdése vagy újra megnyitása végett
3. jóváhagyja a panaszt, megsemmisítve a nyomozásmegszüntető rendeletet, és amennyiben a bizonyítékok elegendőek, elindítja a bírósági eljárást.
A bíróság által kimondott elsőfokú határozat megtámadásával kapcsolatosan fontos módosítást hozott a 2010. évi 202-es törvény.
Ezen módosítás értelmében az első két esetben a bíróság elsőfokú határozata végleges. Az említett törvény érvénybe lépéséig, pontosabban 2010. november 25-ig az érdekelt személy fellebbezést nyújthatott be. Ez az előírás érvényes marad azokra az alapfoki határozatokra, amelyeket az említett dátum előtt mondtak ki.
Kérdésekkel vagy hozzáfűznivalókkal forduljanak a szerzőhöz a következő e-mail címen: mhistvan@gmail.com
