Alacsony diáklétszám mellett is folytatódhat az anyanyelvi oktatás

Újabb siker a kisebbségi oktatás védelmében

Az RMDSZ törvénymódosításával biztosította a kisebbségi oktatás jövőjét, megakadályozva, hogy a szigorú jogszabályok hátrányosan érintsék az anyanyelvi oktatást. A módosítás azokon a településeken is lehetővé teszi az anyanyelvi oktatás zavartalan működését, ahol alacsony a diákok létszáma. 

Az első válságkezelési intézkedéscsomag közoktatásra vonatkozó előírásai súlyosan érintették volna a kisebbségi tanítást, veszélyeztetve több tanintézmény működését és fennmaradását. Az RMDSZ törvénymódosító javaslatának köszönhetően sikerült megvédeni a kisebbségi oktatást azoktól a szigorú jogszabályoktól, amelyek veszélybe sodorták volna ennek jövőjét. „Az elfogadott előírásokat úgy módosítottuk, hogy az általános kötelező létszámemelés ellenére – legalább 500 diák kell egy iskola működtetéséhez – a 300 diákkal működő kisebbségi intézményeink megőrizhessék jogi személyiségüket, vagyis ne lehessen őket megszüntetni vagy összevonni. Sikerült továbbá megőrizni a kisebbségi bölcsődei, óvodai csoportok, valamint iskolai osztályok minimális kötelező létszámait” – tájékoztatott Szabó Ödön parlamenti képviselő, hangsúlyozva, hogy a módosítás több tucat nagyvárosi és szórványiskola önálló létét helyezi biztonságba.

Kántor Boglárka parlamenti képviselő, az oktatási bizottság tagja a Népújságnak elmondta, hogy egy olyan döntés született, amely meghatározó a kisebbségi oktatás jövője szempontjából, és hosszú távon biztosítja az iskolák fenntartását. Nyomatékosította, hogy az eredeti törvénytervezet következtében nemcsak a kis településeken lévő iskolák kerültek volna veszélybe, hanem nagyobb városokban lévő líceumok, általános iskolák vagy akár óvodák is. Példaként említette többek között a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Líceumot, a gyergyószentmiklósi Fogarassy Mihály Műszaki Líceumot, a székelyudvarhelyi Csillagvár napközi otthont, illetve Temes megye szinte összes magyar nyelvű oktatási intézményét. „Az eredeti törvénytervezet szerint akkor maradhatott volna meg egy iskola önálló jogi személyiséggel, ha elérte az 500 fős diáklétszámot. A kisebbségi oktatás esetében, mivel nagyon sok vidéki iskoláról is beszélünk, ez szinte elérhetetlen lett volna. A módosítás értelmében a kisebbségi oktatási intézmények számára a küszöbérték az általános előírás 60%-a lett, vagyis ha 500 fős létszám volt meghatározva, akkor most már 300 diák is elegendő a jogi személyiség megőrzéséhez” – mondta Kántor Boglárka. 

A módosítás az osztály- és csoportlétszámokra vonatkozó előírásokat is kedvezően érinti. „Az általános szabály szerint 12 főre emelték volna az osztályok minimális létszámát, a kisebbségi oktatás esetében ennek a 80%-át, vagyis minimum 10 főt kell biztosítani. Ráadásul a kisebbségi iskolák mentesültek az alól a szabály alól is, hogy szintenként, vagyis elemi, általános és középiskolai szinten csak egyetlen osztály működhessen” – mondta. Hangsúlyozta, hogy az eredeti törvénytervezet nemcsak magyar nyelvű iskolákat fenyegetett, hanem több román nyelvű vagy más kisebbségi oktatási intézményt is egyaránt. 

Kántor Boglárka parlamenti képviselőtől megtudtuk, hogy a korábban említett módosítások mellett sikerült azt is törvénybe foglalni, hogy ha egy jogszabály egyes intézkedései egymásnak ellent mondanak, akkor minden esetben a kisebbségi oktatást kelljen előtérbe helyezni és előnyben részesíteni. „Úgy gondolom, hogy ez óriási jelentőséggel bír, hiszen hosszú távon biztosítja a kisebbségi oktatás védelmét és a kiszámítható működését” – mondta Kántor Boglárka. Hangsúlyozta, hogy az intézkedési csomag része lett volna a pedagógusok óraszámának megőrzése, illetve az ösztöndíjak megtartása is, ezek azonban egyelőre sajnos háttérbe szorultak. Nyomatékosította, hogy tovább fognak dolgozni azon, hogy ezek a fontos intézkedések is megtörténjenek. „Hiszünk abban, hogy minden gyermeknek joga van az anyanyelvén tanulni, és minden közösségnek joga van megőrizni a nyelvét, a kultúráját és iskoláját a szülőföldjén” – szögezte le Kántor Boglárka. 

Az RMDSZ határozott fellépésének köszönhetően a tanintézmény-vezetők heti kötelező óraszámát is csak kis mértékben növelték. Mihályfalvi Katalin, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke az üggyel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „a jelenlegi súlyos országos válsághelyzetben az RMDSZ összehangolt, egységes kormányzati és parlamenti fellépésére volt szükség ahhoz, hogy az elmúlt 35 évben kiharcolt kisebbségi jogaink ne essenek a rendkívüli intézkedések áldozatául”.