A régizene vegyésze

Amikor egy apró kis gyógyszert a kezünkbe veszünk, át sem fut a fejünkön, milyen precizitásra van szükség a különböző összetevők pontos adagolásához. Ugyanígy, amikor egy igényes zeneművet hallgatunk, nem is sejtjük, milyen aprólékos kidolgozás áll a hangzó mű hátterében: a legapróbb rezdülések, kis hangsúlyok, észrevétlen hangerőváltások, hajszálnyival hosszabb vagy rövidebb hangok, kötött vagy szaggatott játék, trillák és díszítések mind arra szolgálnak, hogy az adott zenemű – akár a gyógyszer – pontosan és hitelesen hasson. A  zene és a vegyészi pontosság rokoni kapcsolatot sejtetnek.

Egy történet szerint 1965-ben a Ki mit tud? versenyen döbbenetes fordulat történt. A döntőben Kováts Kolos és a tizenhat éves Horváth Mária voltak a versenyzők. A zsűri olyannyira biztos volt a Kováts Kolos győzelmében, hogy a versenyről készült lemez címkéjére előre ráírták a fiatalember nevét. Aztán jött a mindent letaglózó fordulat: Horváth Mária nyerte meg a versenyt. Újra kellett nyomtatni a lemezek címkéit.

Ez a Horváth Mária nem más, mint a Zádori Mária néven ismert énekesnő. A Zádori nevet akkor vette föl, amikor már ismert énekessé vált. Erre a névváltoztatásra azért volt szüksége, mert abban az időben több Horváth Mária nevű énekesnőt ismertek Magyarországon, és így elkerülhette a véletlen tévedésekből eredő kellemetlenségeket.

Zádori Mária 1948. szeptember 4-én született Nagykanizsán. Gyerekkorában még az volt a divat, hogy zeneiskolába küldték a gyerekeket, ahol vagy hegedülni, vagy zongorázni tanultak. Középiskoláját vegyipari technikumban járta, de nem mondott le a hangszertanulásról. Zongoratanárnője felfigyelt különleges lírai szoprán hangjára, és énektanárhoz küldte a 14 éves Máriát. Két évre rá már egy ország figyelt rá.

Mária vegyésztechnikusi oklevéllel fejezte be a középiskolát. Énektanárnője – látva tehetségét – elképesztő döntést hozott: összecsomagolt, és tanítványaival felköltözött Pestre, hogy tovább egyengesse útjukat. Hagyta a férjét és a már családos lányát Nagykanizsán, és Pesten albérletbe költözött. Családja pedig elfogadta ezt a pedagógusi döntést!

Pest akkor is drága város volt. A tanárnő azt ajánlotta a lányoknak, hogy mindenki keressen magának munkát, amiből fenntarthatja magát. Így a vegyész végzettségű Mária a Propán-Bután Gáz vállalatnál kapott állást.

Duci néni, a tanárnő sok ajtót megnyitott tanítványai előtt, viszont azon a bizonyos ajtón már a tanulóknak kellett belépniük. Zádori Mária alázatos és kitartó volt. Tehetségétől nem ittasult meg, sőt alázattal fogadta a kudarcokat is. Fel nem adta a küzdelmet. Nem jutott be a Zeneakadémiára, de ez a sikertelenség nem vette el a kedvét az énekléstől. A Zeneakadémia helyett a Rádiókórusba felvételizett, ahova először kisegítőnek vették fel. Egy évre rá már rendes kórustag lehetett. Később úgy értékelte a zeneakadémiai sikertelenséget, hogy szerencse volt, ellenkező esetben ugyanis operaénekessé faragták volna, a Rádiókórus viszont egy sokkal kifinomultabb úton indította el.

Az 1970-es év új lehetőséget kínált: Virágh László kitűnő technikájú énekesek után kutatott, hogy valóra váltsa elképzelését, egy régizenéket éneklő együttes megalapítását. Zádori Mária így lett alapító tagja az Ars Renata együttesnek. Ez a kis együttes indította el elsőnek Magyarországon a régizene mozgalmát. Leginkább reneszánsz műveket adtak elő, és ebben az együttesben Zádori Mária szólista szerepet kapott. Közben a Rádiókórusban is énekelt, mert az ott folyó munka a kitűnő karmesterek irányításával felért egy zeneakadémiai képzéssel.

1981-ben Szombathelyen megalakult a Capella Savaria nevű kamarazenekar, amely barokk és klasszikus zeneműveket énekelt. Zádori Mária ennek az együttesnek is tagja lett. Ezzel a csapattal sok külföldi turnén is részt vett.

Befutott énekesként is mindig ott élt tudatában a művészi igényesség okozta izgalom: fiatalon „úgy éreztem, hogy kinyitom a számat, és gond nélkül kijön minden hang. Ennyi. A tudással jön meg a felelősség, azzal pedig a szorongás”.

Idősödő énekesként megkérdezték tőle, miért nem kezd el tanítani, hiszen elképesztően jó a stílusismerete és az énektechnikája. Zádori Mária erre a kérdésre megfontolandó választ adott: „Egy énektanárnak nagyon műveltnek kell lennie. A technika csak a jéghegy csúcsa, hihetetlen műveltség, irodalmi, képzőművészeti, nyelvi ismeret adja a többit. Úgy érzem, nem elég nagy a jéghegyem víz alatti része”. Talán ennek az idézetnek ott kellene állnia minden tanárképző intézmény homlokzatán, hogy nem elegendő a puszta szakmai tudás.

Zádori Máriát ez a fajta emberi alázat vezette el a szakma legjobbjainak társaságába. Művészetét harmincnál több hanglemez tárolja, ezeken kívül pedig számtalan hangfelvétele van, melyek nem jelentek meg külön lemezen. Emberként sohasem a hírnévért tett valamit, hanem a zene korhű megszólaltatásáért. Míg sokan a dicsőségért küzdöttek, ő a gyógyszerész precizitásával törekedett az igényességre. „A saját területemen elismernek, '88-ban a Magyar Rádió elnöksége nívódíjban részesített, '89-ben Liszt-díjat kaptam. De végül is magamért csinálom. Azért, hogy jól érezzem magam. Amit elértem, a lemezeimnek köszönhetem, minden külföldi meghívást a mai napig.” Az említett elismerések sora azóta tízre bővült, közöttük a Kossuth-díjjal (2018) és A Nemzet Művésze (2021) elismeréssel. Díjai mellett érdemes megemlítenünk, hogy az is elismerésnek számított, amikor külföldi régizene-együttesek is meghívták. „Föllépett a göttingeni Händel Fesztiválon, majd Innsbruck, Gent, Brugge, Regensburg, Karlsruhe, Milánó historikus zenei fesztiváljain. Londonban Ton Koopmannal lépett fel, Ausztráliában az Australian Chamber Orchestrával turnézott, az Egyesült Államokban a San Franciscó-i Philharmonia Baroque Orchestrával, Nicholas McGegan együttesével koncertezett. Számos felvételt készített a Bajor Rádió és a Westdeutsche Rundfunk számára, utóbbiak közül kiemelkedik egy ritkaság, Johann Sebastian Bach unokatestvére, Johann Ludwig Bach Trauermusikja, amely 1998-ban CD-n is megjelent Hermann Max karmesteri irányításával, a Rheinische Kantorei és a Das Kleine Konzert közreműködésével” – sorolja kiemelkedő külföldi fellépéseit Farkas Zoltán cikkíró.

Zádori Mária példakép lehet minden fiatal számára. Ő nemcsak énekesként lehet példa, hanem kitartását, küzdését, a makulátlan minőségre való törekedését követni lehetne és kellene.

Akik olvasták e sorokat, hallgassák meg Esterházy Pál Harmonia Caelestis című albumát Zádori Mária tolmácsolásában! A barokk éneklés királynője feledhetetlen élménnyel ajándékozza meg a hallgatókat.

Végezetül pedig Isten áldja meg Zádori Máriát jó egészséggel és sok örömmel!