A gernyeszegi kastély újjászületése

*Gróf Teleki Kálmán bemutatta a felújított kastélyt
Fotók: Nagy Tibor

Régi pompájában nyitja meg kapuit a műemlék épület

Az elmúlt három évben „szépítő álmát” aludta, most pedig megújulva ébred a gernyeszegi Teleki-kastély. Az uniós támogatással – az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében a Hívogató Románia (România Atractivă) program finanszírozásával – megvalósult felújításról és a Grassalkovich-stílusban épült barokk kastély jövőjéről július 16-án, csütörtök délelőtt a műemlék épületben tartott sajtótájékoztatón számoltak be az illetékesek.

Teleki Kálmán gróf elöljáróban elmondta, hogy a XVIII. század végén épített kastély a kezdetektől a családja tulajdonát képezte az 1949. március 2-áról 3-ára virradó éjszakáig, amikor a kommunista hatalom államosította az ingatlant. A gróf meglátása szerint azzal, hogy az elkövetkező évtizedekben tüdőbeteg gyermekek preventóriuma működött az épületben, szerencséje volt a kastélynak, ugyanis ennek az állandóságnak köszönhető, hogy több részlet eredeti állapotában megőrződött. A felújításkor is ez volt Teleki gróf számára a legfontosabb szempont: mindent, amit csak lehet eredeti formájában megtartani. 

– Sokkal egyszerűbb lett volna reprodukálni az eredeti részleteket, például új parkettát lerakni, de úgy gondolom, hogy a régin látható kopások a kastély történetéhez tartoznak – hangsúlyozta Teleki Kálmán, majd arra is kitért, hogy már az épület visszaszolgáltatásának évében, 2011-ben szerveztek itt különböző kulturális rendezvényeket, a következő esztendőtől pedig folyamatosan látogatható volt a kastély. A pandémia vetett ennek ideiglenesen véget, ugyanakkor egy új, nagyszerű lehetőséget is adva a műemlék épületnek. Hegedűs Csillának, az európai alapok minisztériuma akkori államtitkárának ebben az időszakban sikerült elfogadtatni a gondolatot, hogy a turizmusba kifizetődő befektetni, ez ugyanis a gazdaság egyik fontos pillére. Így került be más kastélyokkal, udvarházakkal együtt a gernyeszegi műemlék épület is a PNRR programjába.         

A gróf elmondta, hogy már jóval korábban, tíz éven át dolgoztak a felújítási projekten, és éppen elkészültek vele, amikor megjelent a finanszírozási lehetőség; ha akkor nincs kész a dokumentáció, ma biztosan nem tartanának itt – szögezte le Teleki Kálmán, majd hozzátette: ezután egy jól felkészült szakmai csapaté volt a főszerep, amelynek köszönhetően a műemlék épület régi pompájában fogadhatja a látogatókat.

Megőrizni, visszahozni a hajdani patinát

Teleki Kálmán a továbbiakban Tóthfalusi Gábor vezető tervezőnek adta át a szót, aki a felújítás műszaki részleteit ismertette. A vezető tervező elmondta, hogy irodája 2023-ban vette át az előkészített tervet az engedélyezési és kivitelezési fázisban. Egy nagyon gyors folyamatban kellett az idő és a pénz problémáját megoldaniuk, hogy a projekt bekerülhessen a PNRR programjába. Egy építészekből, statikusokból, gépész- és villamosmérnökökből, tűzvédelmi szakértőkből, régészekből, restaurátorokból és művészettörténészekből álló csapat dolgozott együtt, végig a minimális beavatkozás elvét követve, annak érdekében, hogy az épület patinája megmaradjon, megmutatkozzon. Egyebek mellett felújították a tetőszerkezetet, helyreállították a homlokzatot, fűtőrendszert alakítottak ki az épületben, a kastély ugyanis eddig nem volt fűtve, restaurálták a nyílászárókat, felújították a konyhatechnológiát, akadálymentes mosdókat hoztak létre, a kastélykertben pedig tűzvédelmi tartályt helyeztek el. 

– Ezekkel a munkálatokkal az épület egy új esélyt kapott. Persze megoldandó problémák még vannak, ilyen például a zöldövezet rendezése, a kerítés rendbe tétele – összegzett Tóthfalusi Gábor.

Ami a grófot is meglepte

Nagy Zsolt István, a kivitelező Kvadrum Axis Kft. illetékese köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett a munkában, majd Molnár Zenta restaurátor az úgynevezett festett terem falfestményeiről beszélt, amelyek Teleki Kálmánnak is meglepetést okoztak, a gróf édesapja ugyanis mindig azt hangoztatta, hogy a kastélyban nincsenek ilyen jellegű alkotások.     

– Mivel az eredeti felületeken több festékréteget találtunk, a munkálatokat az előkészítéssel, tisztítással kezdtük. Ezután következhetett a festés, amely során néha injektálnunk is kellett, vagyis mindenhol, ahol két centiméternél nagyobb repedés volt a falban, ki kellett pótolni azt a megfelelő anyaggal, hogy ne váljon le a vakolat. Ezeket rögzítettük, utána az alapréteg felfestésével folytattuk a munkát. A falak egy nagyon szép, selymes, fátyolszerű márványutánzattal voltak megfestve. A festett teremben két címert találtunk, és kutatói munkával próbáltunk olyan képanyagok vagy iratok nyomára lelni, amelyek segítségével ezeket visszahozhassuk az eredeti állapotukba. Sajnos nem találtunk semmi erre vonatkozót, de ahol jól látható volt az eredeti festés, igyekeztünk egy olyan festészeti technikát alkalmazni, amelynek segítségével apró pontokkal és vonalkákkal pótoltuk a hiányzó felületeket. Egészen jól látható mintákat, például leveleket, virágokat találtunk, így betekintést nyerhettük abba, hogy milyen lehetett az eredeti festés. Én mindenképpen azt gondolom, hogy késői barokk stílusban készülhetett, biztosat azonban csak mintavétel után lehet mondani a festett terem életkoráról – mondta a restaurátor.

A sajtótájékoztatón jelen levő Kolcsár Gyula, Gernyeszeg polgármestere egyebek mellett arra tért ki, hogy a PNRR C11-es programjának országos kerete 103,56 millió euró volt, ebből a gernyeszegi kastély felújítására 4,6 millió eurót biztosítottak. Az elöljáró hangsúlyozta: a román társadalomnak erkölcsi kötelessége volt valamennyire jóvátenni azt, ami a Teleki családdal az államosítás idején történt, ezért ez a beruházás túlmutat egy műemlék épület rendbe tételén.

Élő kulturális tér minden nemzedéknek

Bota Melinda, a kastély menedzsere az augusztus 1-jei nyitórendezvényt körvonalazta.

– Az a cél, hogy ez a regionális gyöngyszem ne egy statikus, hanem egy élő kulturális, közösségi tér legyen, ami olyan élményekkel képes megszólítani különböző generációkat, hogy újra meg újra visszatérjenek. Az augusztus első napjára időzített alkalom azért is különleges, mert szinte teljes létszámban jelen lesz maga a Teleki család is, amelynek tagjai a kastélytúrák vezetését is vállalják. A megnyitó programjával a fiatal látogatókat is igyekszünk megszólítani, így lesz bábelőadás és szabadulószoba, a felnőtt közönség pedig a kultúra és a turizmus témakörére épülő szakmai kerekasztal-beszélgetésbe is bekapcsolódhat. A marosvásárhelyi 112 kávézó ezen a napon nyitja meg kastélybeli székhelyét, ugyanakkor egy kulináris különlegességgel is készül, ugyanis előkerült a Teleki család féltve őrzött recepteskönyve, előzetes bejelentkezéssel ennek fogásaiból lehet majd kóstolgatni. A nap fénypontja és egyben záróeseménye Cári Tibor zongorakoncertje lesz, amit Macavei Blanche táncprodukciója színesít. 

A további terveket illetően Bota Melinda elmondta, hogy folyamatosan szeretnék megtölteni a kastélyt kulturális eseményekkel, mind sajátokkal, mind mások szervezte, akár személyesebb jellegű rendezvényekkel, amelyekre az épület bérbe vehető lesz, továbbá fotósok, videósok számára is rendelkezésre áll a kastély.

– Egy igazi kihívás az lesz, hogy a téli szezonban is nyitva tartsunk, ez ugyanis eddig egyáltalán nem volt jellemző a kastély életére. A legfontosabb pedig minden korosztályt megszólítani és folyamatosan visszacsalogatni, hogy ez a különleges tér valóban éljen – tette hozzá a menedzser.       

Kandallóért kis szalon                     

A sajtótájékoztató után újságírói kérdésre Teleki Kálmán elárulta, hogy míg a felújítás előtt évente három-négyezren látogattak el a kastélyba, most azt reméli, hogy ez a szám legalább évi tízezerre nő.

Kérésünkre a Népújságot egy villanásnyi családtörténettel is megajándékozta abból az időből, amikor a kastély még a Telekiék otthonául szolgált   

– 1935-től édesapám volt a kastély tulajdonosa, ő lakott itt a családjával, azelőtt 1905-től nagyapám viselte gondját az épületnek. Érdekességként megemlíthetem, hogy édesanyám egyszer kapott ajándékba egy kandallót, amit egy normál méretű teremben nem lehetett elhelyezni, és édesapám kimondottan ezért húzott fel egy falat az emeleten. Ott lett édesanyám kis szalonja, ami most is megvan és látogatható – tudtuk meg a gróftól, aki egy álom megvalósulásaként éli meg a kastélyfelújítást, a továbbiakban azonban a stafétát átadja az örökösöknek, az épület négy tulajdonosának, ő pedig unokáinak szenteli a mindennapjait.

Az együttlét végén Teleki Kálmán igazi időutazásra hívta a jelenlevőket. A kastély termeit bejáró és kertjét is érintő, részletgazdag sétára a következő Színes Világ mellékletünkben térünk vissza.