A csend kolostora

Épített örökségünk

Kerc Nagyszebentől bő ötven kilométerre keletre, az Olt bal partján fekszik. Egy 1207-es oklevél szerint Benedek erdélyi vajda beiktatta a néhány évvel korábban alapított kerci ciszterci monostort a románoktól elvett földbirtokába. 1223-ban Kerch alakban fordul elő. 1252-ben a románokat Kerc kapcsán említik, ami azt valószínűsíti, hogy Kerc volt az első román központ a Kárpát-medencében. A település legnevezetesebb műemléke cisztercita temploma és kolostora, mely a 13. század közepén épült, de alapítását a korabeli források 1202-re teszik. Szerzetesei a franciaországi Pontigny apátságából kerültek ide. A 16. században indult pusztulásnak. Kolostorának egy része emeletnyi magasan áll, templomának szentélyét szász evangélikus templommá alakították át. 1648-ban egy udvarházat említenek itt, melyet ekkor állítanak helyre a megrongálódott templommal együtt. 1910-ben 954, többségben német lakosa volt, jelentős román kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Fogaras vármegye Alsó-árpási járásához tartozott. A kis létszámú magyar lakosság ellenére a kolostor melletti iskola falán mai napig csak német és magyar nyelven szerepel az „elemi iskola” felirat.

Ami a szerzeteseknek köszönhető

1205 és 1206 között tizenhárom szerzetes érkezett Kercre a Temes megyei Egres ciszterci monostorból, hogy igét hirdessen és templomot építsen. Ez utóbbi a jelenlegi Románia területének első ciszterci monostora, melyet 1179-ben hoztak létre.

Franciaországi kőművesmesterek segítségével hamarosan felépült Szászföld első gótikus épülete, amely példája és ihletforrása lett a később épített szász erődített templomoknak.

A ciszterci apátok nagyon vallásos és sajátos életvitelükről voltak híresek. Burgundiai szőlőfajokat hoztak magukkal, és egyesek szerint az ebből készült bor volt az apátok egyetlen energiaforrása, hiszen enni csak nagyon keveset szoktak.

Évente egyszer, nyáron, a kerci ciszterci apátok a franciaországi Pontigny anyamonostorhoz mentek látogatóba, hogy tudomást szerezzenek a legújabb felfedezésekről. A legenda szerint a monostor közelében menekülő alagutakat véstek a föld alatt az Olt folyóig.

1474-ben Mátyás király felszámolta a monostort, mert a lakosok panaszai szerint miattuk ostromolták olyan gyakran a települést. A pusztítások után is impozáns maradt a műemlék: magas oszlopaival, díszített kulcsköveivel, gótikus ablakaival és a 15. századi nyugati bejáratával. Napjainkban rendszeresen tartanak itt evangélikus istentiszteletet.

Amiről a történelmünk lapja tanúskodnak

Ahogyan azt a felvezetőnkben röviden már említettük, a kerci monostort 1202-ben Imre király (1196–1204) alapította Erdélyben, Fogarasföldön, és azt a Boldogságos Szűz Máriáról nevezték el.

A király a monostort a Csanád vármegyei egresi monostorból népesítette be, birtokai a Kerc-patak és Árpás-patak között az Olttól a Fogarasi-havasokig terjedtek, és a fennmaradt adatok szerint már 1206-ban működött.

Ez volt a ciszterciek legkeletibb, és egyben Erdély és Fogarasföld legjelentősebb kolostora, melyben hiteleshely is működött.

Az oklevelekben a monostorról 1211-ből való adatok szerint apátja ekkor III. Honoriusz pápa megbízásából békéltető volt a király és a Német Lovagrend között, majd egy újabb oklevél adatai szerint 1223-ban II. András káplánja, Gocelinus magister a király jóváhagyásával a monostornak adományozta a kisdisznódi templomot és birtokait, majd egy 1240-ben kelt újabb oklevél szerint a Barcaságban megkapta Barcaszentpéter, Botfalu, Földvár és Prázsmár plébániáit is.

1241-ben a tatárok ezt is feldúlták, de 1247-ben sikerült újra életre kelteni.

Demján László műemlékvédő építész kiegészítése

Kik voltak és honnan érkeztek a ciszterciek? Cistercium nem más mint a Citeaux monostorából 1098-ban kirajzott újmódi, a bencés rendből kivált csoport, tagjai a ciszterci apátságok alkotmányos korának központjából indulva, a Carta Charitatis megalkotásával az elvonultságukkal önálló szerzetesrendet formáltak az imádságra, munkára és lelki gyakorlatok magányának művelésére áttért szerzetesek és rendjük megalkotásával. 

Talán éppen a lelki kiegyensúlyozottság és a történelmi háborúskodások mélyhullámidőszaka adhatta az európai katolicizmus terjeszkedésének és befogadásának rendeződését. 

Még a keresztes hadak toborzása és keletre indítása előtti laza élettérben a frankhoni clairvaux-i Szent Bernát előadta a bencések híres tanaira alapuló, „Imádkozzál és dolgozzál”, azaz „Ora et labora” alapszabályzatából kiinduló eszméit. 

A ciszterciek érkezése

Ezt később bővítette a belső imádságos, lángoló lelki élet és az aktív, önzetlen pásztori oktatás hivatásával, amellyel meg is alkotta a rend hivatalos jelmondatát, a „Lángolj és világíts” eszméjét, vagyis: „Ardere et lucere”. 

Ezzel az alapító szerzetes apát élete végére világszerte már közel 350 kolostor templomot alapított, amelyek száma úgy kétszáz évre rá elérte az 1800 női és férfirendi hívőszámot, a ciszterci regula terjesztésében – imádság, a munka és a lélek egyidejű művelésének egyensúlya teremtette magány, csend és egyszerűség harmóniája.

Magyarország is teljesen nyitott volt az újdonsült keresztény egyházi eszmét gyakorlók befogadására. Így már 1142-ben, II. Géza király meghívására a mai Bátaszék közeli Cikádor volt az első. Ez a Dunára néző, az eredeti franciaföldi anyatemplom formáját követő fő- és két mellékhajós építmény, azaz a magas csúcsíves, zárókövén az Ég Királynője, a középhajót kétoldali alacsonyabb melléktömbbel indító kereszthajós megoldás mint bejárat válhatott a későbbiekben a korabeli Magyar Királyságban elterjedő ciszterci eszmék apátjainak alap templomépítő formájává és egyházi eszméik székházává. 

A régészeti érdekesség a hajdani középkorban már jelentős vallási központ lehetett

Hivatásukkal járó szorgos fizikai munkásságukat megemlítik a pápai feljegyzések is az apátok szőlőtermesztési és boreladási ügyletei kapcsán. 

Ezután, közel negyven évig szünetelt a szorgos barátok keleti vonulása, mígnem III. Béla királysága idején 1179-ben a Maros alsó folyása melletti Egres falu fogadta a következő érkezőket. Ez a mai Temes megyei Nagyszentpéterhez tartozó község mára csak torzó maradványaiban adhatja át látogatóinak valamikori fenséges életvitelét. A mára csak mint nemzetközi, magyar–román régészeti érdekesség, a hajdani középkorban már jelentős vallási élet központja lehetett, hiszen később II. András királyt és a Franciaország egyik legjelentősebb ciszterci apátsági gócpontjából származó Courtenay Jolánta királynét itt helyezték végső nyugalomra. 

Idetartozó kis érdekesség, hogy a királyné fivére, Róbert is magyar földben nyugszik. A pilisi apátság egykori káptalantermében talált lovagi sírkőlapról feltételezik a francia lovag sírját.

Királyaink mind szeretettel és engeszteléssel fogadták a vallási jövevényeket…

Visszatérve az apátságok sorba vételezéséhez, az egresi alapítása után közel három évvel az akkori Bakony sűrű rengetegében a Zircen alapított rendház válhatott mai napig az önálló monostorok magyarországi egyesületeinek kongregációs központjává, míg 1184-ben szintén az erdők mélyén fekvő Pilisszentkereszt rendközponttá fejlődhetett, amelyet követett a szentgotthárdi és pásztói apátság. 

Királyaink mind szeretettel és engeszteléssel fogadták a vallási jövevényeket. Birtokokat és gazdag megélhetési forrásokat is biztosítottak a később érkező ciszterci rendtagoknak és monostoraiknak. 

Imre király alapította 1202-ben az Olt folyása melletti Kerc rendházát, II. András 1208-ban a Szávától még délebbre húzódó, Topuszka fürdőváros melletti Toplicát. 

Megemlíthető az apátság alapításának kulcsszerepe, hiszen a középkori Magyar Királyság déli határai védelmének és a szerzetesi élet továbbterjedésének legkomolyabb kiszemelt központja lehetett a későbbi Pétervárad irányába történő terjeszkedés és az ottani ciszterci élet további kialakulásának bázisa. A IV. Béla által 1234-ben telepített templom és apátság úgy válhatott délvidék legfontosabb szakrális épületegyüttesévé, hogy ötvenhat méter hosszú hajószerkezetével szinte tartotta az elérhetetlennek hitt francia anyamonostorok és székesegyházak méreteit. 

Eleinte csak a Franciaországból érkezett ciszterci szerzetesek fogták össze az újonnan alapított központjaikat, mígnem az általuk kinevelt monostori hitélet hazai követőiből lehettek a későbbi hazai szerzetesek generációi. Ugyanennek az időszaknak királyi segédletével történhetett 1223-ban, a Hernád forrásvidéke közeli, máig fennmaradt Szepes apátságának megalapítása.

Amiket talán ma már senki sem tud megfejteni

A következőkben a jezsuita, piarista és római katolikus püspökök, valamint főegyházmegyei papok irányításával bővülő ciszterci szerzetesrend már csak a meglévő monostoraikban kaphatott helyet. 

Például a Bélkő tövében található Bélapátfalvára az egri püspök, a Papuk hegység közeli Pozsega melletti Gotó apátságba a kalocsai érsek 1232-ben engedélyezi a rend letelepedését. Így ők már Pilis és Zirc apátságából kaphatták vezető szerzeteseiket. 

Léteztek még főúri, azaz magánalapításúak is, mint az 1197-ben Domonkos bán által alapított Sopron vármegyei Borosmonostoron, amely ma Répcekethely része. A női apátságok közül csak a veszprémvölgyi volt számottevő. 1240-től lett a cisztercieké a Szent István bizánci menyének és görög apácakíséretének ajánlott eredeti monostor.

Az ilyen gyorsasággal fejlődő rendi élet hátterében a gazdagodó egyházi tevékenység és hitélet is meghozta a ciszterciták további gyarapodását. Összességében 18 rendházat alapítottak a korabeli Magyarországon. 

Még egy érdekes és figyelmet érdemlő dolog a két helységnév, Zirc és Kerc szavak hangzásbéli hasonlósága. Kercnél talán a ciszterci rend jelmondatának alapját képező, átvitt értelemben a hit „lángolj–világíts” táplálását biztosító „kovakő” szó francia – les cherts – vidéki változatának torzított, „kerts” kiejtésére is joggal gondolhatnánk. Ki tudná már megfejteni mindezeket?

* A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkért külön köszönet Keresztes Géza műépítész, műemlékvédő szakmérnöknek; a segítségért dr. Kálmán Attila tanár, történésznek. Az illusztrációkat, a régi és a mai képeket Mayer Jácint műemléki fotográfus és Demján László műemlékvédő építész a saját munkájából, gyűjteményéből küldtek el a szerzőnek. Összeállításunkat szakembereink véleményezésével – befejező részként – a következő pénteki lapszámunkban még kiegészítjük.