„Önként és dalolva senki nem fog áldozatot hozni”

• 2026-08-06 14:00:00

• Nagy-Bodó Szilárd

Vízgazdálkodás a klímaválságban

„Az idei a hátralevő életünk leghűvösebb nyara” – ezt a mondatot már hosszú évek óta meg lehet fogalmazni. Mindez a klímaváltozásra vezethető vissza, amelynek a jeleit egyre inkább a bőrünkön tapasztaljuk a szó szoros értelmében, ezen túlmenően pedig a víz- és energiaellátásunkban is. Az elmúlt napokban mind a romániai, mind a magyarországi sajtó aktívan foglalkozott a Duna alacsony vízállásával és a vízhiány kérdésével. Magyarországon, a paksi atomerőműnél javulni látszik a helyzet, a szakemberek viszont arra számítanak, hogy a következő napok Romániában lesznek kritikusak. Ez annak ellenére is így van, hogy Csernavodánál a Pârjoaia-szikla térségében sikerült növelni a Duna vízhozamát.

Az egész Európát érintő vízhiány az éghajlatváltozás, valamint az időjárás változékonyságának az eredménye, de sokkal inkább az előbbinek – mondta dr. Ürge-Vorsatz Diána fizikus, a CEU professzora, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) egyik alelnöke. Ő a testület tagjaként 2007-ben Nobel-békedíjban részesült a szervezet klímaváltozással kapcsolatos tudományos munkájáért. A szakember kiemelte azt is, hogy vízgazdálkodási hibák is léteznek, de azokat túlnyomórészt helyi problémák okozzák.

Az, hogy Európában jelenleg negatív rekordokat dönt a folyók vízállása, részben annak a következménye, hogy jóval kevesebb csapadék esett a megszokottnál, részben pedig annak, hogy a hőmérsékleti értékek jóval magasabbak a korábbiaknál – mondta a CEU professzora. Rámutatott: a nagy meleg miatt még akkor is jóval kevesebb víz kerülne a folyókba, ha ugyanannyi csapadék esne, mint korábban. Ennek oka a sokkal erősebb párolgás, amely mindenhonnan elszívja a nedvességet. Mindez oda vezet, hogy csökken a talaj nedvességtartalma, a csapadék pedig vagy el sem éri a földet, vagy azonnal elpárolog onnan, és nem tud beszivárogni.

Az, hogy mostanában jóval kevesebb eső esik, nagy valószínűséggel szintén az éghajlatváltozás eredménye. Ugyanakkor az időjárásnak van egy természetes változékonysága is, hiszen léteznek sokkal szárazabb és sokkal csapadékosabb évek. Mondhatnánk azt, hogy amit most tapasztalunk, az csupán a változékonyságból adódó szélsőség, azonban sajnos évek óta látjuk, hogy ez a valódi tendencia. A kutatások is azt mutatják, hogy az egyre nagyobb szárazság annak a következménye, hogy Európában az éghajlatváltozás miatt megváltoztak a légköri viszonyok. Egyre inkább az anticiklonális áramlás dominál, ami általában nem hoz csapadékot – mondta dr. Ürge-Vorsatz Diána. A kutató azt is kiemelte, hogy egyáltalán nem mindegy, milyen intenzitással érkezik a csapadék: vagyis ugyanaz a mennyiség egy vihar formájában, pár óra alatt zúdul-e le, vagy napokon át, folyamatosan esik. A 2020-as évekig Magyarországon nagyjából állandó volt a csapadék mennyisége, hosszú távon nézve nem történt jelentős változás a volumenben. Viszont korábban ez az éves mennyiség több napra elosztva érkezett, azaz többször esett az eső – a csökkenés most ebben mutatkozik meg. A csapadék manapság özönvízszerűen zúdul le, miközben a teljes mezőgazdaság a lassú, áztató esőkhöz szokott hozzá.

Az éghajlatváltozás tehát a gazdaságunk alapjait is veszélyezteti. Az atomerőművek példáján keresztül egyértelműen látszik, hogy az energiaellátásunkat is térdre kényszeríti, ezen túlmenően pedig számos iparág kimondottan vízigényes. Az energiaszektoron és a mezőgazdaságon keresztül az emberek mindennapi kényelme is csorbul, hiszen spórolni kell, így például nem lehet korlátlanul locsolni a gyepet. „Ez nyilván nem a legfontosabb szempont” – mondta a szakember. Aláhúzta ugyanakkor, hogy a klímaváltozásból fakadó energiaérzékenység és a termelésből kieső néhány nap már komoly veszteséget jelent a GDP-nek, illetve az adott vállalatnak is.

Az átlagemberek a pénztárcájukon is megérezhetik a szárazságot és a klímaváltozást. Csak a júniusi hőhullám nyolcmillió tonna búza kiesését okozta Európában, emellett a kukoricahozamok is csökkennek, sőt több helyen teljesen tönkrement a termés. A száraz nyár után az áremelkedés könnyen érezhetővé válhat a tej, a hús és más élelmiszerek árában is.

Amikor a döntéshozók a szárazságról és az energiaellátási problémákról beszélnek, mindenképpen meg kellene említeniük a klímaváltozást. Minden állampolgárnak tisztában kell lennie azzal, hogy ez a fő kiváltó ok. Amennyiben nem teszünk sürgősen lépéseket az éghajlatváltozás megállítása érdekében, a problémák csak súlyosbodni fognak – nyomatékosította dr. Ürge-Vorsatz Diána. A kutató kiemelte: ha a víz elfogy, akkor elfogy: nem tudunk vásárolni, és nem tudunk gyártani sem. Ezért is lenne óriási szükség arra, hogy értékeljük a készleteinket, és csak addig nyújtózkodjunk, ameddig a takarónk ér. Jelen állás szerint ugyanis olyan vízkészletekhez nyúlunk, amelyek szintén kimerülhetnek.

Az emberek takarékosságát illetően az IPCC alelnöke elmondta: véleménye szerint nem lehet arra alapozni, hogy a lakosság pusztán jóindulatból, önként takarékoskodni fog. Erre a népességnek csak egy nagyon kis része hajlandó, és ennek a csoportnak is csupán a töredéke teszi meg ezt hosszú távon.

„Úgy gondolom, hogy itt sajnos bizony szigorú intézkedéseket, tilalmakat vagy inkább határozott szakpolitikákat kell bevezetni” – mondta dr. Ürge-Vorsatz Diána. Példaként említette, hogy a gyeplocsolással kapcsolatos vízfogyasztást – különösen a kritikus időszakokban – úgy kellene árazni, hogy az emberek maguktól mondják azt: inkább beérik a kicsit sárgább gyeppel, vagy végleg felhagynak a fűtelepítéssel. Ökológiai szempontból ugyanis semmi értelme a tökéletesre vágott pázsitnak. A professzor szerint a luxusfogyasztást leginkább árazással vagy tiltással lehet megállítani, bár az utóbbi betartatását ellenőrizni is kell.

Megoldást jelenthet az is, ha érvényesül a társadalmi szabályozás, vagyis a közösség tagjai szólnak rá arra, aki aszály idején a gyepét öntözi, vagy a medencéjét tölti fel. Elsősorban ösztönzőkhöz, szükség esetén viszont korlátozásokhoz kell nyúlni. Nem lehet ugyanis arra építeni, hogy az emberek önként és dalolva vállalnak áldozatokat hosszú időn át – magyarázta a szakember, aki szerint ez nem is lenne működőképes megoldás.