*Felsőmoécs, illusztráció
Fotó: Vajda György (archív)
Kedden első házként a szenátus elfogadta, majd szerdán több PSD-s módosítással a képviselőház is megszavazta a 2026–2030-as országos biodiverzitás-megőrzési stratégiát és cselekvési tervet. A jogszabályjavaslat visszakerült a szenátushoz, hogy sürgősségi eljárásban döntsön a képviselőházban bevezetett változtatásokról. Végül a képviselőház által elfogadott formában szavazta meg a szenátus csütörtökön a törvénytervezetet. A jogszabályjavaslatot 79 szenátor támogatta, 30 ellenezte, 13-an tartózkodtak. A stratégia elfogadása az országos helyreállítási terv (PNRR) egyik mérföldköve.
A vitában a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) szenátora, Sebastian Cernic azzal vádolta a Szociáldemokrata Párt politikusait (PSD), hogy a tervezet többszöri módosításával meg akarják akadályozni a PNRR-mérföldkő teljesítését. A PSD szenátora, Daniel Zamfir válaszul kijelentette: eredeti formájában a stratégia gátolta volna Románia gazdasági fejlődését, ez indokolta a módosításokat. A politikus szerint egyensúlyt kell teremteni Románia fejlesztése és a környezetvédelem között, nem szabad a gazdasági fejlődést alárendelni a környezetvédelem ürügyén bevezetett korlátozásoknak. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátora, Glad Varga emlékeztetett: a stratégiát ugyan törvény hagyja jóvá, de önmagában nem vezet be korlátozásokat vagy kötelezettségeket a polgárok, a gazdák vagy a földtulajdonosok számára. Példaként említette, hogy a dokumentum nem írja elő a műtrágya- és növényvédőszer-használat 50 százalékos csökkentését, csak célként szabja meg a környezetszennyezés mérséklését.
Az RMDSZ közlemény adott ki, amelyben többek között az áll, hogy a szakbizottsági vitákon Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter kiemelte, olyan stratégiára van szükség, amely egyensúlyt teremt a környezetvédelmi célok és a gazdasági fejlődés között.
„Egyértelművé tettük, hogy a mezőgazdaságot nem lehet a biodiverzitás veszélyforrásaként kezelni. Világos és kiegyensúlyozott szabályokra van szükség, amelyek egyszerre védik a természetet, és méltányos feltételeket biztosítanak a gazdálkodók számára. Ezért többek között a mi javaslatunkra a stratégia rögzíti, hogy a természetvédelmi és helyreállítási intézkedések miatt minden kieső jövedelmet meg kell téríteni a gazdáknak. Emellett több helyen pontosítottuk a stratégiában szereplő célkitűzéseket, például azt a fontos különbséget, hogy a műtrágyák és növényvédő szerek esetében előírt 50%-os cél nem a felhasznált mennyiség csökkentésére, hanem a környezeti kockázat mérséklésére vonatkozik” – közölte Tánczos Barna RMDSZ-es miniszterelnök-helyettes, ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
Az RMDSZ-es miniszter által kért és támogatott módosítások közül több fontos tételt emeltek be a stratégiába. A Natura 2000-es területeken és más védett természeti területeken gazdálkodók számára kompenzáció jár, ha a természetvédelmi előírások miatt jövedelemkiesés éri őket. A leromlott ökoszisztémák helyreállítására vonatkozó 30%-os cél egy nemzetközi (globális) vállalás, és nem egy Románia számára külön, kötelezően előírt célkitűzés. Az ökoszisztémák helyreállítását szolgáló intézkedések végrehajtása során biztosítani kell az egyensúlyt a természetvédelmi célok és a fenntartható gazdasági tevékenységek folytatása között. Ha az előírt intézkedések a földhasználat korlátozásával járnak, vagy emiatt a földtulajdonosoknak, illetve gazdálkodóknak bevételkiesésük keletkezik, akkor ezt kompenzálni kell.
A parlamenti képviselőknek és szenátoroknak két napjuk van megtámadni a tervezetet az alkotmánybíróságon. Ha ez nem történik meg, a jogszabályt az elnöki hivatalhoz továbbítják kihirdetésre.
