Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2026-04-16 16:00:00
Megosztó vitába keveredett Donald Trump amerikai elnök XIV. Leó pápával, ugyanis a katolikus egyházfő szót emelt a háború ellen, bírálva az amerikai elnök politikáját. A pápa szombaton a Szent Péter-bazilikában a békéért meghirdetett imavirrasztáson a hívők összefogását sürgette a háborúk megállításáért. Többek között hangsúlyozta, hogy „a háború megoszt, a remény összefog, az elnyomás eltapos, a szeretet felemel, a bálványimádás elvakít, az élő Isten fénye beragyog”. A pápa azt kérte, az emberek emeljék fel tekintetüket, emelkedjenek fel a romok közül, mivel semmi nem kényszerítheti őket egy előre megírt sorsra, még a jelenlegi világban sem, ahol úgy tűnik, „nem elegendőek a sírok, mivel az életet folyamatosan keresztre feszítik, megsemmisítik, bármilyen jog és kegyelem nélkül”. „Szabjunk gátat a mindenhatóság tébolyának, amely körülöttünk egyre kiszámíthatatlanabbá és agresszívabbá válik” – mondta többek között az egyházfő. Majd kijelentette: „legyen vége a háború őrületének, a Földet az gondozza és művelje, aki még tud teremteni, védelmezni, és tudja szeretni az életet”.
Trump reakciója nem maradt el. Az amerikai elnök emiatt a közösségi oldalán a bűnözéssel szemben gyengének, a külpolitika terén rossznak nevezte XIV. Leót. Azt is írta, hogy nélküle meg se választották volna pápának. „Nem akarok olyan pápát, aki szörnyűnek találja, hogy Amerika megtámadta Venezuelát, egy olyan országot, amely hatalmas mennyiségű kábítószert küldött az Egyesült Államokba, és ami még ennél is rosszabb, börtöneit kiürítve a mi országunkat árasztotta el gyilkosokkal, drogkereskedőkkel és erőszakos bűnözőkkel. Nem akarok egy olyan pápát, aki bírálja az amerikai elnököt azért, mert pontosan azt teszem, amiért megválasztottak elsöprő győzelemmel” – írta Donald Trump, hozzátéve, hogy XIV. Leónak hálásnak kell lennie, mivel mindenki tudja, hogy megválasztása megdöbbentő meglepetésnek számított, nem szerepelt a pápaságra esélyesek között, és kizárólag azért választották meg, mert amerikai. Majd arra szólította fel a pápát, mérsékelje magát, a józan észt kövesse, hagyjon fel a radikális baloldalnak való kedvezéssel, koncentráljon arra, hogy „nagy pápa legyen, ne pedig politikus”.
Az is különös, ahogyan az Egyesült Államok Katolikus Püspöki Konferenciájának elnöke, James Massa püspök közleményében reagált a kialakult vitára. A püspök közleményében azt írta, hogy a katolikus egyház tanítása szerint „egy nemzet akkor emelhet kardot saját maga védelmében, ha minden béke-erőfeszítés kudarcot vall”. Hozzátette: igazolhatóvá tesz egy háborút az, amikor valaki védelemre kel egy aktív háborút viselő féllel szemben, és megjegyezte, hogy erre utalt XIV. Leó pápa, amikor azt mondta a közelmúltban, hogy „Isten nem hallgatja meg azok imáit, akik háborút viselnek”. Még súlyosabb az az elv, amelynek Mike Johnson, a képviselőház republikánus elnöke adott hangot, aki sajtótájékoztatóján a jogos háborúról szóló katolikus doktrínára hivatkozott, amely véleménye szerint igazolja az amerikai katonai akciót Irán ellen.
Mindezekhez szomorúan hozzátehetjük, hogy ezúttal is színt vallott a béke ördöge, Donald Trump amerikai elnök, aki ezúttal, úgy tűnik, „nem ismer se embert, se istent”, így próbál „békét teremteni” a világban. Közben intézkedéseivel olyan világválságot okozott, amelynek hatását mindannyian érezzük. Egy demokratikus rendszerben semmi sem jogosíthatja fel a politikai döntéshozókat az extrém politikai megoldásokra, az öldöklésre, a háborúra. Az Amerikai Egyesült Államok 239 éve a demokrácia őreként definiálja önmagát, és bizonyítgatja ezt számos olyan konfliktusban, amelynek rendezésére elküldte katonáit, akár a vietnámi háború, ami az államokban is tüntetéssorozatot váltott ki, hiszen kiderült, értelmetlen véráldozattal járt. Amennyiben az iráni konfliktus is elhúzódik, hiszen a „világ ura” azon az állásponton van, hogy a békét csak fegyverek által lehet kikényszeríteni, addig egyhamar nem lesz gazdasági stabilitás, prosperitás a világban vagy a térségünkben, ahol ráadásul egyre kilátástalanabb az orosz–ukrán háború lezárásának helyzete. És itt nem csak a háború és béke keresztényi megközelítéséről kell beszélnünk, hanem egy olyan közakaratról, amely egyértelműen a béke mellett kötelezi el magát, legyen az politikai szándék vagy civil elkötelezettség. Legyünk mindannyian pápák a saját hazánkban, és ne hagyjuk, hogy a béke ördögei hatalmasodjanak el fölöttünk!