„Aki embernek hitvány, az magyarnak is alkalmatlan” (Tamási Áron)
Döbbenettel olvastam a Népújság Csütörtöki kimenő rovatának A bunkó, ha támad című cikkét, amelyet Spielmann Mihály jegyzett.
Döbbenettel olvastam a Népújság Csütörtöki kimenő rovatának A bunkó, ha támad című cikkét, amelyet Spielmann Mihály jegyzett.
Megdöbbentett az a tény, hogy városunk közmegbecsülésnek örvendő történészét, aki a magyar, jelesen az erdélyi magyar történelem kiváló ismerője, számtalan tanulmány, könyv szerzője, ékes magyar nyelven írott szépirodalmi művek alkotója, a magyar nyelvet és kultúrát mindég, minden körülmények között (itthon is, Brüsszelben is) felvállaló nagy műveltségű nyugalmazott főlevéltárost, Spielmann Mihályt egy névtelen levélíró alpári módon támadta.
Véleménye, amelyet a névtelenül elküldött lapon leír, műveletlenségre vall. Gesztusa, hogy a névtelenség mögé bújva sérteget, minden emberi méltóságot nélkülöz. Szégyenteljes gesztus, amely sem Erdély, sem Marosvásárhely szellemiségéhez nem méltó, a transzszilvanizmus eszméivel ellenkezik, emberségemben bánt.
Mint az EMKE vezetőségi tagja, közéleti ember, szívem és elmém teljes egészével elítélem az ismeretlen levélíró gesztusát.
Kilyén Ilka
