A zsiliprendszer is ócskavasban

Dicsőszentmártonban a rendszerváltást követő évek során teljesen felszámolták a vegyipari kombinátot, a tavaly pedig az ipari egység Kis-Küküllőre épített zsiliprendszere is vélhetőleg ócskavasba került, amit több ízben tettek szóvá a környéken lakók. 

Dicsőszentmártonban és a környező településeken élők egy ideje amiatt aggodnak, hogy egy hirtelen lezúduló, vagy hosszan tartó esőzés újra áradást okozhat. A hetvenes évektől volt rá néhány példa, hogy huzamosabb esőzés vagy felhőszakadás árasztotta el egyik-másik városrészt, de a környező településeket sem kímélték a megáradt patakok, illetve folyó.

A felszámolt vegyi kombinát termeléséhez szükséges vizet az ipari létesítmény mögött elhaladó Kis-Küküllőből szivattyúzták a termelőegységekbe, ezért a kombinát mögötti folyóra annak idején kemény betongátat építettek, ami egyesek szerint egy erősebb földrengést is kibírt volna, de a nagy eltakarítási lendületben azt is felszámolták. „Mivel megsemmisítették a zsiliprendszert, egy nagyobb esőzés az alacsonyabban fekvő településeket eláraszthatja” – aggodalmaskodnak azok, akik ismerik a környék jellegzetességeit, az egykori és a közelmúlt áradásait pedig egyaránt megtapasztalták.

„Az, hogy a kombinát területéről mindent ócskavasként értékesítettek, köztudott. De hogy miért kellett egy látszólag működőképes betongát acéllemezből készült zsilipjeit is felszámolni, amely önmagában is betölthette volna árvízvédelmi szerepét a Kis-Küküllő vízhozamának szabályozásában, számunkra érthetetlen, ezért szeretnénk, ha valaki magyarázattal szolgálna. Egyáltalán tudomásuk van-e a vízművekért felelős szerveknek erről az akcióról? Egy rendkívüli esőzés nyomán ha Ádámost, Sövényfalvát vagy Királyfalvát elárasztja a folyó, kit terhel a felelősség?” – tette fel a kérdést egyik olvasónk.

Dicsőszentmárton polgármestere kérdésünkre elmondta, hogy tudomása szerint a kombinát mögötti gátnak nem volt árvízvédelmi szerepe, a vegyipari egység felszámolását követően a vízügyi igazgatóság engedélyezhette a felszámolását.

 A Maros Vízügyi Igazgatóság szakemberei kérdésünkre kifejtették, hogy az ipari egység vízgyűjtő zsiliprendszerének a felszámoláshoz szükséges engedélyeket a felszámoló cég megszerezte. Amint Stoian Cristian mérnök hangsúlyozta, az a gyűjtőgát csakis a kombinátot szolgálta ki – ahol a termelési folyamatokhoz óriási vízmennyiségre volt szükség –, nem árvízvédelmi célból építették. Az országos védőgátak bizottsága engedélyezte a zsiliprendszer szétszerelését, mivel a kombinát felszámolásával egyidejűleg megszűnt annak víztározó szerepe is. Az árvízvédelmi töltés megépítésével azonban Ádámos, Sövényfalva és Királyfalva is teljes mértékben árvíztől védett övezetnek számít – mondta a szakember. 

Az egykori Nitrogénművek, legutóbb pedig Bicapa néven működő vegyipari kombinát 1916-ban kezdte meg a termelést, az ökológiai veszélyt jelentő hulladékgödröket pedig a ‘70-es években alakították ki. A Kis-Küküllő medrét elterelték, és helyére több tíz méteres mélységben tározókat építettek, az aljzatra azonban az egykor ott dolgozók szerint állítólag csak nejlonfóliát terítettek. Így nem véletlen, hogy az igencsak veszélyes hexakróm is a folyó fősodrába szivároghat. „Nagyobb esőzésekkor megfigyelhető a Küküllő vizének sárga elszíneződése, amely egyértelműen a beszivárgó szennyezés jele” – hangoztatják az Ádámos községben és a környéken lakók.