Hogyan turkál a politika perverz vigyorral a képén a kisemberek zsebében? Ami Elon Musk és a Tesla kapcsán zajlik manapság a médiában, ennek a tankönyvbe illő példája.
Valószínűleg emlékeznek még néhányan, hogy a jelenlegi amerikai elnök első mandátumának idején emberünk – akkoriban a zöldtechnológiák és a progresszív eszmék szószólójaként – a haladó média kedvence volt, épp csak szobrot nem emeltek neki. Aztán politikai orientációt váltott, és ugyanazon sajtó szemében észveszejtő gyorsasággal a patás ördög földi inkarnációjává változott. De nem csak az ember járt így, hanem az a villamosautó-gyártó is, amelynek ő az alapítója és a vezérigazgatója, meg a világ előtti arca. Másfél jenki elnöki mandátummal korábban a Tesláról dicshimnuszokat zengett a média, manapság szinte kizárólag negatív kontextusban olvashatunk róla. A politikai indíttatású cirkuszolás odáig megy, hogy a tengerentúlon kereskedéseket gyújtanak fel a haladók; meg ahol tudnak, ott ártanak valamit a márkának, amely úgy magában nem sokat változott az idők során, igaz, mostanában nem él olyan jó időket, mint régebben, de ennek a látszatnál jóval összetettebb okai vannak.
Ami az igazán érdekes ebben, az az, hogy ha manapság valaki haladó hévtől fűtve alágyújt egy Teslának vagy egy képviseleti üzletnek, hogy azzal padlóra küldje a cégalapítót, sokkal többet fog ártani másoknak, mintsem a cég multimilliárdos vezetőjének. Ugyanis áprilisi adatok szerint Elon Musk 12,8%-ot birtokol a cég részvényeiből. Ő az ötletgazda, övé a vezérigazgatói fotel, de tulajdoni szemszögből nézve nagyon nem az övé a cég. Kétségtelen, hogy ennek a résztulajdonnak az értéke is egyszerű földi halandói képzeletnek szinte felfoghatatlan összeg. Ám emberünknek a Teslában birtokolt tulajdonhányadánál sokkal több pénze van csak a másik öt vállalkozásában, amelyek nem szerepelnek a tőzsdén, és így nyilvánosan nehéz beléjük kötni. Ha Musk valaha padlóra kerül, az nem a Tesla mostani gyengélkedése miatt lesz, a fickót csődben láttatni a mostani történések alapján olyan, mintha temetnénk valakit azért, mert az egyébként nívós és drága nyaralója beázott, ám közben van még neki öt toronyháza New York központjában. Nyilván, vannak gondjai, de veszélynek még az árnyékában sincs.
Közben a Teslára visszatérve, a világ leggazdagabb emberénél jóval nagyobb részt birtokolnak a vállalatban eszközkezelők. Nyugdíjalapok, privát egészségbiztosítók, befektetési alapok tulajdonában több mint kétszer akkora részvényhányad van, mint a cégalapító birtokában. Ráadásul az értékpapírok a mai piaci viszonyok között egy egész sor online bróker kínálatában is elérhetők, azaz, ha valakinek kedve tartja és zsebe engedi, Nepáltól Monte-Carlóig magánemberként is bárhol beszerezhet magának Tesla-részvényt. Mindez egyben azt is jelenti, hogy amikor valaki a médiában a céget szapulja, és ezzel negatívan manipulálja a részvényárfolyamot, vagy másképp tesz keresztbe a vállalatnak, ami kihat a részvények értékére, sokkal nagyobb kárt okoz világszerte sokmilliónyi kisember nyugdíjalapjának, egészségbiztosításának vagy félretett megtakarításának, mint a milliárdos cégalapítónak. De ebben a komplex világban haladó idiótának lenni sem egyszerű.
A támadások hátterében megbúvó politikai ötletgazdák meg röhögnek a markukba, mert pontosan tudják, hogy mire megy ki anyagilag a játék, és ki törleszti a cirkusz árát.
