2024. july 5., Friday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Izgalmas világ a számolást segítő eszközök, a számológépek és számítógépek fejlődéstörténete. A mai számítástechnikát tanuló ifjúság számára bizonyára nagy megdöbbenést okozna, ha egy öttonnás, nyolcezer alkatrészből álló fémszerkezetre kellene programot írniuk.

Babbage gépe


Izgalmas világ a számolást segítő eszközök, a számológépek és számítógépek fejlődéstörténete. A mai számítástechnikát tanuló ifjúság számára bizonyára nagy megdöbbenést okozna, ha egy öttonnás, nyolcezer alkatrészből álló fémszerkezetre kellene programot írniuk. És valószínű, elámulnának, ha a gép bemutatásakor azt olvasnák az ismertetőben, hogy már 1823-ban elkészült ennek a monstrumnak a terve. Charles Babbage mérnököt rendkívül bosszantotta, ha valaki számítás közben hibázik, így jutott el e speciális, hatodfokú polinomok és differenciálok számítására képes szerkezet megtervezéséhez. A terv elkészült, de a gép nem, ugyanis abban a korban technikailag még kivitelezhetetlen volt a szerkezet. 2002-ben a Londoni Tudományos Múzeumban bemutatták a Babbage tervei alapján készült masinát, amely csodák csodájára működött is,  mi több, a műveletek végeredményét azonnal papírra nyomtatta.
Ebben a mechanikus számítógépes históriában azonban a legnagyobb csoda egy csinos angol hölgy szerepe. Ada Augusta Byron 1815. december 10-én született Londonban. Apja a híres romantikus költő, George Gordon Noel Byron, édesanyja Annabella Milbanke matematikus. Nemesi származása ellenére Ada gyermekkora nem volt felhőtlen. Apja még csecsemőkorában elhagyta a családot, de édesanyja is a nagyszülőkre bízta a kislány nevelését. Az igaz, hogy az édesanya gondoskodott arról, hogy a kislány a kor legjobb nevelésében részesüljön.
Ada rendkívül fogékonynak bizonyult, minden érdekelte, amit tanítottak neki, de zenei és matematikai tehetsége meglepte a környezetét. Nevelői szerteágazó tanítással igyekeztek elkerülni, nehogy a kislány apjától örökölt hajlamai felerősödjenek. Rajzolt, festett, olvasott, táncolt, lovagolt, franciául, latinul, olaszul és görögül tanult, ugyanakkor külön zenemester kamatoztatta zenei tehetségét. Hamarosan a matematika, a mechanika és a csillagászat is bekerült a tananyagba.
Zenei nevelése is szerteágazó volt. A tánc mellett énekelni, zongorázni, hegedülni és hárfázni tanult, ugyanakkor zeneelméletből is alapos képzést kapott. Azt írják róla, hogy egyik külföldi útja alkalmával egy különösen értékes hegedűt kapott ajándékba, mellyel hamarosan bebizonyította, hogy nemcsak kitűnő előadóművész, hanem képzett zeneszerző is.
Figyelemfelkeltő momentum Ada éle-tében, hogy zenés színpadi műveket is megtanult. Életének egy periódusában lelkileg meggyengült, és asztmás rohamok is gyötörték. Éppen ekkor tanulta Bellini Norma című operájának egyik különösen nehéz szopránáriáját. Zenetanára kételkedett a sikerben, de ettől eltekintve folyamatosan, napi több órán át gyakoroltak, hogy növeljék a lány tüdőkapacitását, amely az előadáshoz szükséges. A légző- és énektechnikai gyakorlatok hatására enyhültek az asztmás rohamok, és végül Adának csodálatosan sikerült az előadása. A drámajáték átélése is pozitívan hatott kedélyére.
A fiatal lány nemcsak a zenével törődött, hanem rendkívül gyorsan haladt a matematikában és a mechanikában is. Magántanárai hamar felismerték, hogy zseniális matematikus válhat belőle. Mary Sommerville személyében kitűnő barátra és tanárra lelt, matematikát és csillagászatot tanított Adának. Tanár és diák között a zene létesítette a barátság egyik erős kötélfonatát, ugyanis a tanárnő is figyelemre méltó zeneértő volt.
1835-ben Ada feleségül ment William King grófhoz. 1836-ban kissé alábbhagyott a matematikával, és elkezdett hárfán tanulni. Amint barátnőjének és tanárának beszámolt róla, napi négy-öt órát gyakorolt, teljesen rabul ejtette ez a csodás hangszer. Minden bizonnyal a hárfa alkalmas volt esténként gyermekeinek álomba ringatásához is.
1843-ban Ada lefordította egy olasz mérnök, Menabrea francia nyelvű írását Babbage analitikus gépéről. A gép összetettsége és nagyszerűsége olyannyira elkápráztatta a fordítót, hogy igyekezett megérteni a működését is. Ada sikerrel járt, ugyanis felfedezett egy hibát a gépre írt programban. Ebből láthatjuk, hogy alaposan megismerte a műszer működését. Észrevételét maga Babbage is elismerte. Ada beleszeretett a mechanikus számítógépbe, és ahogy csak tehette, igyekezett népszerűsíteni a zseniális találmányt.
Maga Babbage is elcsodálkozhatott azon, hogy a gépezet terveit és leírását tanulmányozó nő egyszer azzal állt eléje, hogy megfelelő program írásával a szerkezet alkalmas lehet bonyolult zene komponálására is. Ilyen tekintetben úgy is tekinthetünk Adára, mint aki felvetette a számítógépes zeneszerzés ötletét is.
1852-ben, 36 évesen a rák végképp becsukta Ada zongoráját, hegedűtokját, és leplet borított a hárfára is. A muzsikája végképp elhalkult, de tudományos tevékenysége örökre emléket állít neki. 
Ada és a mechanikus számítógép kapcsolata legendákat inspirált. Többen hangoztatják, ő figyelt fel arra, hogy a számítógép esetében egyszerűbb lenne a kettes számrendszert használni a tízes helyett. Egyesek Adát tekintik az első programozónak, bár ezt többen vitatják, mert nem ő írta a legelső programot. Az viszont tény, hogy a tudós nő rábukkant egy hibára a programban, így tehát első nőként méltán került be a programozók névsorába.
A modern számítógépek idején, 1979-ben egy programozási nyelv a tudós nő előtt való tisztelgésképpen az Ada nevet kapta.
Ma is példaképünk lehet ez a hölgy és nevelői, mert bebizonyították: a sikerhez vezető utat nem úgy készítik, hogy mellékesen az útfélre tolnak sok akadálynak vélt (tan)tárgyat, hanem éppen fordítva, igyekeztek mindent beépíteni, hogy kellően szilárd és járható legyen ez az út. Lehet, hogy Ada zene, éneklés, tánc, színjátszás és festészet nélkül is nagy matematikus lett volna, de az biztos, hogy sok szín elvesztődött volna az életéből, ha ezeket nem kapja meg.
Véssük emlékezetünkbe Ada egyik üdvözletét, ahogyan egy bizonyos Oliviának küldött leveleit szokta aláírni: „Yours ever musically”, vagyis üdvözöl zenész barátod, illetve mindig zeneien érdemes élni!

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató