Zárult az idei DÖKSZAB

Neves előadók és jó hangulat

Idén is Jobbágyfalván tartotta legnagyobb rendezvényét a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége, a MAKOSZ. A huszonnyolcadik nyári Diákönkormányzati Szabadegyetem (DÖKSZAB) minden eddiginél sikeresebb volt – nyilatkozták a szervezők.

 Az ország minden olyan megyéjéből érkeztek résztvevők, ahol magyar középiskola működik, a legtöbben Maros és Kolozs megyéből, de a bukarestiek sem hiányoztak, mert – bár ott kevés magyar van –, aktívak a középiskolások. Mintegy 150 személy fordult meg a múlt héten zárult jobbágyfalvi táborban, közülük 130 állandó lakó volt. A diákönkormányzatokat 67 fiatal képviselte, rajtuk kívül voltak csapatvezetők, programszervezők, adminisztrációs személyzet, médiások, gépkocsivezetők és a mindent kézben tartó szervezői csapat.

„Hatalmas élmény volt itt lenni, szakmailag a tavalyhoz képest kiemelkedően sokat fejlődött a rendezvény, tartalmas volt, és nagy nevű képzőket tudtunk elhívni” – nyilatkozta a Népújságnak a MAKOSZ elnöke. Szász Tamás ennek azért is igencsak örül, mert a tábor egyik célja, hogy szakmailag is fejlődjenek a résztvevők, ezért arra törekedtek, hogy olyan képzőket hozzanak, akik értéket és tudást képesek átadni a fiataloknak.

 Tartalmas, sőt sűrű hét volt

A tábor első napján érdekképviseleti képzést tartott a magyarországi Velkei Krisztina és Kaszper Blanka, aztán a magyarországi oktatási ombudsmannal, Aáry-Tamás Lajossal volt öröm együtt lenni a fiataloknak. A rendezvényszervezésre is nagy hangsúlyt fektettek, hiszen az innen hazatért diákok lesznek nagy valószínűséggel a következő tanév aktív diáktanácsosai a saját iskolájukban. Ehhez kaptak magas szintű képzést a kolozsvári Pál Hunortól, de Mérő László pszichológus, matematikus, videójáték-fejlesztő, a szakma egyik magyarországi legjobbja is válaszolt a fiatalok kérdéseire. A szervezet része egy Erasmus+ programnak is, a táborban Vass Péter egy, a magyar diákságról szóló kérdőív eredményeit értelmezte. Kádár Magor arra mutatott rá, hogyan kell nagyközönség előtt beszélnie egy diákönkormányzati vezetőnek, míg Szász Levente és Pásztor Kende egy, a döntésekről és következményeiről szóló szimulációs játékot mutatott be. Utolsó napon a visszatérő Winkler Gyula EP-képviselő mutatta be a diákoknak, hogy mi az Európai Parlament, hogyan működik, és olyan kérdéseket magyarázott el, amelyeket minden fiatalnak tudnia kell.

A tábor másik célja az volt, hogy összekovácsolja a résztvevőket, és egy jó diákközösséget alakítson ki. A tábor nagy előnye, hogy az ország minden pontjáról érkező középiskolások kis- és nagycsoportokban dolgozva megismerik egymást, így ha valakinek az ország bármely részén segítségre van szüksége, lesz akihez fordulnia, és nemcsak középiskolás korában, hanem a későbbiekben is.

A szervező csapat nagyon sok pozitív visszajelzést kapott, a diákok nemcsak meghallgatták az előadásokat, hanem érdeklődtek is. Nagyon jó látni, hogy a következő nemzedék is szeretne fejlődni, és annak is örültek, hogy itt mindenki jól érezte magát, amit az is bizonyít, hogy távozáskor nem egy fiatalnak volt könnycsepp a szemében. Negyvennél többen dolgoztak azért, hogy mindenki jól zárja a nyarat ezzel a rendezvénnyel, és úgy vélik, hogy ezt sikerült is, bár nem volt könnyű hetük a résztvevőknek, egy esti, lefekvés előtti félórás szabadidőt leszámítva egész napos állandó programja volt mindenkinek hét napon át.

Van, amit meg kell fontolni

Mi a középiskolásokat foglalkoztató legégetőbb kérdés jelenleg? – tettük fel a kérdést a MAGOSZ elnökének. Szász Tamás szerint az elmúlt évben számos kezdeményezés volt napirenden, ami nem valósult meg, vagy eltűnt az asztalról, például az érettségi kérdése. Jelenleg az egyik legélesebb kérdés, hogy meg akarják változtatni az ösztöndíjak rendszerét. 8,50-ről 9,50-re emelték a szükséges átlagot, most azt szeretnék, ha az osztályok tanulóinak 30 százaléka kapna ösztöndíjat. Ezt a szervezet azért látja jó kezdeményezésnek, mert a 9,50-es átlagot egyes iskolákban nehéz, máshol könnyű elérni, ezért jó kiindulópont a diáklétszám 30 százaléka. Ebben a változatban is van azonban változtatnivaló, például az, hogy ne csak az országos olimpiákon első helyezettek kapjanak ösztöndíjat, miközben az első és harmadik helyezett között gyakran alig egy pont a különbség. Ugyanezt szeretnék megyei szinten is elérni, mert aki egy megyei második helyen végzett, az is sokat dolgozott, valamit nagyon jól tud, továbbá könnyebb elérni egy ösztöndíjat érő átlagot, mint egy megyei olimpián elsőként végezni. A kérdést még át kell dolgozni, mielőtt alkalmazásra kerülne – véli az elnök.

Azt is megkérdeztük, hogy a szervezet véleménye szerint mennyire befolyásolta a végzős diákok érettségi eredményeit a múlt tanév végi sztrájk. Erre nincs egyértelmű válasz, minden diák másként látta ezt – véli a MAKOSZ vezetője. A pedagógusok szemszögéből jól időzített döntés volt, mert akkor kell „odacsapni”, amikor az a legfájóbb a rendszernek. A diákok számára rossz időzítésnek tűnt a tanév végén elindítani a tiltakozásokat, de kiderült: egyeseknek ez jót tett, mert otthon tanulhattak, maguk oszthatták be az erre fordított időt, másoknak viszont kevésbé volt jó, mert voltak, akiknek az utolsó száz méteren lett volna még szüksége tanári segítségre. Egyszóval ennek az éremnek is két oldala van, de remélhetőleg a tanárok is elérték követeléseiket – fogalmazott a marosvásárhelyi Szász Tamás elnök.