Zágráb kihátrál a határvita döntőbírósági rendezéséből

Horvátország kihátrál a horvát–szlovén határvita nemzetközi döntőbírósági rendezéséből, miután a múlt héten kiszivárgott, hogy Ljubljana feltehetően lobbizott a bíróságon, hogy megszerezze a Pirani-öböl kétharmadát – jelentette be hétfőn Zágrábban Zoran Milanovic horvát miniszterelnök.

 

A Jutarnji List című zágrábi napilap beszámolója szerint a horvát kormányfő hétfőn tárgyalt a parlamenti pártok frakcióvezetőivel, akik egyhangúlag támogatták a lépést, de megállapodtak, hogy a zágrábi törvényhozásnak kell meghoznia a végső döntést az ügyben.

Milanovic hétfői zágrábi sajtótájékoztatóján a döntést azzal indokolta, hogy „a döntőbírósági ügyet beszennyezték”. A politikus mindazonáltal nem hiszi, hogy a lépés rossz hatással lenne a horvát–szlovén kapcsolatokra. „Az Európai Unió tagja vagyunk, és komoly incidens történt, lépnünk kell. (…) Az egész helyzet kellemetlen, számunkra is kellemetlen, de ez így tarthatatlan. Komoly incidens történt, ki kell lépnünk” – fogalmazott a horvát kormányfő a döntőbírósági eljárásra utalva.

Szlovénia és Horvátország között 1991-ben – a két ország Jugoszláviától való függetlenedése után – tört ki határvita, amely egyebek mellett a Pirani-öböl felügyeletét is magában foglalja. A problémát az okozza, hogy a szlovénok csak horvát területi vizeken keresztül tudnak kihajózni az öbölből, ezért a határvonal számukra kedvező módosítását kérik. A horvát fél szerint viszont a határt az öböl felezővonalánál kell meghúzni (és így a szlovéneknek továbbra is horvát vizeken kell áthajózniuk, hogy kijussanak a nemzetközi vizekre). A tenger mellett további húsz négyzetkilométernyi partszakasz hovatartozása is kérdéses, az öbölbe ömlő Dragonja határfolyónak ugyanis az utóbbi 25 évben némileg megváltozott a medre. Szlovénia és Horvátország 2009-ben fordult nemzetközi döntőbírósághoz, a határvita miatt Szlovénia többször is hátráltatta Horvátország európai uniós csatlakozási tárgyalásait.

Az öttagú hágai nemzetközi döntőbíróság három tagja nemzetközi bíró, míg egy-egy tagot Szlovénia és Horvátország javasolt a kormányoktól független testületbe. A múlt héten a Vecernji List című zágrábi napilap azonban olyan lehallgatási felvételek leiratait közölte, amelyek arra utalnak, hogy a szlovén fél a bíróság szlovén tagján keresztül Ljubljana számára kedvező döntést lobbizott ki a döntőbíróságon. Emiatt csütörtökön lemondott az eljárásban Szlovéniát képviselő jogász, Simona Drenik, valamint a nemzetközi döntőbíróság szlovén tagja, Jernej Sekolec is.

Szlovénia új bírát nevezne a testületbe, Miro Cerar szlovén miniszterelnök szerint ugyanis Horvátország nem léphet ki egyoldalúan az ügyből. Zoran Milanovic horvát kormányfő erre hétfői sajtótájékoztatóján úgy reagált: 

„kiléphet, és ki is fog lépni”.

A miniszterelnök hozzátette: Horvátországnak Szerbiával, Bosznia-Hercegovinával és Montenegróval is vannak határvitái.