Winkler: több európai pénz kell a menekültválság kezelésére

A menekültválság hatékony európai választ igényel, ezért jelentősen meg kell növelni az előirányzott összegeket az EU 2016. évre szóló költségveté-sében – nyilatkozta Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője az EP Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságának (INTA) hétfői nyitóülésén. A Winkler Gyula bizottsági alelnök által vezetett megbeszélés napirendjén az EU 2016-os pénzügyi éve általános költségvetésére vonatkozó véleménytervezet megszavazása szerepelt, amelyet az INTA továbbít az EP Költségvetési Bizottságának (BUDG). 

„Az utóbbi hetek eseményei egyértelműen azt bizonyítják, hogy az elmúlt évtizedekben példátlan menekültválsággal szembesülünk az EU-ban, amelyre nekünk, EP-képviselőknek kell konkrét választ adni. A rendelkezésünkre álló eszközök egyike a 2016. évi uniós költségvetés, amellyel kapcsolatosan a következő kérdést kell megfogalmaznunk: valóban elegendőek a jelenleg előirányozott források arra, hogy hatékony európai választ adjunk a menekültválság kihívásaira, vagy ezen összegeket jelentősen növelni kell?” – fogalmazott az RMDSZ EP-képviselője. 

Winkler ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy az INTA-hoz továbbított költségvetési tervezetet négy hónappal ezelőtt dolgozták ki, amikor még lehetetlen volt előre látni a menekültválság méreteit. 

„A 2016. évi költségvetés támogatja az európai migrációs stratégiát, nagyobb sürgősségi segélyt biztosít a leginkább érintett tagálla-mok számára, finanszírozást nyújt egy uniós szintű át- és letelepítési programhoz, valamint jobban finanszíroz egyes ügynökségeket, például a FRONTEX-et és az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalt (EASO). Az általunk megvitatott költségvetés jelenlegi formája négy hónappal ezelőtt került kidolgozásra, azonban az utóbbi hetek eseményei olyan kihívások elé állítanak, amelyek, véleményem szerint, a menekültválság hatékony megoldására fordított európai pénzek jelentős növekedését indokolják” – fogalmazott az INTA alelnöke a Reimer Böge németországi néppárti képviselővel, az EP Költségvetési Bizottságának jelentéstevőjével folytatott párbeszéd keretében.

Winkler Gyula szerint az Európai Unió 2016. évi költségvetés-tervezetét kellő rugalmassággal dolgozták ki, ennek megfelelően több mint kétmilliárd euró tartalékkal rendelkezik, amelyet fontosabb célokra, különböző prioritásokra lehet fordítani. Véleménye szerint az Európa számára szükséges, illetve a Juncker-tervben szereplő befektetések mellett fontos minden olyan költségvetési előirányzat növelése, amely segítheti a tagállamokat abban, hogy megbirkózzanak a menekülthullám okozta válsággal.

„Közös európai megoldást kell találnunk erre a válságra, mert a tagállamok egyedül nem képesek megfelelően kezelni a helyzetet” – zárta felszólalását Winkler Gyula. 

Májusban az EB előterjesztette a 2016. évi uniós költségvetés-tervezetet, amely 143,5 milliárd eurót irányozna elő az európai gazdaság támogatása és az emberek életszínvonalának javítása érdekében Európában és azon túl is. 2016-os pénzügyi évre vonatkozó költségvetésről október 28-án szavaz az EP plénuma. 

Az uniós költségvetés az Európa szomszédságában és azon túl bekövetkező új fejleményekre is választ ad. 9,5 milliárd euróval (+28,5%) támogatja a külső – például az ukrajnai és a szíriai – válságok kezelését szolgáló uniós kapacitást, továbbá humanitárius segítséget nyújt a rászorulóknak. Az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz (ENI) és a Fejlesztési Együttműködési Eszköz keretét 2,1 milliárd euróra (+34%), illetve 2,7 milliárd euróra (+27%) emeli meg.

A Bizottság közleményének megfelelően, az uniós költségvetés-tervezet minden finanszírozandó program vonatkozásában két összeget tartalmaz: a kötelezettségvállalási előirányzatot és a kifizetési előirányzatot. A kötelezettségvállalási előirányzat azt a finanszírozást jelenti, amelyet egy adott évben szerződésben vállalni lehet, míg a kifizetési előirányzat a ténylegesen kifizetett összegre vonatkozik. A 2016. évi költségvetés-tervezetben a kötelezettségvállalási előirányzatok összege 153,5 milliárd euró (2015-höz képest 5,3%-kal alacsonyabb), a kifizetési előirányzatoké pedig 143,5 milliárd euró (2015-höz képest 1,6%-kal magasabb). Ez azt jelenti, hogy a kifizetési előirányzatok 2015-höz viszonyítva reálértelemben nagyjából stabilnak tekinthetők. A kifizetési előirányzatok az előző költségvetési programozási időszakból fennmaradt, 2014 végén 24,7 milliárd euró összegű kérelmek hátralékának fokozatos törlesztésére is tartalmaznak keretet.

Az uniós költségvetés az unió GDP-jének nagyjából 1 százalékát teszi ki, ám multiplikátor hatásának és eredményorientáltságának köszönhetően nagy hatást gyakorol.