Winkler: erős gazdaszervezetekkel készülünk a Közös Agrárpolitika változásaira
„Csak együtt, érdekeink mentén társulva tudjuk elérni, hogy legyen szavunk az uniós agrárpolitika jövőjéről szóló vitában, csak így tudjuk elérni, hogy a következő időszakban is hatékonyan tudjuk felhasználni a KAP biztosította támogatásokat.”
A Közös Agrárpolitikában (KAP) várható változások miatt még fontosabbá vált, hogy a magyar gazdák a Bánságban, Partiumban, Székelyföldön és mindenütt Erdélyben csatlakozzanak azokhoz a szakmai és ágazati érdekképviseleti szervezetekhez, amelyek meg tudják védeni sajátos érdekeiket – hangsúlyozta Winkler Gyula szombaton Aradon, ahol a XIX. Magyar–Magyar Gazdatalálkozón és szakmai fórumon vett részt.
„Csak együtt, érdekeink mentén társulva tudjuk elérni, hogy legyen szavunk az uniós agrárpolitika jövőjéről szóló vitában, csak így tudjuk elérni, hogy a következő időszakban is hatékonyan tudjuk felhasználni a KAP biztosította támogatásokat” – mutatott rá előadásában az RMDSZ EP-képviselője, aki ismertette, hogy az Európai Unió 2021-2027 közötti időszakra szóló költségvetésének vitájával egy időben zajlik a Közös Agrárpolitika reformja.
„A hét évre szóló költségvetés elfogadása után, 2019 folyamán születnek meg azok a rendeletek, amelyek 2021 után szabályozzák a megújult Közös Agrárpolitikát. Láthatjuk, hogy az EU tagállamai között egyre élesebbek a viták, egyre mélyül a megosztottság, nagyok az érdekellentétek, ennek feloldására az Európai Bizottság a Közös Agrárpolitika megvalósításához több kompetenciát ruház át a tagállamokra. Minden kormánynak ki kell dolgoznia 2021 után a saját KAP-stratégiai tervét, amely szabályozni fogja a közös uniós célkitűzések országspecifikus megvalósítását. Ez konkrétan azt is jelenti, hogy a tagállamok kormányai szélesebb hatáskört kapnak az országos támogatáspolitika kialakításában, tehát Romániában dől el, hogy mely ágazatok milyen mértékben kapnak európai támogatást” – magyarázta Winkler Gyula, hozzátéve, azért kell megerősíteni a szakmai, ágazati szervezeteket, hogy azok hatékonyan, szakszerűen tudják az erdélyi magyar gazdák sajátos érdekeit megjeleníteni, érvényesíteni. „Ezek a szervezetek fogják kidolgozni azokat az álláspontokat, amelyeket az RMDSZ EP-képviselői Brüsszelben, a parlamenti képviselők és szenátorok Bukarestben fognak képviselni” – emelte ki.
Mint mondta, a legfrissebb brüsszeli információk szerint 2021 után a területalapú, közvetlen kifizetések (I. pillér) bizonyos mértékben növekedni fognak Romániában, viszont a vidékfejlesztés finanszírozása (II. pillér) akár 16 százalékkal is csökkenhet. „Számunkra ez nem elfogadható, az erdélyi magyar közösségek érdeke az, hogy az uniós forrásokból finanszírozott fejlesztések folytatódjanak, segítve ezáltal a modernizációt és a vidéken élő családok jólétét” – szögezte le Winkler Gyula.
A XIX. Magyar–Magyar Gazdatalálkozót az AGROMALIM 2018 – mezőgazdasági, élelmiszeripari és csomagolástechnikai nemzetközi kiállítás keretében szervezték meg Aradon. A résztvevőket köszöntötte Faragó Péter parlamenti képviselő, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke, Farkas Sándor, az agrárminisztérium parlamenti államtitkára és Gheorghe Seculici, az Arad Megyei Kereskedelmi, Ipar- és Agrárkamara elnöke. Winkler Gyula EP-képviselő a 2021 utáni mezőgazdasági támogatásokról tartott előadást, Sebestyén Csaba parlamenti képviselő, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnöke az erdélyi gazdák pályázati lehetőségeit ismertette. (közlemény)
