Washingtoni bíróságon pereli Romániát a Gabriel Resources
A washingtoni székhelyű beruházási viták rendezésének nemzetközi központjánál kezdeményezett eljárást Romániával szemben a verespataki aranybányát megnyitni tervező kanadai Gabriel Resources – közölte szerdán a vállalat.
A washingtoni székhelyű beruházási viták rendezésének nemzetközi központjánál kezdeményezett eljárást Romániával szemben a verespataki aranybányát megnyitni tervező kanadai Gabriel Resources – közölte szerdán a vállalat.
A kanadai vállalat kártérítést követel a román államtól azért, mert úgy véli, hogy Románia megakadályozta verespataki beruházási tervét, megsértve az eljárási szabályokat, és nem fizetett kártérítést sem annak ellenére, hogy a kanadai cég szerint a román állam megfosztotta őt a beruházás teljes értékétől. Ezáltal – véli a vállalat – Románia olyan bánásmódban részesítette a Gabriel Resources-t és a befektetéseit, amelyek sértik a befektetésekre vonatkozó nemzetközi kétoldalú szerződéseket, és jelentős veszteségeket okozott neki.
A Gabriel Resources a Rosia Montana Gold Corporation kanadai–román vegyes vállalat révén próbálja megszerezni több mint tizenöt éve a kitermelési engedélyt az erdélyi Érchegységben 330 tonna arany és 1600 tonna ezüst felszínre hozásáért ciántechnológia alkalmazásával.
A vitatott technológia megosztotta a román közvéleményt, a Román Tudományos Akadémia, az ortodox egyház, az erdélyi magyar történelmi egyházak, számos civil szervezet és Magyarország is tiltakozott a nagyszabású terv megvalósítása ellen.
A román parlament tavaly júniusban utasította el a beruházást elősegítő törvénytervezetet. A Gabriel Resources ezért az év elején levélben fordult a román államelnökhöz és a kormányhoz, amelyben a tárgyalások újrakezdését sürgették a bányaprojekt elindításáról.
Azt kérték az illetékes román hatóságoktól, hogy vegyenek részt a bányaprojekt megnyitásáról szóló konzultációs sorozatban, ellenkező esetben nemzetközi kereskedelmi bírósági eljárást és kártérítési követelést helyeztek kilátásba.
A kanadai vállalat azt állítja, hogy áprilisban és májusban újabb megkeresést küldtek a román hatóságoknak, de ezek is válasz nélkül maradtak, ezért fordultak a bírósághoz.
A vállalat jelezte, hogy a pereskedés ellenére továbbra is hajlandóak tárgyalni a beruházásról a román hatóságokkal.
