Washington és Brüsszel tovább szigorított az Oroszország elleni szankciókon

Az Egyesült Államok és az Európai Unió tovább szigorította és kibővítette az Oroszország elleni szankciókat amiatt, hogy Moszkva nem tette meg az ígért lépéseket a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus enyhítése érdekében.

 

Míg Washington eddig jobbára csak magánszemélyeket és cégeket sújtott Moszkva ukrajnai politikája miatt, a helyi idő szerint szerdán nyilvánosságra hozott büntetőintézkedések egész gazdasági szektorokat érintenek, és megfigyelők szerint az eddigi legszigorúbb szankciók Oroszország ellen.

Az intézkedések kiterjednek az energia- és a fegyveriparra is, továbbá több bankra, illetve donyecki és luhanszki oroszbarát szakadár vezetőkre is. Az érintett vállalatok között van a Rosznyefty (Rosneft) energetikai óriás, a Gazprom pénzintézete, a Gazprombank, illetve a Vnyesekonombank (VEB). A fegyveriparból nyolc cég került fel a listára.

Az intézkedés kiterjed az amerikai cégekre: korlátozniuk kell ügyleteiket a Vlagyimir Putyin közeli szövetségese, Igor Secsin által vezetett Rosznyefty vállalattal, amely 2013-ra a tőzsdén jegyzett legnagyobb olajipari cég lett a világon, és Oroszország GDP-jéhez több mint 8 százalékkal járul hozzá. A szankciókkal sújtott vállalatok számára jelentősen korlátozzák az amerikai piacokon való megjelenést. Röviddel a washingtoni bejelentés után az Európai Unió is bővítette az Oroszország elleni szankciókat. Az állam-, illetve kormányfők rendkívüli brüsszeli csúcstalálkozója után szerda éjfél előtt kiadott zárónyilatkozatban hozták nyilvánosságra, hogy az új büntetőintézkedések minden olyan személy vagy szervezet ellen irányulhatnak – Oroszországban is –, akik vagy amelyek pénzügyileg támogatják Ukrajna területi egységének, szuverenitásának és függetlenségének megsértését.

A csúcs résztvevői felkérték a szakminiszterek tanácsát, hogy a hónap végéig készítse el az ehhez szükséges jogszabályokat, valamint állítsa össze az új szankciókkal sújtandó személyek és vállalatok vagy szervezetek listáját. Az Európai Tanács az Európai Bizottságot is felszólította, hogy minden esetet külön megvizsgálva függessze fel a kétoldalú és regionális megállapodások alapján uniós támogatásban részesülő oroszországi projekteket azok kivételével, amelyek a konkrét határ menti együttműködést vagy a civil szférát támogatják. Az Európai Tanács emellett arra kérte az Európai Bizottságot és az Európai Külügyi Szolgálatot, hogy dolgozzanak ki további intézkedéseket a krími és szevasztopoli befektetések korlátozására.

A brazíliai látogatáson tartózkodó orosz elnök az amerikai büntetőintézkedésekre reagálva arra figyelmeztetett, hogy az újabb büntetőintézkedések zsákutcába viszik és súlyosan károsítják az amerikai–orosz kapcsolatokat. Az orosz elnök kijelentette, hogy Oroszországnak elemi érdeke, hogy Ukrajnában mielőbb véget érjen a kormányerők és a szakadárok közötti konfliktus. 

Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök értelmetlennek nevezte az új nemzetközi szankciókat. „Bármilyen szankciók csupán haragot keltenek, nem erősítik a derűlátást sem a gazdaságban, sem az emberekben, és sohasem érik el nyilvánvaló céljukat” – mondta a kormányfő, aki szerint az amerikai és európai uniós büntetőintézkedések jogellenesek, mert nem az ENSZ határozatain alapulnak.

Az orosz külügyminisztérium felháborítónak és alaptalannak nevezte a washingtoni döntést. A tárca szerint az intézkedés csupán „primitív megtorlása annak, hogy az események Ukrajnában nem az amerikai forgatókönyv szerint alakulnak”.