A munka se szünetel. Ezt Knyihár Amarilla szokatlan címet viselő kiállítása is tanúsítja, egy olyan helyen, amelynek a neve szintén nem szokványos: Sezlon Galéria.
A munka se szünetel. Ezt Knyihár Amarilla szokatlan címet viselő kiállítása is tanúsítja, egy olyan helyen, amelynek a neve szintén nem szokványos: Sezlon Galéria. A budapesti Batthyány utca 61. szám alatti kiállítóteremben bemutatott festmények ismerősek lehetnek a marosvásárhelyi művészetkedvelők, különösen azok számára, akik az elmúlt nyarakon megfordultak a Gernyeszegi Kastélypark Művésztelepen. Knyihár Amarilla víz ihlette szép képeit most a budapesti közönség is megcsodálhatja. A művésznőről különben nemrég írtuk, hogy a szentendrei régi művésztelep egyik patinás műtermét sikerrel pályázta meg, egy ideje már ott készülnek a munkái. Nem kisebb lendülettel dolgozik ugyancsak művész férje, akivel a szentendrei MűvészetMalomban találkoztunk a minap. Pokorny Attila a Ferenczy Múzeum munkatársa lett, persze Marosvásárhelyt nem tudja, nem is akarja feledni. Készségesen számolt be arról, és örült, hogy olvasóinkhoz is eljuttatjuk a hírt, miszerint a közelmúltban a lengyelországi Kozlowa-Lubartov land art fesztivál meghívottja volt. Egy barokk kastély parkjában dolgoztak, akárha itthon tette volna a Teleki-kastélyban, és markáns természetművészeti kéznyomot hagyott ott a fákon, pázsiton. Többek közt egy fa hatalmas léptékű EKG-ját is kirajzolta, 16 méter hosszú a „szívritmus rajza”. Persze a faragás, mintázás öröméről se mond le. Az ezt példázó legújabb híre, hogy Szlovéniában frissen öntötték bronzba egy méretes Hullám-plasztikáját. A mű a lendvai múzeum birtokába került. Mindezt fotóval is tanúsította. A felvételekből mellékletünkben is közzéteszünk.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató