2021. november 28., vasárnap

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Adott a lehetőség a Bernády-féle Városháza feletti vita folytatására: miután a városi tanács szűk hónapja fogadott el egy határozatot a belügyminisztérium ilyen irányú beleegyezése nyomán arról, hogy a műemlék épület a kezelésébe kerüljön, két napja a megyei tanács is kérte a maga részére az ingatlan adminisztrációs jogát.

Adott a lehetőség a Bernády-féle Városháza feletti vita folytatására: miután a városi tanács szűk hónapja fogadott el egy határozatot a belügyminisztérium ilyen irányú beleegyezése nyomán arról, hogy a műemlék épület a kezelésébe kerüljön, két napja a megyei tanács is kérte a maga részére az ingatlan adminisztrációs jogát. Egyrészt jól megalapozott érveléssel, hogy a műemlék épület kezelése azt illetné, aki figyelmet fordít a restaurációra is, mert ugyancsak kevés, intézmények számára elállamosított műemlék épület kapott ilyen kitüntető restaurátori figyelmet, mint a városépítő polgármester idején emelt tornyos ház.

A csütörtöki megyei döntés után csak idő kérdése, hogy a város jelenlegi vezetője mikor veri el ismét a port a magyar politikusok hátán, amiért azok keresztbe tesznek vagy akarnak tenni a terveinek. A tornyos ház kezelési jogának kérdése felsőbb szintre tartozik, de döntést egyhamar vélhetően nem lesz sürgős hozni, mert odafent is pontosan tudják, hogy ebben az ügyben a jövő nyári helyhatósági választások előtt a magyar szavazók megvezetésére kiválóan felhasználható kampánykártya van.

Mint annyi másban tájainkon, e kérdésben is a lényeg a vitán van. Az épület kezelési jogát régen lehetett volna tisztázni, ha minden közszereplő azon dolgozna, amiért mandátumot kapott, és nem csak négyévente törné az igyekezet valami látványos eredmény felmutatásáért, újraválasztásának indokoltságát bizonyítandó. Ha pedig a város épített öröksége tényleg fontos lett volna a mindenkori vezetőknek, akkor például a Súrlott Grádicsot, a somostetői vendéglőt, és még sorolhatnánk tovább is, nyugodt szívvel meg kellene tudni mutatni az erre vetődő turistának. Felújított állapotban, nem körbeplakátolt romhalmazként. De ahol a lényeg a cirkuszon van, nem a haladáson, ott azt láthatjuk, hogy míg egy valódi városgazdának a szűk marokkal mért idő is elegendő volt maradandót alkotni, kései utódainak békés negyedszázad sem volt rá elég, hogy bár egy gyalogos-aluljárót használható állapotban befejezzenek.