2024. november 23., Saturday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A traumatológia társadalmi jelentőségéről és feladatairól, a csonttörésekről, a csont szeptikus állapotairól, az ízületi és egyéb sérülésekről, a lágyrész-károsodásokról és a rehabilitációról tartott előadás-sorozatot októberben a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület meghívására dr. Vámhidy László docens, aki a Pécsi Tudományegyetem Mozgásszervi Sebészeti Intézetének Traumatológiai és Kézsebészeti Klinikáját vezeti.

dr. Vámhidy László


A traumatológia társadalmi jelentőségéről és feladatairól, a csonttörésekről, a csont szeptikus állapotairól, az ízületi és egyéb sérülésekről, a lágyrész-károsodásokról és a rehabilitációról tartott előadás-sorozatot októberben a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület meghívására dr. Vámhidy László docens, aki a Pécsi Tudományegyetem Mozgásszervi Sebészeti Intézetének Traumatológiai és Kézsebészeti Klinikáját vezeti.

– Az orvostudomány titokzatos, különleges területe a mikrosebészet, amit sokan művészetnek neveznek. Tulajdonképpen mit is fed ez az elnevezés? – kérdeztük a kiváló pécsi szakembert.

– Ha a szoros meghatározást vesszük figyelembe, az egy milliméternyi vagy annál kisebb képleteknek a varratát jelenti a pici erek és idegek helyreállítása érdekében. Létrejötte hatalmas fejlődés eredménye. Célja a levágott végtagrészek visszaültetése, amelynek során az egy milliméternél kisebb és az annál nagyobb ereket is össze kell varrni. Kifejezetten mikrosebészeti beavatkozást igényel a perifériás idegek összevarrása. Másrészt a különböző szövetek átültetése azt jelenti, hogy keringéssel viszünk át szövetet egy olyan helyről, ahol a kivétel kisebb károsodást okoz, egy másik helyre, ahol fontos a fedés elvégzése. A mikrosebészet gyakorlatilag minden manuális orvosi szakmát érint. Az angolszászoknál a plasztikai sebészethez, több közép- és nyugat-európai országban a traumatológiához tartozik. Magyarországon is elsősorban a traumatológián dolgozók végzik a mikrosebészeti beavatkozásokat, illetőleg, ha más területen van rá szükség, a segítségünket kérik.

– Az átlagember el sem tudja képzelni, hogy mennyire kis felületeken is lehet dolgozni.

– Sajnos az átlagorvos sem tudja elképzelni, pedig igazság szerint nincs olyan manuális szakmában dolgozó sebész, aki ne tudná megtanulni.

– Milyen adottságok szükségesek?

– Néhány dolog fontos, amelyek közül egyiket sem lehetetlen elsajátítani. Először is a szakma szeretete, másrészt a gyakorlás. Senki sem születik úgy, hogy milliméteres vagy annál kisebb ereket varrogasson, de be lehet gyakorolni.

– Hogyan válnak láthatóvá a szóban forgó pici felületek? Képernyőn nézi az orvos?

– Olyan is van, de általában a nagyítást biztosító operációs mikroszkóppal látja a munkaterületet.

A mikrosebészet alapjait három fő dolog teremtette meg. 1902-ban Carrel és Guthrier kifejlesztette az érvarratot, ami hasonlatos a mikro- és nagy erek esetében is. 1919-ben Nylen kifejlesztette az operációs mikroszkópot. 1960-ban Jacobson és Suarez elvégezte az első tényleges mikroérvarratot, majd 1962-ben Bostonban Malt és McKhann visszaültette egy 14 éves fiú végtagját.

– Milyen a tű meg a szál, amelyekkel a mikrovarratokat végzik?

– Az igazi mikroerekhez nagyon vékony, 8, 9, 10, 11, 12 nullás varróanyagokat használunk. Minél nagyobb a szám, annál vékonyabb a varróanyag. A tíznullás varróanyagnál a tű például három milliméter.

– Hogyan lehet azt megfogni?

– Speciális műszerekkel. A nagyon vékony fonalat a pici tű fokába hegesztik, míg a klasszikus sebészeti tűnek a fokába belefűzik a varróanyagot. A lyuk, amit üt, a tű fokának a mérete plusz kétszer a varróanyag átmérőjének a mérete. Ha ilyennel varrnánk egy mikroeret, az annyira vérezne, hogy fölösleges volna hozzáfogni. Szükség volt az úgynevezett atraumás varróanyagok bevezetésére, ami azt jelenti, hogy a fonal vékonyabb a tű fokánál, amibe behegesztik. Az érvarrathoz körkereszt-metszetes tű szükséges, éles spatulás tűvel nem lehet eret varrni. Az átlagos tíznullás mikrosebészeti varróanyag a hajszál átmérőjének a huszonötöd része.

– Valamikor a mesékben, később a tudományos-fantasztikus irodalomban olvashattunk arról, hogy egy végtagot vissza lehet ültetni a helyére. Milyen gyakran fordul elő a pécsi klinikán?

– Ez változó, a balesetek sohasem kiszámíthatók, és gyakran tapasztalható halmozódás.

– Milyen sérülések esetén válik lehetetlenné a végtag visszaültetése?

– Ha nagyon roncsolódik vagy annyira pici a levágott rész, hogy nincs benne preparálható ér, akkor a műtét technikailag kivitelezhetetlen.

– Mit kell tudnia annak, akivel megtörténik a baleset, levágja az ujját például? Mit nem szabad tenni, és hogyan kell helyesen eljárni?

– Egyrészt minél hamarabb el kell jutni az orvoshoz. Másrészt ahogy megszakad a levágott testrészben a keringés, az adott szövetben komoly változások indulnak el, amelyek egy idő után visszafordíthatatlanná válnak.

– Ez mennyi időt jelent?

– Nagy végtagnál hat órát. Ha ez idő alatt nem állítjuk vissza a keringést, olyan változások következnek be az amputátumban, ami miatt a keringés ráengedését követően azonnal meghalhat a beteg. Az amputátum csak akkor használható, ha hűtik, de nem mindegy, hogyan. Sajnos, amióta a jégakkuk elterjedtek, napi probléma, hogy kiveszik a mélyhűtőből a két akkut, közéje teszik a levágott végtagot és ilyen módon hozzák. A végtag közben olyan mértékben megfagy, hogy visszaültetésre alkalmatlanná válik. A másik nagy hiba: mivel tudják, hogy valami folyadék is szükséges, a levágott végtagot beleteszik fiziológiás sóoldatba. Ez rendben is lenne, de a folyadék két-három óra alatt olyan mértékben macerálja a szövetet, hogy az technikailag használhatatlanná válik.

Amit viszont tenni kell: a levágott testrészt, akár kicsi, akár nagy, lehetőleg steril tiszta ruhába kell betakarni, majd bele kell tenni egy nejlonzacskóba, aminek a száját jó szorosan be kell kötni. Utána egy másik nejlont meg kell tölteni jégkockával, s abban elhelyezni a lezárt zacskót. Az olvadó jég négy fokon tartja a levágott végtagot, amit mi a hűtőben szintén négy fokos hőmérsékleten tartunk. Ez az eljárás olyan mértékben lassítja az anyagcsere-folyamatokat, hogy nem játszódnak le káros elváltozások.

– Ha a körülmények optimálisak, milyen esélye van a páciensnek?

– Kis végtag-replantációról beszélünk a felső végtag csuklóízület-szintjén, az alsó végtag esetében a bokaízületnél. Ezeken a helyeken az izomzat mennyisége már nagyon kevés. Ettől fennebb nagy amputátumról beszélünk, ahol már sok az izomzat, ami nagyon megváltoztatja a helyzetet. Megfelelő hűtés esetén kis végtagot 12 óra elmúltával is lehet replantálni, nagy végtagnál hat órán belül el kell indítani a keringést.

– Pécsett hányan foglalkoznak mikrosebészettel?

– Klinikánkon nyolc kézsebész szakorvos van.

– Mennyi idő alatt lehet megtanulni?

– A technikát két-három hét alatt, majd rengeteg tapasztalat, gyakorlat szükséges, jó mesterek irányítása mellett. Én például Nyárády professzortól tanultam a mesterséget, akit a replantáció atyjának tekintenek Magyarországon.

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató