*Aki fát ültet, a jövő nemzedékre gondol – ez a helyi család is ezért vett részt a szerdai akcióban
Fotó: Gáspár Attila / Maros megyei RMDSZ
„Új élet születik”
Szerdán délelőtt elültették az utolsó csemetéket is, és ezzel befejeződött a Nyárádszereda erdősítése nevű projekt, amely révén egy közel három hektáros, romos, szemetes, szennyezett területből erdő sarjad a következő nemzedékek számára.
Középiskolás diákok, fehéringes tisztviselők, erdészek, önkormányzati dolgozók és helyi civilek, mintegy százötven személy részvételével zajlott közösségi faültetés szerdán Nyárádszereda déli, szentannai részén. Az önkormányzat erdősítési projektjéről két héttel ezelőtt számoltunk be lapunk hasábjain, akkor az előkészítési szakasz folyt, ezen a héten pedig be is fejeződött, és le is zárul az a kezdeményezés, amely az egykori téglagyár, későbbi szeméttelep területét javította fel és alakította zöld folttá, ezzel is javítva a környezetet és a lakosság közérzetét.
Hasznossá tettek egy értéktelen területet
Érzelmekkel teli volt a kisváros polgármestere számára ez a nap. Ezt maga Tóth Sándor vallotta be lapunknak a faültetés végén. Ő is kételkedett az elképzelés sikerében, hogy a kiszemelt területet így át lehet alakítani, de azért dolgoztak rajta. A 2,85 hektáros terület erdősítését szakcég tervezte és kivitelezte, s az utolsó napon a közösséget is bevonták a munkába, hogy mindenki a magáénak érezze a jövendő zöld foltot. A területre mintegy tizenötezer csemetét ültettek ki. Háromféle tölgyet és kőrisfát javasoltak erre a talajtípusra a szakemberek. A szerdán ültetett csemeték már leveles állapotban vannak, az előzőleg ültetettek ezután hajtanak ki – mondták el a szakemberek. Az elmúlt héten három nap alatt termő réteggel látták el a helyszínt, a múlt hét végén pedig összetakarították a még felbukkanó szemetet, így hétfőn és kedden a megbízott cég elvégezhette az ültetés nagyobb részét, egy kisebb területet pedig közösségi részvétellel ültettek be. A hét folyamán befejezik a terv részét képező kerítés építését is, majd a területet lezárják. A szerdai akció végén a környezetvédelmi hatóságok aláírták a végső dokumentumokat, s ezzel átvették a projektet, így következik a támogatás utalása, hogy a szakcégek is megkaphassák a pénzüket.
A projektre a környezetvédelmi minisztérium országos erdősítési programjából pályázott az önkormányzat, a támogatás az országos helyreállítási terv (PNRR) alapjaiból származik. Összértéke meghaladja a százezer eurót, ugyanis a program öt évre biztosít támogatást arra is, hogy akár évenkénti húsz százalékos veszteséget is utánpótolhasson a kedvezményezett. A területet húsz éven át meg kell őrizni erdőként, de az önkormányzat nem is szánna ennek más rendeltetést, hiszen egy szemétdomb helyén létesült, ahol nem is lenne mit kezdeni. Ellenben felszámoltak egy szeméttelepet, új rendeltetést adtak egy halott területnek, és egy erdősávot, élő „függönyt” hoztak létre a belterületen, ezért hosszabb távon is hozzá tudnak járulni a levegő minőségének javításához olyan körülmények között, hogy csupán néhány száz méterre fog elhaladni az autópálya.
A jövőnek létesült
„Hisszük, hogy aki erdőt ültet, az hosszú távú jövőt tervez, és nem egyéni érdekek, hanem a település fejlődése, fejleszthetősége szempontjából” – összegzett a polgármester, míg a záróakción jelen levő Barabási Antal Szabolcs prefektus úgy véli, hogy egy erdősítési projekt befejezése nemcsak fákról szól, hanem arról is, hogy egy közösség felelősen gondolkodik a jövőjéről, a környezetéről és a következő generációkról, ez a projekt pedig fontos lépés egy zöldebb, egészségesebb és fenntarthatóbb település irányában. „Az ilyen kezdeményezések megyei szinten is értéket képviselnek: erősítik az ökológiai egyensúlyt, javítják a környezet minőségét, és hozzájárulnak az éghajlatváltozás hatásainak mérsékléséhez” – írta közösségi oldalán a kormányhivatal vezetője.
A megyei RMDSZ elnöke, Csibi Attila Zoltán ilyenkor arra gondol, mennyire fontos, hogy ne csak a jelenről gondoskodjunk, hanem arról is, hogy mit hagyunk magunk után. „A tölgyfa számomra az erőt, a stabilitást és a gyökereinket jelenti. De talán leginkább azt, hogy van értelme hosszú távra gondolkodni. Olyasmiben hinni és dolgozni, aminek az eredményét talán nem is mi élvezzük majd a leginkább, hanem azok, akik utánunk jönnek” – tette hozzá.
A civilek is hasznosnak látták a kezdeményezést, ezért vettek részt a szerdai közösségi akcióban. A faültetés az egyik legönzetlenebb cselekedet, mert aki fát ültet, tudja, hogy az elültetett facsemete leginkább az utókornak szolgál majd gyümölccsel vagy a tüze melegével. A faültetés a jelenben való tenniakarás, ugyanakkor a jövőben való reménység – véli Tőkés Attila nyárádszeredai lelkipásztor, aki az ültetés után gratulált az önkormányzat ötletéhez és a megvalósításhoz, Isten áldását kérve a továbbiakra, hiszen „mi plántálunk, öntözünk, de Isten adja a növekedést”.
A szomszédos Székelytompáról érkezett Pataki Beáta számára mindig fontosak a környezettel kapcsolatos megmozdulások, és bárki bárhol szervez hasonlót, igyekszik kivenni a részét belőle. Annak külön örült, hogy itt is végre született ilyen kezdeményezés, és reméli, hogy gyereke vagy unokája emlékezni fog majd, hogy ebben az erdőben felmenője is ültetett néhány fát.
