Visszahelyezték a régi településneveket

Szent István király előtt tiszteleg vasárnap Hármasfalu és Makfalva közössége, az ünnepség kapcsán pedig csütörtökön felszerelték a régi településnévtáblákat Hármasfaluban.

A Csókfalva, Székelyszentistván és Atosfalva nevét jelző táblák 2013-ban kerültek fel a települések határaiban először magyar nyelven, majd románul is, ám ez csakhamar szemet szúrt a hatóságoknak. Először a rendőrség jelentette az esetet az útkezelő hatóságnak, majd a prefektúrát is értesítették, amely ilyen esetekben a tőle megszokott ügybuzgósággal felszólította a makfalvi önkormányzatot a táblák eltávolítására. Először azért, mert az útkezelő engedélye nélkül voltak kihelyezve, azután azért, mert nem rendelkeztek építkezési engedéllyel a felállított helységnévtáblák, majd peres útra terelve a kérdést, már azzal indokolták eljárásukat, hogy a táblák megtévesztik az arra utazókat, mivel a szabványos helységnévtáblához hasonlí- tanak, de nem létező, 1968-ban eltörölt neveket jelölnek. Sőt mi több, olyan nevetséges indokokat is felhoztak, hogy a táblák elvonják a járművezetők figyelmét, ezért balesetet okozhatnak. Végül a bíróság a prefektúrának adott igazat, az önkormányzat tavaly kénytelen volt leszerelni a helységnévtáblákat.

 

A helyiek egyetértenek

Már a táblák körüli eljárás kezdetén megfogalmazódott a helyiekben, hogy más megoldást kell találjanak, ezért fából készült táblákban állapodtak meg, amelyeket tájékoztató jelleggel helyeznek el az országút mentén, hogy ne legyen „összetéveszthető” a közúti táblákkal. A megrendelt táblák most készültek el, és csütörtökön délelőtt elkezdték a felszerelésüket az egy idő óta üresen álló táblatartó fémoszlopokra. A tervek szerint lesz egy rövid történelmi ismertető szöveg is a helységnevek kérdésében, de ezek még nem készültek el, később fogják felszerelni. A község polgármestere, Vass Imre szerint nem teljesen véletlen a táblák visszaszerelésének időzítése, hiszen az egyik település első szent királyunk nevét hordozza, és az előttünk álló hétvégén éppen ezt ünnepli a közösség. A táblák Bíró Csaba és Sebesi Bíró Edit adományából készültek el, akiknek hálával tartoznak ezért. Kérdésünkre, hogy a lakosság hogyan fogadta az új táblák kihelyezését, az elöljáró elmondta: igazából csak ezután derül ki, de az előző táblák kihelyezése előtt Hármasfalu szinte minden lakosát megkérdezték, és mindenki egyetértett az egykori településnevek visszahelyezésével, így szerinte most is helyeselni fogják, hogy ha más formában is, de visszakerültek a helyükre. Az elöljáró nem tartja kizártnak, hogy valamilyen mondvacsinált okból a prefektúrának „így sem fog tetszeni”, és ismét megtámadja a kihelyezést, de akkor először érdemes lesz megvizsgálnia, hogy az ország területén hány nem hivatalos település- vagy térségi megnevezés van tájékoztató jelleggel kihelyezve közutak mentén (mint például a Mócvidék, Barcaság stb.). Ha pedig azt kezdik firtatni, hogy van-e építési engedély a táblatartó fémrúd elhelyezésére, akkor először vizsgálják meg a törvényt és annak eddigi alkalmazását. Ugyanis ha betű szerint vesszük, az út középtengelyétől számított 22 méteres sávban mindennek építkezési engedéllyel kell rendelkeznie. Akkor tessék először megvizsgálni, hogy az országban hány útmenti háznak, az udvarban istállónak, füstölőnek, illemhelynek vagy közterületen hány autóbuszmegállónak, emlékműnek, keresztnek, helységnévtáblának van építési engedélye.

Muszka Árpád hármasfalusi helyi tanácsos is nevetségesnek tartja az egész hatósági cirkuszt a településnevek kérdésében. A táblák leszerelésére érkezett felszólítás mind a lakosságot, mind az önkormányzatot meglepte. „Értetlenül álltunk az indoklás előtt, miszerint a hagyományos kétnyelvű elnevezések veszélyeztetik a közlekedés biztonságát. Egyértelmű mindenki számára, hogy a háttérben kicsinyes rosszindulat munkálkodik, akárcsak a nemzeti jelképekkel kapcsolatosan sok más esetben is” – véli a képviselő. Elmondta, a helyiek már a táblák leszerelése pillanatában tudatában voltak annak, hogy így vagy úgy, vissza kell kerülniük a helyükre. Az az ötlet is felmerült, hogy a magyar mellé az 1920-as években használt román megnevezéseket is tüntessék fel, mint Ciocfalău, Atoşfalău, de végül csak a magyar nyelvű felirattal készíttették el. „Reméljük, ez nem fogja veszélyeztetni a közlekedés biztonságát, bár én személy szerint egyetlen árokba hajtott gépkocsiról sem tudok a régi táblák idejéből sem” – jegyezte meg némi iróniával Muszka.

 

FÉK-ezve ünnepelnek

A hármasfalusi Székelyszentistvánon vasárnap ünneplik Szent István király napját, mivel a községvezetés az elmúlt hét végén az anyaországban tartózkodott. Délelőtt 11 órától ünnepi istentisztelet lesz a református templomban, utána a király mellszobránál koszorúznak és tartanak ünnepi beszédeket, majd a sportpályán szabadtéri szórakozásnak biztosítanak helyet. Lesz gulyásfőzés, a színpadon a Mezőhavas népi zenekar és énekesei lépnek fel, de a testvértelepülésről, Püspökladányról megérkezik a FÉK együttes is, amely háromszor is közönség elé lép: elsőként az István, a királyból adnak elő részleteket, majd musicalt mutatnak be, este pedig egykori magyar slágereket adnak elő.