Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2011-08-17 15:07:18
Moad Arkub, egy végzős palesztin egyetemi hallgató a minap az interneten bóklászva hirtelen egy olyan oldalon találta magát, amelynek tartalma meghökkentette, de rögtön magával is ragadta.
Egy Facebook-oldal volt, ahol izraeliek, palesztinok és más arabok nyilvánítottak véleményt mindenféléről: értelemszerű témaként szerepeltek a békekilátások – ám békés összhangban a focival, a fotózással és a zenével. A fiú úgy érezte, hogy azonnal csatlakoznia kell az oldalhoz – akárhol tart is a békefolyamat, és akármennyire különválasztják is egymástól fizikailag az izraelieket és a palesztinokat –, mert úgy gondolta, hogy mindannyiuk számára nagyon fontos a korlátozások nélküli kapcsolatok fenntartása.
Az izraeli és palesztin vezetők már hosszú éve folytatnak tárgyalásokat a térségben élők jövőjéről, de a régiót továbbra is válság sújtja, és meglehetősen homályosak a béke kilátásai, így az izraeliek és a palesztinok párbeszéde egyre inkább a ciszjordániai izraeli katonai ellenőrző pontokra korlátozódik. Az elmúlt hónapban azonban vélhetően még a Facebook-oldal létrehozóit is meglepte az a lelkesedés, amellyel az érintettek fogadták a közösségi kezdeményezést, mindez pedig arra utal, hogy a Tunéziában és Egyiptomban lezajlott, „Facebook vezérelte” forradalom itt is nyújthat útmutatást a közös erőfeszítések megvalósításához.
A Facebook.com/yalaYL címen található oldalt egy korábbi izraeli diplomata hozta létre, és egyértelmű az izraeli kapcsolódás: az első hónapban 91.000 látogató érkezett onnan. A 22.500 aktív felhasználó 60 százaléka arab – többségükben palesztinok, őket az egyiptomiak, a jordániaiak, a tunéziaiak, a marokkóiak, a libanoniak és a szaúdiak követik.
Ma az interneten mindenféléről zajlik az eszmecsere (szexről, háborúról, üzletről), miért ne lehetne a békéről beszélni? – tette fel a kérdést Uri Savir, a Simon Pereszről elnevezett békeközpont elnöke, az új site alapítója. Uri Savir vezető tisztségviselő volt az izraeli béketárgyalások során az 1990-es években, az izraeli külügyminisztérium főigazgatója, parlamenti képviselő. De, mint mondta, még egyetlen feladat sem hozta annyira lázba, mint a mostani vállalkozás.
A Tahrír tér szellemében – ha nincsenek bátor vezetők
Uri Savir szerint ma egyik oldalon sincsenek bátor vezetők, ezért fordul a Tahrír tér és a Facebook fémjelezte új generáció képviselőihez. Minderről úgy beszélt tel-avivi lakásában a The New York Times tudósítójának, hogy ujjaival folyamatosan az iPad kijelzőjén matatott, többször is végiggörgetve az oldalon. „Felül kell múlnunk Tunéziát. Az a célunk, hogy 100.000 ember dolgozzon közösen a Yala projektjein, így kényszerítve vezetőiket a béke megteremtésére” – fejtette ki.
Az YL az oldal nevében a fiatal vezetőkre (Young Leaders) utal, a Yala pedig arabul jelenti azt, hogy „gyerünk”. Uri Savir meggyőződése, hogy ez lehet az az oldal, amelyik a regionális megújulás következő generációs híveit is képes magához vonzani. Ebben nagymértékben segíthetnek a kialakított kapcsolatok: az oldal létrejöttét üdvözlő üzenetet küldött Simon Peresz izraeli elnök és Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság vezetője, Tony Blair volt brit miniszterelnök, közel-keleti különmegbízott és Sharon Stone filmszínésznő.
A honlap már szervezett egy fotópályázatot, amelyen egy palesztin és egy izraeli nyert (augusztusban New Yorkba repülhetnek), és megbeszélések folynak az olasz kormánnyal, az FC Barcelona futballcsapatával és az MTV zenetévével a szponzorálás, illetve az együttműködés lehetőségeiről. Simon Peresz telefonon beszélt a Facebook-alapító Mark Zuckerberggel az erőfeszítésekről.
Mindazonáltal a legérdekesebb az online információcsere kialakulása. Akkor, amikor az arabok általában kerülik a kapcsolatot az izraeliekkel, ezen az oldalon nyíltan beszélnek arról, hogy szeretnének többet megtudni róluk.
A jelek szerint a legtöbb vita a Ramalláhban és a Tel-Avivban regisztrált felhasználók között folyik. Egy 21 éves ramalláhi diák mind-azonáltal elárulta, hogy a Yalán keresztül kérték fel ismerősnek Marokkóból és Egyiptomból is. Amikor megkérdezte az egyik egyiptomit, miért vette fel vele a kapcsolatot, és miért akar csatlakozni az oldalhoz, azt a választ kapta: „A forradalom után minden megengedett. Látni akarom, mit szeretnének az izraeliek”.
A frusztráció közös
Nyilván nagyon különbözőek a tapasztalataik, de osztoznak abban a frusztrációban, amelyet egy felettük álló hatalom gerjeszt. És ez az érzés kimondottan kölcsönös.
Egy beszélgetés folyamán egy izraeli fiatal megkérdezte: mi történne, ha Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt és Mahmúd Abbász palesztin vezetőt bezárnák egy hétre egy közös szobába.
Érkezett is a palesztin válasz: mindkét vezető észrevenné, hogy egyaránt van fülük, szemük, kezük és szájuk; egy pillanatra áthatná őket a felismerés, hogy hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek, mielőtt palesztinnak, izraelinek, zsidónak, muzulmánnak vagy kereszténynek nyilvánítanák magukat – vagyis valójában alapvetően ők is emberek.
A másik palesztin válasz szerzője élesebben fogalmazott: „Sohase nyisd ki annak a szobának az ajtaját, ahová bezárták őket!”
Varga János (MTI-Press)