2020. január 25., szombat

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

„A munkaerő unión belüli szabad mozgása önmagában jó dolog, hiszen kitáguló lehetőségeket és nemzetközi tapasztalatok megszerzését jelenti. Az igazi kihívás az, hogyan győzzük meg a képzett munkaerőt, hogy hazatérjen, és tudását, tapasztalatát a régiója és közössége hasznára fordítsa” – mondta el Vincze Loránt EP-képviselő, a FUEN elnöke a németországi Potsdamban, a Kisebbségi Régiók Fórumán. A december 11–12-i FUEN-rendezvény témája az agyelszívás és a munkaerő vándorlása Európa kisebbségi régióiban volt. Megnyitóbeszédében Vincze Loránt kifejtette: az agyelszívás jelensége a magasan képzett munkaerő egyenetlen megoszlásával és a versenyképes tudásért folytatott egyre növekvő versennyel magyarázható, és ez a jelenség a jövőben intenzívebbé fog válni.

2018-ban az 511 millió uniós állampolgár közül 17 millióan dolgoztak más országban. Németország (33%) és az Egyesült Királyság (20%) a legnagyobb fogadó országok, míg a küldő országok listáját Románia és Lengyelország vezeti. Ezek a folyamatok közvetlen összefüggésben állnak a régiók gazdasági erejével: a küldő régiókban az átlagosan egy főre eső GDP a 64 százaléka az uniós átlagnak, míg a fogadó régiókban 108 százaléka az EU 28-átlagnak – mondta el a FUEN elnöke.

A kisebbségi közösségekre különösen nagy hatása van a munkaerő-vándorlásnak – mutatott rá Vincze –, hiszen a közösség politikai súlyát közvetlenül meghatározza létszáma. A fiatal, magasan képzett munkaerő elvándorlása így komoly hatással lehet az érdekképviseletre, ugyanakkor ezek a közösségek sebezhetőbbé, gyengébbekké válnak, és a fejlődéshez szükséges belső erőforrásaik is megcsappannak.

A munkaerő elvándorlásának vizsgálatát nehezíti, hogy gyakran – többek közt Románia esetében – csupán becslésekből indulhatunk ki, ami a kivándorlók számát, kintlétük időtartamát illeti, nem is beszélve a nemzetiségi tényezőről. További problémákat okoz a kivándorlók statisztikai adatainak rögzítésében, hogy az erdélyi magyarok többségének kettős állampolgársága van – mutatott rá Vincze Loránt.

Horváth István, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem professzora előadásában felhívta a figyelmet arra a jelenségre, hogy a romániai magyar nyelvű felsőoktatás fejlődésével és kiterjesztésével párhuzamosan csökkent a magyarországi egyetemet választó erdélyi diákok száma. Míg 2008-ban 3263 erdélyi tanult magyarországi felsőoktatási intézményben, addig 2017-re 1329-re csökkent a számuk, és ekkor haladta meg a magyar nyelven romániai egyetemen tanuló diákok száma a tízezret. Ezzel párhuzamosan az a jelenség is megfigyelhető, hogy egyre több magyarországi diák iratkozik be erdélyi, magyar nyelvű egyetemi képzésre. Ez a példa azt bizonyítja, hogy a megfelelő hazai körülmények megteremtésével csökkenthető az agyelszívás mértéke – mutatott rá a professzor. (közlemény)