A vidékiség formái Erdélyben

Szeptember 21-én, pénteken a gernyeszegi Teleki-kastélyban tartja A vidékiség formái Erdélyben vándorkonferenciáját – Párhuzamos ruralitások címmel – a Kriza János Néprajzi Társaság, valamint az MTA BTK Néprajztudományi Intézete és a marosvásárhelyi Sapientia EMTE Alkalmazott Társadalomtudományok Tanszéke. Elsősorban az erdélyi vidéki társadalomban az 1989-es rendszerváltást követően végbement változásokat elemzik. 

A konferencia 9 órakor kezdődik, a megnyitóbeszédet dr. Balogh Balázs, az MTA BTK Néprajztudományi Intézetének igazgatója és házigazdaként dr. Jakab Albert Zsolt, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke mondja. A délelőtti panelben Gagyi József (Sapientia EMTE Marosvásárhely) a földhasználatról és a társadalmi átalakításról értekezik. Pozsony Ferenc (BBTE BTK, Magyar Néprajz és Antropológia Intézet, Kolozsvár) előadásának címe: A térbeli mobilitás és kapcsolatrendszerek átrendeződése az 1989-es rendszerváltozás után, utána Balogh Balázs és Fülemile Ágnes (MTA BTK, Néprajztudományi Intézet, Budapest) szakmai előadása következik a kalotaszegi terepmunkáról. Ezt követően Kotics József (ME, Kulturális és Vizuális Antropológiai Tanszék, Miskolc), aki a zabolai cigány-magyar kapcsolatviszonyt vizsgálta az 1998–2018 közötti időszakban, ennek a kutatásnak az eredményét ismerteti. Őt követi Oláh Sándor (KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja, Csíkszereda), aki a Kis-Homoród menti falvak gazdálkodásában 1990–2018 között be- következett változások társadalmi hatását elemezte. További előadások: Biró A. Zoltán (Sapientia EMTE, Társadalomtudományi Tanszék/KAM, Csíkszereda): Szempontok, innovatív agrárkez- deményezések, Vajda András (Sapientia EMTE, Alkalmazott Társadalomtudományok Tanszék, Maros- vásárhely): A vidéki környezet 

átalakulása a rendszerváltást követő évtizedekben: szagok és hangok. 

Délután Bodó Julianna (Sapientia EMTE, Társadalomtudományi Tanszék/KAM, Csíkszereda) a munkamigráció hatását elemzi a rurális közösségekben. Doszpoly Roland (DE, Néprajzi Tanszék, Debrecen) összehasonlító tanulmánya a gazdasági migrációról szól Erdély, Kárpátalja és a Felvidék vegyes etnikumú településein. Balatonyi Judit (MTA BTK, Néprajzi Intézet, Kelet–Nyugat Kutatócsoport, Budapest) ugyanezt a kérdést vizsgálta Gyimesben. Bali János (Nemzetstratégiai Kutatóintézet, Kutatási, Stratégiai és Koordinációs Igazgatóság, Budapest) nemzetstratégiai kutatásokat végzett a Kárpát-medencei református falusi közösségekben, erről tudhatnak meg többet az érdeklődők. 

Az ebédszünetet követő előadások sorozatát Szabó Á. Töhötöm (BBTE, Magyar Néprajz és Antropológia Intézet, Kolozsvár) kezdi Határon: rurális vs. urbánus élet egy hegyi településen című értekezésével. Szilágyi Levente (MTA BTK, Néprajztudományi Intézet, Budapest) egy szatmári faluban vizsgálta a parasztok és mezőgazdasági vállalkozók piacozási gyakorlatait. Peti Lehel (Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, Kolozsvár) a falusi gazdálkodás mindennapjait vizsgálta egy erdélyi településen. Simon Zoltán (ME, Kulturális és Vizuális Antropológiai Tanszék, Miskolc) pedig  Divergens társadalmi-gazdasági kapcsolatrendszerek és identitásvetületek az Alsó-Nyárádmentén, a rendszerváltást követően című prezentációjával köti majd le a jelenlevők figyelmét. 

 A konferencia másik szekciójában Jakab Albert Zsolt (Kriza János Néprajzi Társaság – Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, Kolozsvár) Emlékállítás és (meg)emlékezési gyakorlatok vidéken a posztszocialista időszakban címmel tart előadást. Kiss Dénes (BBTE, Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézet, Kolozsvár) a vidéki épített örökség sorsába nyújt betekintést. Sárosi Blága-Ágnes (KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja, Csíkszereda) A rurális elit identitásának vidékfejlesztési szerepe címmel, majd Tőkés Gyöngyvér és Vajda András (Sapientia EMTE, Alkalmazott Társadalomtudományok Tanszék, Marosvásárhely) a vidéken élő idős korosztály digitális műveltségének helyzetképét vetíti ki. 

Egy másik szekcióban Balázs Lajos (Sapientia EMTE, Humántudományok Tanszék, Csíkszereda) a székely–magyar családszerveződések hagyományainak változásairól szól. Márton Béla (Szováta) Holtmaros gazdálkodásának változásait mutatja be konkrétan. Sándor Cecília (Corvinus Egyetem, Magatartástudományi és Kommuni- kációelméleti Intézet, Budapest) Lokális gazdasági és társadalmi változások egy gyártörténet-kutatás kontextusában című munkáját mutatja be. Nagy Ákos (BBTE, Hungarológiai Doktori Iskola – Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár) a szocialista urbanizáció kontextusában a kolozsvári hóstátok átalakulását vizsgálta. 

Végül Lovas Kiss Antal (DE GYGYK, Társadalomtudományi Tanszék, Hajdúböszörmény) Online hatások és offline tapasztalatok találkozása a rurális térben címmel osztja meg tapasztalatait, Szabó Lilla (Sapientia EMTE, Kolozsvár) a kalotaszegi magyar napokat a hagyományteremtés és a politikai játszma összefüggésében vizsgálta. Borbély Sándor (MTA BTK, Néprajztudományi Intézet, Budapest) a szatmári sváboknál tapasztalt gazdasági átalakulásokat ismerteti. Kovács Barna (Sapientia EMTE, Alkalmazott Társadalomtudományok Tanszék, Marosvásárhely) Megélt terek variációi címmel tartja meg a konferencia tervezett utolsó előadását. A program szerint az előadások a vitákat, beszélgetést követően 18 órakor zárulnak.