2020. február 19., szerda

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Nem mindenkinek tetszett az elosztás

Tavaly karácsony előtt kétszer is pénzt osztott le a kormány a rendelkezésére álló tartalékalapból az önkormányzatoknak. Egyeseknek mindkét alkalommal jutott kisebb-nagyobb összeg, másoknak csak egyszer, és olyan közigazgatási egységek is vannak, amelyek csalódottan kellett tudomásul vegyék, hogy az ő igényeik nem fontosak.

December 21-én a kormány 971. számú rendeletével 477.360.000 lejt osztott le a megyei és helyi önkormányzatoknak költségvetéseik kiegyensúlyozására a hozzáadottérték-adóból származó bevételekből. Ebből Maros megyének 12,33 millió lej jutott, amelyből 54 önkormányzat részesült, a legtöbbet Marosvásárhely kapta (2 milliót), míg a legkevesebbet Backamadaras, amelynek kincstári számlájára csupán ezer lej (!) érkezett. December 23-án este a 977. számú rendelete révén a kormány újabb 112.697.000 lejt hagyott jóvá költségvetés-kiegészítésként. Ezúttal Maros megyének közel 17,38 millió lej érkezett, amelyből a megyei tanács 8,5 millióval rendelkezhetett, a többit 24 önkormányzat kapta meg, ezúttal már jelentősebb összegeket. Nyárádszereda, Erdőszentgyörgy, Ákosfalva, Székelybere, Bükkös, Marossárpatak, Nyárádmagyarós, Havad, Backamadaras, Sóvárad, Marosszentgyörgy és Csíkfalva kétszer is örülhetett kisebb-nagyobb összegnek, míg a városok közül Marosvásárhely, Segesvár, Dicsőszentmárton, Nagysármás és Radnót csak egyszer, Szászrégen, Marosludas és Szováta viszont egyszer sem kapott pénzt. A községek közül is csak 48 szerepel valamelyik listán. Akik meg egyik leosztáskor sem részesültek támogatásban, nyilvánvalóan elégedetlenkedve fogadták a kormányhatározat mellékleteként szereplő lajstromot.

Fotó: Gligor Róbert László (archív)


Ki-ki örül

Nyárádszereda 1,68 millió lejt kapott a két leosztás során, az év utolsó napjaiban el is költötték az összeget: a működési költségek mellett az éves költségvetésbe belefoglalt, részben vagy teljesen elvégzett beruházások számláinak kiegyenlítésére fordították, mint járdásítás, utcák aszfaltozása, trágyatározó útjának építése – tudtuk meg Tóth Sándor polgármestertől. 

Erdőszentgyörgynek 600 ezer lej jutott, ennek felét sikerült elköltenie az év utolsó napjaiban. Mivel több európai támogatású, ám utófinanszírozású projektjük fut, ezeket meg kellett hitelezni, így egyéb költségek kifizetését halasztgatták. Ezek egy részét most törlesztették, a megmaradt összeget pedig az idei évben fizetik ki a folyamatban levő beruházásokra – részletezte Csibi Attila Zoltán polgármester.

A községek közül csak néhány kapott jelentősebb összeget. Nyárádremete 1.148.000 lejt kapott, ennek felét költötte el december végéig, az elmaradt működési és beruházási számlákat fizette ki – tájékoztatott a község elöljárója, Magyari Péter, hozzátéve: a maradék összeget ugyancsak folyó beruházásoknál használják fel, mint a szennyvízcsatorna építése, utcák aszfaltozása. Kerelőszentpál költségvetését 550 ezer lejjel egészítették ki, ezt különböző működési költségekre, szolgáltatásokra és beruházásokra fordították a tavalyi év utolsó napjaiban – derült ki Simon István polgármester beszámolójából. Ennyit is kértek, ennyit is kaptak, mint ahogyan Vámosgálfalva is az igényelt 365 ezer lejt kapta, amit sikerült is elkölteni, hiszen „van hová tenni”, projektekre és munkálatokra fordítani. Jól fogott ez az összeg, meg is elégedtek vele – osztotta meg véleményét Balog Elemér községvezető. 

Csíkfalva vezetője, Balogh István sem lehet elégedetlen, hiszen a község 475 ezer lejt kapott, amiből az elmaradt szolgáltatói és működési számlákat ki tudták fizetni, de sikerült a szennyvízcsatorna-hálózathoz néhány bekötőaknát is vásárolni, és a munkálatok után az utcák kövezésére is tudnak pénzt fordítani.

Jelentősebb összeg jutott még Gernyeszegnek (1,5 millió), Marosszentgyörgynek (1,2 millió), néhány község 150–230 ezer lej közötti összeget kapott, míg Bükkös 140, Havad 95, Backamadaras és Mezőpanit 80 ezer lejjel toldhatta meg a rendelkezésére álló év végi pénzösszeget.

A megyei lista végén két nyárádmenti község áll. Nyárádgálfalvának 50 ezer lejt utaltak ki, nagyjából csak ennyire is volt szükségük, hogy az egyik nyárádszentlászlói utca tavalyi leaszfaltozásának költségeit kifizessék – mutatott rá Karácsony Károly elöljáró. Nem így Nyárádmagyarós község, amely jóval többet igényelt, de csak 30 ezer lejt kapott – derült ki Kacsó Antal polgármester szavaiból. Több mint 630 ezer lejre lett volna szükségük, amelyből 571 ezret különböző beruházások többletköltségeinek fedezésére fordítottak volna, 43 ezer lejt a tavalyi árvízkárok enyhítésére, 19 ezret egyik elhunyt alkalmazottja családjának fizetett volna ki a törvény értelmében, de az adott körülmények között csak az árvízkárok enyhítésére folyósíthatta a kapott kevés pénzt. Az elöljáró méltatlankodva fogadta, hogy míg egyes romániai városok eredeti költségvetése megkétszereződött a kiegészítések során, vannak a megyében kis községek, amelyek kénytelenek banki hitelekhez nyúlni, hogy beruházásaik önrészét fedezni tudják, és vannak olyanok, amelyek semmit sem kaptak, vagy csak annyit, hogy éppen lélegzethez jussanak. Elképzelni sem tudja, hogy milyen képlet alapján számolják ki a leosztandó összegeket, de azt is felelőtlenségnek tartja, hogy december 24-én utalnak pénzt az önkormányzatoknak, amit szinte lehetetlen elkölteni az év végéig, vagy pedig kénytelenek áttenni 2020-ra a fejlesztési alapba, tartva attól is, hogy esetleg annál kevesebbet kapnak a következő évi költségvetés összeállításakor – amire már volt példa.


Mások nem kaptak

Makfalva nem kapott költségvetés-kiegészítést, mert nem is kért. „Így jár az, aki jól gazdálkodik a pénzével” – mutatott rá Vass Imre polgármester: nem igényelhettek olyan költségekre, amelyekre maradt némi pénzük az év végére. Szováta sem szerepel egyik listán sem: a város az ősz folyamán kapott költségvetés-kiegészítést, így a működési költségeket fedezni tudták, ezért az év végén nem igényeltek újabb összegeket – mutatott rá Fülöp László Zsolt polgármester. Gyulakuta mindig biztosítja működési költségeit, így sosem maradt üres „zsebbel”, ezért ilyen jellegű támogatást nem kaphatott, de az infrastrukturális fejlesztések költségeire jól fogott volna az állami pénzleosztás, ugyanis a községben húsz projekt fut, szükség lett volna pénzre – tudtuk meg az elöljárótól, Varga Józseftől. 

Kevésbé elégedett Mezőcsávás polgármestere, a községnek egyetlen lej sem jutott decemberben. Kapott ugyan értesítést elektronikus postán egy délután, hogy küldje el pénzigényét, de mivel nem tudott azonnal konkrét összeget lejelenteni, másnap reggel már túl késő volt – panaszolta a polgármester. Annál inkább szükségük lett volna pénzre, hogy tavaly is jelentős összeget fordítottak csupán önrészekre, idén pedig 8,5 millió lejre lesz szükség, mert a községben épül a szennyvízhálózat, három faluban pedig az ivóvizet kell bevezetniük, ám ezt az összeget csak úgy tudja biztosítani a község, ha bankkölcsönhöz folyamodik. Szabó József Levente nem érti, milyen algoritmus szerint osztják a pénzeket. Mindenkinek szüksége van forrásokra, de megengedhetetlen, hogy egyesek hatalmas összegeket kapnak, mások egy vasat sem: ehelyett egyenlően is el lehetett volna osztani az év végi kiegészítést az önkormányzatok között – véli. 

A működési költségeket mindenki lefedte valahogy a múlt évre, de az infrastrukturális beruházásokra sosem elég a pénz

Fotó: Gligor Róbert László (archív)