Igen, tanévkezdésre megindulhatott a gépkocsiforgalom azokon a marosvásárhelyi utcákon, amelyeket a polgármesteri hivatal ún. összekötő út címen felújíttat.
Igen, tanévkezdésre megindulhatott a gépkocsiforgalom azokon a marosvásárhelyi utcákon, amelyeket a polgármesteri hivatal ún. összekötő út címen felújíttat. Egyébként már a megnevezés is megtévesztő, hiszen semmi újdonság nincs a dologban, csupán 12 olyan utcát újítanak fel, amelyek nem voltak túlságosan rossz állapotban, és amelyek eddig is
összekötötték a sürgősségi kórházat a Tudor negyeddel. Nincs szó új út építéséről, nincs szó a 12 utca legalább egy sávval való kiszélesítéséről. Ami valóban lényeges: a közműhálózat modernizálása, azaz a víz- és gázvezetékek cseréje, amire a városvezető szerint 50 év garanciát vállalnak.
Visszatérve a szeptember 14-i határidőre, a városgazda által agyondicsért kivitelezőkre, hát igen, valóban közlekedhettünk a líceumok irányába, bár az útépítési munkálatok távolról sincsenek befejezve. Vegyük példának okáért a Kogălniceanu utcát, ahol gyakorlatilag csak egy autószélességnyi sávon haladhatunk, kerülgetve az út közepén araszos mélységben lapuló aknafedőket, illetve a kétoldalt „felbombázott” járdákról a közlekedési sávra leszorult gyalogosokat. Nem úgy tűnik, hogy csipkednék magukat az útépítők, egyelőre a „piskótázás” folyik. De a fent említett útvonalon máshol sincs lényeges, látható korszerűsítés, hacsak nem tekintjük annak a ledíszkövezett parkolót a Bolyai-tetőn. Ugyanakkor szomorú, hogy helyenként, ép, egészséges fákat vágnak ki modernizálás, felszíni parkolóépítés címén. Több parkolóhely lesz, ami után több pénzt szed majd be a monopolhelyzetben levő Tracia Trade, ebből pedig éppen csak csurran-cseppen valami a városi költségvetésbe is.
A nagy hajrá megvolt, a 45 millió lejes munka töredékét elvégezték, a többit az ígéretek szerint a tél beálltáig befejezik. A „piskótavárosban” a sikerről hamarabb beszámolnak, mint ahogy az bekövetkezne. Legutóbb a váravató kapcsán, de egyéb, félbehagyott javítások befejezésével sem sietnek. A Mărăşeşti térről a Mărăşti utcába való betérés például immár vagy három hónapja nem kellemes élmény, a feltört útburkolatot nem képesek kijavítani. Elnagyolt és elnapolt munkákat lépten-nyomon látunk, legyen szó út- vagy járdajavításról, tanintézetek felújításáról, a „pis-kótázott” járdák állapotáról stb. Nem a minőség a szembetűnő, inkább a kapkodás, a porhintés, a „sikersztorik” bemutatása.
Választási év elé nézünk, és a funkcióban levő, hatalmát konszolidálni kívánó politikum ilyenkor már a kampányra időzít. Terveket, pénzt tartalékol rá. A kampány jegyében, ha majd hirtelen meglendül a fantázia, és látványos szerepléssel körítve új meg új nagyszabású projektet harangoznak be, talán majd valamelyest változik a városkép.