2024. november 28., Thursday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Aki erdélyi magyarként identitásválságban van, az menjen el a marosvásárhelyi Deus Providebit Ház aulájában látható kiállításra, amelyen megismerheti a magyarok hozzájárulását a tudományok fejlődéséhez. 

Fotó: Bodolai Gyöngyi


Aki erdélyi magyarként identitásválságban van, az menjen el a marosvásárhelyi Deus Providebit Ház aulájában látható kiállításra, amelyen megismerheti a magyarok hozzájárulását a tudományok fejlődéséhez. A tárlat szervezője a Bolyai Collegium Alapítvány, amely a Magyarok Világszövetségétől kapta meg tíz évre az érdekes, izgalmas és tanulságos kiállítási anyagot – mondta bevezetőjében Borka-Balázs Attila elnök, aki Szatmáry Zsolt kurátorral képviselte az alapítványt.
„Hagyják itt jó hosszú ideig, hogy minél többen láthassák ezt a szenzációs anyagot!” – kérte a szervezőktől Oláh Dénes főesperes. A sok tudós, feltaláló között vannak örmény és zsidó származásúak, de valamennyiüket a magyar oktatási rendszerben képezték, a magyar kultúra alapjaiból részesültek. Nemcsak az oktatásban, a tudományban járunk az élen, hanem a sportban is, ha az olimpiai sikereket a magyarok lélekszámához viszonyítjuk – tette hozzá, majd a bevezetőben idézett első mondattal fogalmazta meg a meghívót a kiállításra. 
„Ti hunjaim, ha tudtok élni tehetségetekkel, bölcsesség dolgában Európa egy népénél sem lesztek hátrább” – mondta Comenius, az európai hírű morva pedagógus, akit Sárospatakra hívtak meg oktatni, keresztlevelében pedig Szeges Jánosként szerepel, amit 1968-ban derítettek ki, de azóta sem vált köztudottá. 
A kiállítás anyaga dr. Pálfi György kutatásainak és munkájának az eredménye – hangzott el a világszövetség által felkért dr. Egyed Zs. Imre egyetemi tanár nyitóbeszédében. A tanyai tanító fiaként felnőtt biológus, a Szegedi Tanárképző Főiskola tanára, édesapjától látta a példát, aki a tanyai iskola falára nagy magyar személyiségekről készült anyagot állított ki, aminek a szövegét hatodik osztályig minden diák megtanulta. Amikor dr. Pálfi Györgyöt kinevezték a határ melletti Kétegyházán a Gödöllői Egyetemhez tartozó gépfejlődés-történeti múzeum igazgatójává, rájött, hogy a gépek egy részét magyar ötlet alapján kezdték el gyártani az egész világon – jegyezte meg sok érdekes adatot tartalmazó beszédében Egyed professzor. Ez a felfedezés erősítette meg abban dr. Pálfi Györgyöt, hogy a 80 poszterből álló anyagot összeállítsa. A kiállítás hozzásegíti a kételkedőket, hogy átérezzék, nem szégyen magyarnak lenni. A középiskolás diákokat – akiknek az agya a legfogékonyabb – pedig ahhoz, hogy tájékozódjanak, s amit érdekesnek találnak, azt megjegyezzék, és büszkén vállalják identitásukat – hangsúlyozta, majd kitért a szétszóródott magyarságot összefogni kívánó világszövetség szerepére.
A nagyszerű kiállítás hasznos lehet sok diák számára, akik már középiskolás éveikben kutatómunkával foglalkoznak. A kiállított anyagot ki lehet egészíteni, tovább lehet gondolni, ugyanis 2016-tal lezáródik – mondta Mátéfi István, a Bolyai Farkas középiskola igazgatója. Az anyag népszerűsítésére egy vetélkedő nyújt a legjobb lehetőséget. A gondolatot Kálmán Attila történelemtanár folytatta, aki bejelentette, hogy vállalják a középiskolásoknak szóló vetélkedő megszervezését. Május végére a kiállítás anyagából színes, kreatív, rendhagyó feladatlap készül. Megoldására háromtagú csapatok jelentkezhetnek, amelyek tagjai alaposan felkészültek. A beküldött válaszokat értékelik, és az első tíz helyezett egy szóbeli döntőre jut tovább, amit június közepén tartanak. A győztesek értékes jutalomra számíthatnak. 
Végül hadd mondjuk el, hogy az aulában 15 pannó a Nobel-díjas magyar tudósokat mutatja be, 65 pedig a különböző tudományterületeken sikeres magyar feltalálók, tudósok teljesítményét. Bár néhányat ismerünk közülük, sokan elcsodálkoznak majd, hogy mennyi meglepetésben lesz részük a pannók alapos megtekintése nyomán. Ezeket először az MVSZ 9. Világkongresszusán állították ki 2016-ban. Az informatikától a különböző vízi, légi, kötöttpályás szállításig, a kémia, fizika, fotózás, filmgyártás, számítógépipar, orvostudomány és a hírközlés terén született találmányok mellett kiderül, hogy New York felhőkarcolókkal teli városképe is magyar tervező műve. 
A pannókat reggeltől estig meg lehet tekinteni, a nagyobb csoportokat délután fogadják. 

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató