Verbunkos

Online előadás március 15-én

Érdekesnek ígérkező online eseménnyel ünnepli idén március 15-ét a budapesti Hagyományok Háza: a Magyar Állami Népi Együttes Verbunkos című előadását közvetítik aznap, március 15-én, hétfőn 21 órától nyilvános online streamen keresztül a Magyar Állami Népi Együttes Facebook-oldalán. 

Amint azt a szervezők a produkcióról írják, az 1951-ben alapított Magyar Állami Népi Együttes Verbunkos című előadásában a magyar romantika korszakának nemzeti megújulási mozgalmát idézi fel a zene és tánc vonatkozásában. Ezek a törekvések az évszázados háborúskodások után gazdaságilag és politikailag is magára találó ország lendületes modernizációs szándékait tükrözik. A beszélt nyelv rangján kezelt „nemzeti” zenét és táncot a kor társadalma nem etnikus fogalmakként kezelte, hanem nemzeti szintű „globalizációként” valósította meg, mint az egyes régiók egymástól eltérő hagyományai fölött álló közös nyelvezetet. A műsor ennek a folyamatnak, a nemzeti tánc kialakulásának, majd a szájhagyományban való továbbélésének állít emléket.

Az első részben azokat a régies táncokat villantják fel, amelyeket a romantikus mozgalom forrásul használhatott fel egységesítő munkája során. Az ugrós, vonulós páros táncok mellett legnagyobb benyomást az egykori katonatáncokból kialakult szóló férfitáncok tették a kortársakra. Ezért a reformkorban a katonai sorozás (a „verbuválás”) alkalmával használatos lassú, nemes veretű verbunktánc és zenéje vált a magyar karakter leghitelesebb kifejezésévé. Az ebből kialakult társastánc, a „palotás” (felsőbb körök társasági táncaként) jelenítette meg legsikeresebben a magyar öntudatot.

Az 1848-as szabadságharc leverése után már szélesebb néprétegek öntudatra ébredését jelzi a „csárdás” kialakulása, melynek neve is köznépi eredetre utal. Hatása máig tartó, mind a magyar, mind a szomszéd népek vonatkozásában. Ebből ad ízelítőt a műsor második része, melynek végén az egykori nemzeti tánc folklorizálódott változatait láthatjuk. Mivel a felidézett korszak legjellemzőbb szórakoztató és tánczenei formációi a még ma is létező cigányzenekarok voltak, ezért az előadásban a Magyar Állami Népi Együttes zenekara hangsúlyos szerepet játszik: a táncok kíséretén kívül önálló, korabeli koncertdarabokat is megszólaltat.

Az előadás a következőkből épül fel: I. rész – Nyitány. Szilágyi Zsolt – Varga Zoltán: „Elkezdém táncomat…” – Régi magyar, ugrós és csalogatós táncok. Varga Zoltán: Sárközy Kázmér magyar tánca – Vonulós és lassú magyar tánc Erdélyből. Bihari János: Hadik óbester nótája és frisse – Verbunkos muzsika a XIX. század első harmadából. Juhász Zsolt: „Pengjen sarkantyúja…” – Az Eszterházy-huszárezred verbuválásának emléke. Lavotta János: Lassú magyar és friss – A nemzeti megújulás közkedvelt muzsikája. Rózsavölgyi Márk – Juhász Zsolt: Verbunkos – Verbunkfantázia a reformkor népszerű zenéjére. Sebő Ferenc – Juhász Zsolt: Palotás – Az előkelő nemzeti szalonok fennkölt hangulatát idéző tánc. II. rész – Varga Zoltán: Rákóczi-mars, karéj és dus – A paraszti hagyomány páros és férfitáncai Rábaközből. Bihari János: Sarkantyús verbunk és friss – A reformkor népszerű cigányprímásának muzsikája. Varga Zoltán: „Bécs várostól, nyugatról keletre…” – Kisnemesi verbunk és csárdás. Forradalom után – A ’48-as szabadságharc bukásáról… Szilágyi Zsolt: „Járjunk csárdást, ropogóst…” – Szilágysági magyar táncok. Juhász Zsolt – Szilágyi Zsolt – Varga Zoltán: „Táncoljunk majdan, mint ők is hajdan…”

A produkció bemutatója 2003. szeptember 14-én volt Keszthelyen. Zenei rendező és szerkesztő: Kelemen László. Zenei szerkesztő: Sebő Ferenc. Zeneszerző: Bihari János, Lavotta János, Kelemen László, Rózsavölgyi Márk. Koreográfusok: Juhász Zsolt, Szilágyi Zsolt, Varga Zoltán. Jelmeztervező: Lőrincz Beáta. Animáció: Soós Andrea. Rendező: Mihályi Gábor. Előadja: a Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara. Zenekarvezető prímás: Pál István Szalonna, Radics Ferenc. Szólót énekel: Pál Eszter. Zenekarvezető: Radics Ferenc. Tánckarvezető: Kökény Richárd. Tánckari asszisztens: Borbély Beatrix, Jávor Katalin, Ágfalvi György. Művészeti vezető: Pál István Szalonna. Együttesvezető: Mihályi Gábor.