Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Meglepő látvány fogadja a klienst, aki belép a gernyeszegi postahivatal épületébe. Mintha évtizedeket menne vissza az időben, az 1960–70-es évekig, a régi postahivatalok, telefonközpontok látványa fogadja. Egyik sarokban jellegzetes postásegyenruhát viselő és kerékpárjával indulni készülő postásfiúval, a másik oldalon egyenruhás postáskisasszonnyal találja szembe magát. Köztük, a falon lévő sokrekeszes polcokon korabeli újságokat őriznek.
A kis postamúzeum kiállítási anyagát Deák Anna, a hivatal jelenlegi vezetője gyűjtötte össze a múlt iránti nosztalgiától és szeretettől vezérelve, hiszen telefonista édesanyja mellett már gyermekkorától ebben a világban nőtt fel, és bevallása szerint minden telefonszámot kívülről tudott. Úgy gondolja, hogy a mai fiatalok számára érdekes lehet a gyűjteménye, mivel a mobiltelefon és az internet világában nincs honnan tudják, hogyan küldték régen a leveleket, és a mozdonyhoz csatolt postavagonban az újságokat és a csomagokat. A levél mellett pedig a szóbeli összeköttetést sokkal körülményesebben megvalósító telefonközpontok voltak a kapcsolattartás lehetőségei.
A kicsi helyiség közepén a 60 évvel ezelőtti hivatalokban lévő asztal és szék, oldalt a jellegzetes pad látható, a csomagok súlyának megállapítását szolgáló mérleg és a súlyokkel teli doboz. Az asztalon régi akták, papírpénzek, tintatartó, tollszár, pennahegy, itatós, lyukasztó, vonalzó, gyufásdoboz és a fekete tárcsás telefon. A postások egyenruhájának gombján a posta emblémája, a jellegzetes kürt látható. A falon a régi feliratok, például hogy sorsjegyet lehet kapni (Aici se vinde Loz în plic).
A kiállítás gazdája, Deák Anna elmondja, hogy nagy öröm számára, amikor fiataloknak mutatja be a gyűjteményét, amelyet a szegedi postamúzeum vezetői is megnéztek, egy rendező pedig filmjének néhány jelenetét szeretné felvenni az élethű helyszínen.
A beszélgetés végén Deák Anna elárulta, hogy van még egy megvalósulatlan vágya: egy hajdani telefonközpont berendezése.