A végrendeletről

Vannak örökzöld, a közérdeklődésre mindig SZÁMOT TARTÓ jogi témák, ilyen például a Mikszáth Kálmán polgári regényei, vagy az amerikai gazdag nagybácsi mítosza által piedesztálra emelt végrendelet, amely nagy meglepetéseket okozhat a hálás vagy hálátlan örökösöknek, biztosítva az örökhagyó emlékének fennmaradását (nem mindig pozitív módon, hiszen az egyik nagyon gyakran felmerülő kérdés az örökösök ilyen vagy olyan okból történő részleges vagy teljes kizárása/kitagadása az örökségből. Jelen cikksorozatunkban az új polgári törvénykönyv végrendeletre vonatkozó rendelkezéseit ismertetjük.

A végrendeletet mind a régi, mind az új polgári törvénykönyv szabályozza, az újban a vonatkozó rendelkezések az 1034-1085. §-ban találhatók. A végrendelet egy egyoldalú, személyes és visszavonható jognyilatkozat, amelyben a végrendelkező (örökhagyó) halála esetére rendelkezik a törvény által előírt formában. A végrendelet rendelkezhet az örökhagyó teljes vagyonáról vagy csak egyéni vagyontárgyairól, megnevezheti közvetlenül vagy közvetett módon az örökösöket, rendelkezhet a hagyatéki vagyon elosztásáról, az előző végrendeletek visszavonásáról, a kitagadásról, a hagyatéki végrehajtók kinevezéséről, a végrendeleti vagy törvényes örökösök számára előírt kötelezettségekről, valamint más olyan rendelkezésekről, amelyek a végrendelkező halála után lépnek életbe.

A végrendelet – mint bármilyen más jogi ügylet/nyilatkozat – csak akkor érvényes, ha az örökhagyó ítélőképességének birtokában volt, és cselekvőképes, valamint ítélőképessége nem volt törvénytelen módon befolyásolva, ennek nem voltak hibái. Újdonság az új szabályozásban, hogy a végrendelet akkor is megsemmisíthető, ha az örökhagyó akaratát olyan személy befolyásolta törvénytelen eszközökkel a végrendelet meghozatalában, aki maga nem is volt annak kedvezményezettje, illetve ez utóbbi nem is tudott ezekről a törvénytelen cselekedetekről. A végrendelet formáját valamint tartalmát alapesetben csak a meghatározott formai rendelkezések szerint lehet bizonyítani, viszont abban az esetben, ha a végrendelet eltűnését harmadik személy, kényszerhelyzet vagy kényszerítő körülmény okozta, az örökhagyó halála után vagy előtt (ez utóbbi esetben, csak ha az örökhagyó az eltűnésről nem szerzett tudomást) a végrendeletet bármilyen módon bizonyítani lehet. A végrendeletnek a következő formái lehetnek: közönséges, rendes végrendelet, amely lehet holográf, amelyet  a végrendelkező saját kezével írt, keltezett és írt alá, vagy hiteles, amelyet közokiratba foglalt arra jogosult személy (pl. közjegyző, külföldi külképviselet dolgozója, pl. nagykövet, konzul). Egy másik forma a különös-privilegizált végrendelet, amelyet speciális helyzetekben lehet elkészíteni kötelezően két tanú jelenlétében, mint pl. járvány, katasztrófa, háború vagy más hasonló rendkívüli helyzet. Ugyancsak akkor lehet ezzel a végrendeleti formával élni, ha az örökhagyó repülőgép vagy hajó fedélzetén van, katonai szolgálatot teljesít, vagy olyan intézménybe van beutalva, ahova közjegyző nem mehet be. A privilegizált végrendelet automatikusan tárgytalanná és hatástalanná válik 15 nap után, attól számítva, hogy a végrendelkező olyan helyzetbe került, amikor már megtehette volna rendes végrendeleti formában végakaratát. Létezik egy speciális végrendeleti forma, amely az értékmegőrző intézményekben elhelyezett értékekre, értékpapírokra és pénzösszegekre vonatkozik, ez a végrendelet tiszteletben kell tartsa az illető intézmények működését szabályozó jogszabályok alaki (formai) követelményeit is. A régi polgári törvénykönyvben megtalálható úgynevezett titkos végrendeletet az új szabályozás hatályon kívül helyezte. A holográf végrendelet esetén azt – annak végrehajtása előtt – be kell mutatni egy közjegyzőnek, aki megváltoztathatatlanság végzéssel látja el a későbbi esetleges módosítás elkerülése végett. Az új rendelkezések tiltják a kölcsönös végrendelkezést, vagyis azt a fajta végrendeletet, amelyben két vagy több személy ugyanabban a végrendeletben kölcsönösen egymás vagy harmadik személy számára végrendelkezik. Ennek a rendelkezésnek a megszegése abszolút semmisséget von maga után. A végrendeletben az örökhagyó rendelkezhet bizonyos formában és mértékben az örökösök kitagadásáról – ezt mind a jogelmélet, mind a joggyakorlat elfogadja –, de nem rendelkezhet a szankció jellegű kitagadásról, amely akkor lép életbe, amikor a végrendeletet a köteles résszel rendelkező örökösök (egyenes ági leszármazottak, túlélő házastárs) támadják meg a jogaikat érintő végrendelkezések esetén vagy azon rendelkezések megtámadása esetén, amelyek a közrendet vagy a közerkölcsöt érintik. Az örökösök kitagadása történhet direkt vagy indirekt módon: az első esetben a végrendelkező egyértelműen kijelenti, hogy bizonyos örökösöket kitagad az öröklésből, az indirekt kitagadás esetén a végrendelkező bizonyos örökösöknek vagy személyeknek nagyobb vagy teljes mértékben kedvezményez az előbbiek helyett vagy a törvényes mértéket meghaladva. 

(Folytatjuk)

Gogolák H. Csongor ügyvéd

office@gogolak.ro