2019. május 23., csütörtök

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Felavatták Közép-Európa legnagyobb takarmánygyárát

Pénteken délelőtt Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke jelenlétében Kerelőszentpálon felavatták Közép-Európa legnagyobb és legkorszerűbb takarmánygyárát, amely magyar beruházásként, magyar és román gazdasági egységek együttműködéseként jött létre. Az eseményen jelen voltak magyarországi politikusok, Maros megye képviselői és szenátorai, helyi elöljárók, a tervezők, építők képviselői és mindazok, akik valamiképpen kötődnek a megvalósításhoz. 

Az UBM-csoport, az East Csoport és az Oprea Avicom tulajdonában levő UBM Feed Romania SRL a térség agrárszektorának kiemelkedő beruházását valósította meg Kerelőszentpálon. A 16 millió euró összértékű beruházás eredményeként az ország legnagyobb független takarmánykeverő üzemét hozta létre. Az üzem óránkénti 30 tonnás és évi 220 ezer tonnás kapacitásával a régió egyik legnagyobb és Európa egyik legmodernebb technológiájával rendelkező takarmánygyártó létesítménye.

Fotó: Vajda György


Orbán Viktor miniszterelnök felszólalásában kiemelte: a gyár létesítésének fontos üzenete, hogy ha van közös ügy, tervezés, akarat, akkor létrejöhetnek közös sikerek is. Az együttműködés erősíti a bizalmat, a bizalom építése pedig erősíti a közösséget. Magyarország arra fordítja az erejét, hogy erősítse a közép-európai együttműködést, és mindenki jól jár, aki a magyarokkal együttműködik – hangsúlyozta a miniszterelnök, majd parafrazálva a legnagyobb magyart, Széchenyi Istvánt, miszerint „Magyarnak lenni nehéz, de nem lehetetlen”, elmondta, ma ezt úgy mondanánk, hogy „nem kifizetődő dolog”. Magyarország a jövőt építi, vannak ellentétek, ugyan, de az együttműködést kell vállalni. Véget ért a 100 év magány Európában. Ezért erősítenünk kell Közép-Kelet-Európa szerepét az unióban. Orbán Viktor kiemelte: Szerbiával és Szlovákiával már kiváló gazdasági együttműködést valósított meg Magyarország, de nem behozhatatlan a hátrány a magyar–román viszonyrendszerben sem. Ha vannak vállalkozó kedvű beruházók, nagy lendületet kaphat a magyar–román gazdasági együttműködés. Közép-Európa nemzetekből áll, és nem halasztható tovább annak felismerése, hogy ezek a népek sorsközösségben vannak, és vannak érdekek, amelyek összekapcsolják őket, ezért az együttműködés útját kell választaniuk. Közölte: cselekedni kell, „fel kell venni a kesztyűt”, vállalni kell a versenyt, fejleszteni kell, és akkor az a távolság, amely a kommunizmustól nem szenvedő és a kommunizmust elszenvedő országok között van, sokkal gyorsabban csökkenhet. Magyarországon a dolgok a gazdaság tekintetében ígéretesen alakulnak. Német mintára a magyar kormány kidolgozott egy alapítványi modellt, amely lehetőséget ad a vállalkozásfejlesztésre, az együttműködésre a román beruházókkal. Ha vannak vállalkozók, akik elfogadják ezt a rendszert, sokkal nagyobb lendületet kaphatunk. Sokan felvetik, hogy az EU-ból nagyon sok pénz érkezik hozzánk, de ha megvizsgáljuk azt, hogy a korábban csatlakozó országok mennyit visznek ki, akkor kiderül, hogy ez jóval több, mint amennyi nekünk jut. Ezért cselekedni kell, felvenni a versenyt, és csak úgy léphetünk előre, ha fejlesztünk, beruházunk, a legkorszerűbb technológiát alkalmazzuk. Vállalkozni kell az együttműködésért, azért, hogy a volt kelet-európai országok hátrányát leküzdjük. Magyarország jól áll ezen a téren, és ez az oka annak, hogy a pénzügyi intézetek támogatják két ország közötti együttműködést. Vannak történelmi „elrendeznivalók” – mondta a miniszterelnök, és hozzátette: ez az infrastrukturális fejlesztés. Autópályák és vasút kell Magyarország és Románia között. Ezekről tárgyalnak a román kormánnyal. Gyorsvasútra van szükség Bukarest és Budapest között, és ez Kolozsvárt is bekapcsolhatja a gazdasági vérkeringésbe. Össze kell kötni az autópálya-hálózatot is. Ma csak egy beruházásról van szó, de számítani lehet a magyar kormányra a jövőben is, hogy további beruházások is megvalósulhassanak. A kormányfő arra is kitért, hogy fontosak lesznek a közelgő európai parlamenti választások, mert nem mindegy, mi történik Brüsszelben és Európában. Jó döntéseket kell hozni, és Brüsszelben is olyan vezetőkre, képviselőkre van szükség, akik kiállnak a magyar, a román és a közép-európai érdekek mellett – hangsúlyozta. Orbán Viktor arra biztatott mindenkit, hogy menjen el szavazni, akarjon részese lenni Európának, és használja ki a lehetőségeket.

Kerezsi Miklós, az East Csoport tulajdonosa elmondta, hogy 20 éve vannak a piacon. Elemezve a romániai agrárpiacot, döntöttek úgy, hogy beruháznak. Nagy hibát követnek el azok az üzletemberek, akik Romániára a külföldön előállított termékek nagy felvevőpiacaként tekintenek, mert minden adottsága megvan az országban, hogy agrártermékekből és kiváló minőségű élelmiszerekből ne csak saját állampolgárait lássa el, hanem a tágabb régió meghatározó exportőre legyen. Modern, hatékony és világszínvonalú beruházásokat kell helyben megvalósítani, ezért fektettek be 15,6 millió eurót. 

Varga Ákos, az UBM Csoport elnöke elmondta: a három alapító cég példaértékű összefogással valósította meg Kelet-Közép-Európa legnagyobb takarmánykeverő üzemét, régi üzleti kapcsolatok és barátságok előzték meg a beruházást. Ez az üzem azt szimbolizálja, hogy egy magyarországi piacvezető cég a határon túlra exportálhatja tapasztalatait, tudását – fogalmazott. Hozzátette: köszönik az Eximbank beruházáshoz nyújtott segítségét. 

Oprea Emanuel, az Oprea Avicom tulajdonosa hangsúlyozta: ezzel a beruházással, azzal, ahogyan a különböző cégek összefogtak, és így olyan piacvezető technológiát hoztak ide, amellyel a romániai takarmánygyártók között fontos szerepet tölthetnek be, példát mutatnak. A takarmánygyár évi termelőképessége 220.000 tonna lesz. 

Azt is kiemelte, hogy a beruházás jó példája annak, hogy miként lehet összefogni és a nyelvi akadályokat leküzdve vállalkozni. Egy komplex vállalkozás a takarmánygyár, ugyanis nemsokára egy nagy kapacitású siló és egy szárnyasvágóhíd is megépül e beruházás közelében. Az utóbbit jövő év tavaszán felavatják. Az üzletember megköszönte a helyhatóságoknak a beruházás kivitelezésében nyújtott segítségét. 

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hangsúlyozta, hogy a kisemberek történetéből áll össze a közösség története. Az identitástudat erősítése mellett fontos közösségünk létbiztonsága is, amelynek záloga a gazdaság fejlesztése, a munkahelyteremtés. A gyár nem csak a gépeket, az eszközök tárát jelenti, hanem az ott dolgozó embereket is, akiknek a tehetsége, szorgalma, elkötelezettsége erősíti közösségünket. A kerelőszentpáli gyár nyertesei nemcsak a beruházók, hanem az a 35 munkavállaló (és családjuk is), akik majd itt fognak dolgozni, de közvetve a környékbeli mezőgazdászok, állattenyésztők is nyernek ezáltal. A 21. századi technológia, a gyár teljesítménye garantálja a sikert. A politikusok dolga az, hogy mindezt támogassák, erősítsék. A magyar kormány szövetségese közösségünknek és az RMDSZ-nek, és ahol szövetség van, ott vannak közös ügyek, és közös sikerek születnek. A célok és „a mi itteni megerősítésünk” mellett az eszközökben is egyetértés van – mondta. Hozzátette: folytatni kell, amit elkezdtek, dolgozni kell, figyelni kell egymásra, és építeni kell a közösségek közötti bizalmat. Minden nap választás előtt állunk, és nem tehetjük kockára, amit felépítettünk. Hinni kell, hogy lehetséges a népek és nemzetek együttműködése, a biztonság megteremtése és a jólét növelése – közölte. Úgy látja, egy nemzet története a kis közösségek történetéből áll össze. Fontos, hogy identitásunkat biztonságban tudjuk, de szükség van közös cselekvésre, munkahelyekre, gazdasági sikerekre is, különben elnéptelenedik az otthonunk – fogalmazott. Kelemen Hunor szerint sokféleképpen lehet tenni a megmaradásért, dolgozni a sikerért, de hogy gyarapodjon a közösség, az új munkahelyek teremtése az egyik ilyen mód, ezért ennek a beruházásnak is sok nyertese lehet. Az ünnepi beszédeket követően Orbán Viktor miniszterelnök, Kerezsi Miklós, az East Csoport tulajdonosa, Varga Ákos, az UBM Csoport elnöke, Oprea Emanuel, az Oprea Avicom cég tulajdonosa, valamint Laczkó Dénes, a takarmánygyár igazgatója szimbolikusan megnyomták a színpadon levő gombot, amellyel felavatták a gyárat. Közvetlenül ezután egy rövid bemutató filmmel a jelenlevők virtuális sétát tehettek a takarmánygyárban, majd a magas rangú vendégek távozását követően a valóságban is meglátogathatták az üzemet.