Védőoltás és kórisme

Egy kölyökkutya beszerzését követően a felelős kutyatartással járó legfontosabb teendők közé a szakemberek a féregtelenítést és a védőoltást sorolják. A betegségek tüneteinek alapos leírásával a gazda az orvos munkáját segítheti a diagnózis felállításában.

 Amint  dr. Borka Vitális Levente beszélgetésünk során hangsúlyozta, a kölyökkutyának fontos minden védőoltást megkapnia ahhoz, hogy a betegségekkel szemben ellenállóvá váljék. A gyógyszergyártók által javasolt oltási protokollum szerint a köyökkutyák immunizálása érdekében egyéves korukig három alkalommal kapnak védőoltást:  hat-, nyolc- és tizenkét hetes korban. 

Rendkívül fontos azonban, hogy az első védőoltás előtt féregtelenítve legyenek a kölykök, ezért az első féreghajtást már két-három hetes korban meg kell ejteni, majd két hét múlva megismételni. A féregtelenítés után lehet hathetes korban beoltani a kölyökkutyákat, ugyanis egy férges kiskutya a védőoltással nem immunizálható. A gazdi nyugodt, hogy be van oltva az állatkája, de a férges kiskutya számára a védőoltás hatástalan, és elpusztulhat. „Marosvásárhelyen a kollégák minőségi oltóanyagot használnak, ennek ellenére nagyon elvétve, de megtörténhet, hogy a védőoltás nem tölti be a szerepét, az állat pedig elpusztul. Még nem találták ki azt az oltóanyagot sem az ember, sem az állat számára, amely százszázalékos védettséget nyújtana” – mondta a szakember.  

Az orvos szerint ha kis- vagy a felnőtt  kutyánk valami oknál fogva megbetegszik, minél előbb orvoshoz kell vinni, nem szabad halogatni, mert orvosi segítség nélkül az állapota súlyosbodhat. Amint beszélgetésünk során hangsúlyozta, a jó gazdi oda kell figyeljen a kutyájára. Abban az esetben, ha valamilyen  gonddal orvosi ellenőrzésre jelentkezik kedvencével, a diagnózis felállításában nagy segítséget jelent, ha a gazda be tud számolni az állattal kapcsolatos megfigyeléseiről. Egyes kutyatartók azzal keresik fel az állatorvosi rendelőt, hogy szerintük megváltozott a kutya viselkedése, ami azonban túl kevés ahhoz, hogy a kórmeghatározás időben megtörténjen.  Egy törődő és figyelmes gazdi azonban be tud számolni arról, hogy a kutyája hányik-e vagy sem, de arról is, hogy naponta hányszor; híg-e a széklete, mennyi vizet fogyaszt stb. Minél több információt szolgáltat a kutya tulajdonosa, az orvos annál könnyebben találja meg a betegség okát.

–  Ha egy családi ház udvarán elpusztult egy keverék kiskutya, azt követően pedig bármilyen házőrző került az udvarra, rövid időn belül megbetegedett és elpusztult, mi lehet az oka és miként érhetnék el, hogy életben maradjon a négylábú? – tette fel a kérdést egyik olvasónk.

– Az említett eset helyszínén valószínűleg parvovírusos bélgyulladásban (vérhas) szenvedő állat pusztult el. Sajnos, a székletével kiürült vírusok hosszú időn keresztül megmaradnak és rendkívül ellenállók a fertőtlenítőszerekre, a fertőzött területeket magánembernek körülményes teljesen fertőtleníteni. Így arra az udvarra csakis azt követően szabad kölyökkutyát bevinni, ha előtte két védőoltást megkapott, mivel azzal megelőzhető a fertőzés, ezért is fontos 6-7 hetes korban elkezdeni a kölykök oltását. A parvovírussal fertőzött állat tünetei: bágyadtság, levertség, láz, étvágytalanság, hirtelen fellépő heveny hányás, gyorsan súlyosbodó hasmenés, mely egyre hígabbá, vízszerűbbé válik, az esetek nagy részében bűzös szagú. A megbetegedett állatok  jelentős folyadék- és tápanyagveszteséget szenvednek, ezért gyorsan legyengülnek. Olykor sokkos állapot is bekövetkezhet. Kölyköknél a fertőzést kísérő szívizomgyulladás miatt gyakran hirtelen halál áll be. A megelőzés része az is, hogy kölyökkutyával mindaddig kerülni kell a más kutyák által látogatott területeket, amíg a kölyökkori teljes védettségen át nem esnek – válaszolt a szakember.