Védjegyük a Nyárádmente

A nyárádgálfavi kürtőskalács, a Dózsa György községre jellemző mutatós zöldségek, a backamadarasi finom borok csak néhány azon jellegzetes termékek közül, amelyek a Nyárádmentét idegenben is ismertté teszik.

A nyárádgálfavi kürtőskalács, a Dózsa György községre jellemző mutatós zöldségek, a backamadarasi finom borok csak néhány azon jellegzetes termékek közül, amelyek a Nyárádmentét idegenben is ismertté teszik. A hétvégén Nyárádszeredában harmadik alkalommal került sor a Nyárádmenti Napokra, amely alkalomból a környék tizenkét községe mutatta be sajátos termékeit. A családias hangulatban zajló rendezvénysorozaton öt magyarországi testvértelepülés – Mór, Aszód, Örkény, Szerencs és Simontornya – több mint százfős küldöttsége is részt vett.

Miután szombat este az esős idő ellenére népes tömeget mozgattak meg az Ossián népszerű dallamai, vasárnap reggel Szabadi Nóra és Ördög Miklós Levente műsorvezetők köszöntőjét követően Tóth Sándor, Nyárádszereda alpolgármestere hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a nyárádmenti települések bemutassák kulturális és gazdasági értékeiket. A testvértelepülések polgármestereinek köszöntőjét követően a fúvószenekarok kíséretében a tömeg átvonult a sportterembe, ahol nyárádmenti kézművesek, zöldségtermesztők, borászok, tejtermelők, turisztikai vállalkozók és kisipari egységek mutatták be kínálatukat.

Ami finom s ami szép

A közismert kibédi Dósa húsfeldolgozó standjánál csak úgy roskadoztak az asztalok a sok, ízlésesen tálalt finomságtól és a látogatók örömére kóstolni is lehetett. A felvágottak után kissé odébb sajtdarabkákat is lehetett ízlelni, a jellegzetes nyárádszeredai Gabriella tejtermékek széles skáláját sorakoztatták fel. A jobbágytelkiek egyedi, szalmából készült dísztárgyaikat hozták el, a dózsa györgyiek pedig a vásárhelyi piacokon is oly népszerű, mutatós zöldségeiket állították ki. Backamadaras ezúttal több mint tíz kiállítóval képviseltette magát: finom fehér boraik mellett házi készítésű mézeskaláccsal, ropogós házikenyérrel, valamint faragott tárgyakkal mutatkoztak be. Kissé odébb a rigmányi Csipán pálinka várta a kóstolgatókat, több standnál pedig kézügyességükről tettek bizonyságot a nyárádmentiek. A nyárádremeteiek székely ruhákat, valamint kézi díszítésű hajpántokat hoztak, a csíkfalvi Kilyén Csaba pedig pléhből készült tárgyait mutatta be. A nyárádgálfalviak saját készítésű bábukat állítottak ki, egy székelyberei vállalkozó asztalánál pedig tökéletesen kidolgozott fajátékokat csodálhattak meg a látogatók. Szinte nem akadt olyan hölgy, legyen az idősebb vagy fiatal, aki ne időzött volna el a fintaházi Göcsi Ottilia kézzel készített divatékszerei előtt. A legkülönbözőbb színekben előállított mutatós nyakékek, fülbevalók, gyűrűk, karkötők várták gazdájukat. Tervezőjük és kivitelezőjük elmondta, februárban látott neki az ékszerkészítésnek, gyereket nevel és olyan „munkát” keresett, ami nem vonja el a figyelmét csemetéjéről. A világhálón népszerűsíti munkáit, amelyeknek máris nagy keletjük van, sok a rendelés. Ami nem csoda, hiszen munkái önmaguktól beszélnek.

Rajt a Leader-programnak

A Nyárádmentét jellemző termékek szemléje, valamint a gazdag kulturális műsor és koncertek sorozata mellett szombaton vidékfejlesztési konferenciára került sor. Ez alkalommal a Nyárádmenti Kistérségi Társulást alkotó települések képviselőinek beszámoltak a Leader-program terén elért sikerekről, ugyanis múlt héten – az országban másodikként – a Nyárád Völgye LEADER Egyesület megkapta a mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium által kibocsátott működési engedélyt, ami gyakorlatilag azt is jelenti, hogy elindulhat a Leader-program a Nyárádmentén. Antal Zoltán, a 12 községet és egy várost felölelő társulás ügyvezetője, aki az elmúlt másfél év során oroszlánrészt vállalt a munkából, ami a sikert megelőzte, elmondta, az Európai Unió operatív és strukturális alapjain előre meghatározott pályázatokra lehet kérvényt benyújtani, ezzel ellentétben a Leader-program a közösség kezébe adja a vidékfejlesztés lehetőségeit, prioritásainak a felállítását.

– Gyakorlatilag az elmúlt másfél évben az történt, hogy kimentünk vidékre az egyes településekre és megpróbáltuk összegyűjteni azokat a valós fejlesztési ötleteket, amelyeket tényleg akarnak az emberek. Ez lesz a különbség az eddigi pályázati lehetőségek, illetve a Leaderen belül pályázható lehetőségek között. Mint tudjuk, 2008–2009-ig nemigen dicsekedhettünk nagy infrastrukturális beruházásokkal, sőt, kisebb vállalkozói projektekkel sem a Nyárádmentén, de úgy gondolom, ez Erdély-szerte probléma. Folyamatosan azt hallottuk a vállalkozóktól, hogy úgy érzik, nem férnek be a kiírásokba, nem nekik van kitalálva. Erre jelent úgymond gyógyírt a Leader-program, hiszen ők adták az ötleteket, amelyekre a következő két esztendőben majd pályázni lehet. Sajnos vagy nem, jelenleg a Nyárádmentén még mindig a mezőgazdaság az, ami a lakosság 80-85 százalékát foglalkoztatja. Ha nem is kizárólag ez biztosítja a megélhetésünket, kiegészítő jövedelmet jelent. A mezőgazdaság pedig nyárádmenti, de akár erdélyi, romániai viszonylatban rossz helyzetben van, ezen szeretnénk változtatni 3-4 intézkedéssel, abból a 8-ból, ami benne van ebben a fejlesztési stratégiában. A másik négy fennmaradó intézkedés többnyire a kisvállalkozók helyzetének a javítását célozza, hiszen az ő helyzetük sem túl rózsás ebben a pillanatban. És nem utolsósorban szeretnénk fejleszteni a turizmust, mert úgy gondoljuk, hogy egy másik fontos kitörési pontja ennek a térségnek. A mezőgazdaságról elmondhatjuk, hogy még mindig ugyanazokkal a módszerekkel művelik, mint ezelőtt 100 évvel és úgy tűnik, hogy turisztikai szinten kiaknázható ez a földművelési forma, amely kuriózumnak számít. Összekapcsolva a faluturizmussal lehetőséget jelenthet nekünk. Még egy dolog, amit megemlítenék, az az önkormányzati beruházások lehetősége. Itt nem feltétlenül nagy infrastrukturális beruházásokra gondolunk, nem erről szól a Leader-program és nincs is erre pénz, hiszen itt a legnagyobb projektre 70-80 ezer eurót tudunk majd folyósítani, de egy zöldövezet létesítésére, vagy bármely kisebb beruházásra, amit eddig helyi alapokból nem lehetett megvalósítani, kitűnő lehetőség lesz – számolt be lapunknak Antal Zoltán.