Vásárhelyi forgatag

Azt szeretnénk, hogy a vásárhelyiek büszkék legyenek városukra. Bár nem mondhatjuk, hogy a lokálpatriotizmus hiányozna, az a célunk, hogy a fiatalok is ráérezzenek, lehetőségük nyíljon meglátni a városnak azt az arcát, ami egy ideje elhalványodóban van.

Azt szeretnénk, hogy a vásárhelyiek büszkék legyenek városukra. Bár nem mondhatjuk, hogy a lokálpatriotizmus hiányozna, az a célunk, hogy a fiatalok is ráérezzenek, lehetőségük nyíljon meglátni a városnak azt az arcát, ami egy ideje elhalványodóban van. A kezdeményezést a rendezvény szervezése érdekében létrejövő Marosvásárhelyért Egyesület alapító tagjai, Soós Zoltán (az RMDSZ városi tanácsosa, a Maros Megyei Múzeum igazgatója) valamint Portik Vilmos, az Erdélyi Magyar Néppárt Maros megyei szervezetének elnöke ismertette tegnap a várbeli Múzeum kávézóban.

A szervezők Marosvásárhely vásáros jellegét szeretnék kiemelni. Ha a település 600 éven át vásárok helyszíne volt, mint ahogy a neve is jelzi, miért ne lehetne tovább folytatni ezt a hagyományt? Annál is inkább, mivel a városnapok jellege az elmúlt évek során számottevően megváltozott, és szembetűnően egyoldalúvá vált. Kedvező természeti fekvése miatt a fában gazdag székely havasok és a Mezőség terményei hajdan Székelyvásárhelyen cseréltek gazdát, s Mátyás király 1482. augusztus 28-án kiállított kiváltságlevele is rögzítette, hogy „... minden esztendőben ugyanazok szabadságok kiváltságaival, amelyekkel más szabad városoknak vásárai vagy évi sokadalmai tartatnak, úgy találtuk, hogy mindörökké vásárok tartassanak”.

A hajdani vásárok hangulatát szeretnék visszavarázsolni a szervezők, hogy a rendezvény a városalapító magyarság közös ünnepévé váljon.

További törekvésük, hogy a magyar napok az erdélyi, s ezen belül a Maros megyei magyarság kulturális seregszemléje legyen. Az öt nap alatt lehetőséget teremtenek a város magyar kulturális életének a bemutatására s ennek megismertetésére a többségi lakossággal. A szervezők elképzelése szerint a forgatag pótolná, ami a városnapokból kimarad, és a távozó Félsziget fesztivál helyett reményeik szerint tartalmas művelődési lehetőséget biztosítana. Ebben számítanak a főbb művelődési intézmények, a városban élő és dolgozó művészek részvételére. A szervezésben fő partnereik a civil szervezetek, az egyházak és természetesen a helyhatóság is.

A vásári forgatagon a helyi termelők, a helybeli és a környékbeli népművészek és kézművesek, valamint az erdélyi magyar könyvkiadók mutatkoznának be.

A koncertforgatagba értéket képviselő hazai és külföldi előadókat hívnak meg, szerveznek nosztalgia- és népzenei koncertet, magyarnóta-estet.

A Maros Megyei Múzeum Marosvásárhely mint vásárváros, a székelyek városa kiállításokat szervezi, a 16. századi vásárok hangulatának megelevenítésében a Nemzeti Színház, a Yorick Stúdió, a Művészeti Egyetem és az Ariel bábszínház segítségét kérik.

Lesz előadás-forgatag változatos tematikával s gasztronómiai fesztivál a jellegzetes helyi ételek elkészítésére, a legnagyobb székely gulyás megfőzésére. A népzene, néptánc és népszokások bemutatására a Maros Művészegyüttest, a Folk Center Alapítványt és a megye különböző tánccsoportjait kérik fel. A legkisebbeknek gyermekvárost szerveznek kézműveskuckókkal, gyermektáncházzal és gyermekkoncertekkel. Helye lesz a humornak és az ifjúságnak szóló társasjátékoknak.

Sporttevékenységre hívják a férfiak mellett a hölgyeket és az idősebbeket is. Számítanak a nagycsaládosok részvételére, megszervezik a megyében élő ikertestvérek találkozóját, meghívják a testvérvárosok képviselőit és hazavárják a világba szétszóródott marosvásárhelyieket egy világtalálkozóra – olvasható az előzetes tervben.

A kulturális napok anyagi fedezetét helyi összefogással, a vállalkozók bevonásával és pályázati forrásokból szeretnék fedezni.

Ha sikerül – és miért ne sikerülne – remek hangulatot teremteni, akkor a szóban forgó napokon valóban jó lesz vásárhelyinek lenni, a szülővárosba hazatérni vagy az érdeklődőknek idelátogatni.