Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Vasadi Péter
vad délelőtt, most enyhe délután
sugárzó város volt, most romjain
a fény neszez s rézsút lefut
kövek alatt a földben elszivárog
e kis szoba istennek épp elég
míg lakni jön, elfogy a sárga szesz
egy részeg angyal vállamon pihen
kövült villám a roskatag eresz
az ágy, a székek drótszál látomások
boldog falak közt ragyog a zuhany
ajtó helyett a fény feszül küszöbre
minden beékelt, semmi sem suhan
a vak madár, az éj a romtetőn ül
talán halott, oly mozdulattalan
belét kimarták forgó csillagok
a csöndnek élő krisztus-arca van
1926. június 1-jén, 98 éve született Újpesten a Kossuth- és József Attila-díjas költő, író, esszéíró, irodalomkritikus, műfordító, a nemzet művésze (elhunyt 2017. november 24-én Budapesten).