2024. november 25., Monday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A marosvásárhelyi szülészeti klinikákra beutalt várandós nők közül 2014-ben a megkérdezett 1278-nak terhesség előtt a 29,8 százaléka dohányzott, 24 százalékuk pedig kénytelen volt elviselni, hogy férje vagy munkatársai mellette dohányoznak.

Az Ábrám Zoltán professzor vezette kutatócsoport a képviselőházi bemutatón


Egy rendszeresen dohányzó nő, amikor felmerül a gondolat, hogy gyermeket szeretne, a leendő gyermek testi és lelki egészsége érdekében le kellene mondjon a cigarettáról, hiszen saját egészségi állapota mellett a magzat egészségét is veszélyezteti (a magzat fejlődésében a visszamaradással, továbbá a koraszülés, halvaszülés veszé-lyével kell számolnia). Ezzel szemben az aktív és a passzív dohányzás előfordulása a terhes nőknél viszonylag magas. 
A marosvásárhelyi szülészeti klinikákra beutalt várandós nők közül 2014-ben a megkérdezett 1278-nak terhesség előtt a 29,8 százaléka dohányzott, 24 százalékuk pedig kénytelen volt elviselni, hogy férje vagy munkatársai mellette dohányoznak – derült ki abból a dohányzáskutatási projektből (Dohányzáskutatási képességfejlesztés Romániában), amely öt éven át zajlott a MOGYE Közegészségtan Tanszékén, s amelynek eredményeit június 23-án összegezték.
A hét témakörben zajló projektben a várandós anyák dohányzási szokásairól szóló kutatást dr. Tarcea Monica egyetemi tanár vezette, és a munkába szülész-nőgyógyász orvosok is bekapcsolódtak. Az 1278 fős mintából kiderült, hogy a 29,8 százalékot kitevő, rendszeresen dohányzó várandós nő az alacsony végzettségűek köréből kerül ki, sokan közülük roma nemzetiségűek. A várandós nőknek a 43,3 százaléka folytatta a dohányzást a terhesség alatt is. A 43,3 százalékot jelentő kismamák több mint fele csökkentette ugyan a naponta elszívott cigaretták számát, és kevesebb mint fele próbált meg leszokni a dohányzásról. Ez elsősorban a fiatal és az első magzatukat kihordó kismamáknak sikerült. Akik abbahagyták, azok közül sokan a szülés után újra rágyújtottak. 
Az is szembetűnő, hogy a várandós anyák környezetében élő személyek milyen nagy százalékban nincsenek tekintettel arra, hogy mekkora veszélyt jelent a passzív dohányzás a terhes nőkre. 
A kutatás során azt is megvizsgálták, hogy mit tehet a családorvos annak érdekében, hogy a várandós nők tisztában legyenek a dohányzás veszélyeivel. 62 családorvos működött közre a kutatókkal, vett részt kiképzésen, és több mint négyszáz várandós nőt kérdeztek meg a családorvosi felvilágosítás előtt és után. A dohányfüstterhelésnek kitett kismamákat a nyálból a kotinint kimutatható NicAlerttel tesztelték.
A harmadik tanulmányban, amely ebben a témakörben készült, 69 háziorvosnak a dohányzásról való leszoktatással kapcsolatos ismereteit, az e munka érdekében kifejtett magatartását vizsgálták. Végeredményként megállapították, hogy a dohányzásról való leszoktatásra irányuló közösségi tevékenység nem elég hatékony, bár a családorvosok és szakorvosok hozzáállása nem hiányzik. A különböző szakterületek közötti együttműködés jónak mondható, mégis hozzáférhetőbb, hatékonyabb módszert kell találni arra, hogy mind a passzív, mint az aktív dohányzást csökkentsék a várandós nők körében a magzat egészsége érdekében – olvasható a kutatást összefoglaló tanulmányban.
 
A dohányzás gazdaságpolitikai vonatkozásai
Ezt a témát a projekt keretében Szabó Árpád, a Nagyváradi Keresztyén Egyetem menedzsmentoktatója dolgozta fel. 
Az összefoglalóban azt olvashatjuk, hogy a hivatalos statisztika szerint 2010-ben 42.800 személy vesztette életét a dohányzás okozta betegségek miatt Romániában. E betegségek kezelési költsége 2012-ben 1,2 milliárd lejt tett ki, a kieső dolgozók miatti gazdasági veszteség pedig meghaladta az egészségügyi költségeket. 
1989 után Romániában jelentősen csökkent a dohánytermesztés. Míg a rendszerváltás évében 34.000 hektáron 25.500 tonna dohánylevelet termeltek országos viszonylatban, 2015-re 855 hektáron 1.405 tonnát. A nagy nemzetközi cégek privatizálták a dohányárut gyártó romániai cégeket, amelyekben az új technológiával való felszerelés nyomán az alkalmazottak száma 7.000-ről 1.600-ra csökkent.
 Románia uniós csatlakozását követően dohánytermék-importáló országból, -exportáló ország lett. A dohánytermékekre kivetett adók kevésbé veszélyeztették a munkahelyeket, mivel azok száma már azt megelőzően jelentősen csökkent. A cigaretta árának egyszázalékos emelése 0,58 százalékkal csökkentette a keresletet, ennek ellenére a cigarettához való hozzáférés ma sokkal könnyebb, mint a rendszerváltást követő években – olvasható a tanulmányban.
A tavaly novemberben Bukarestben a parlamentben ismertetett jelentésben a tanulmányt elkészítő marosvásárhelyi, csíkszeredai, bukaresti és amerikai szakemberek az uniós gyakorlattal összhangban a cigarettára kivetett 60%-os jövedéki adó 65%-ra való emelését javasolják. Becslések alapján ez az intézkedés hozzávetőlegesen 18%-kal csökkentené a dohányzást, két-háromszázezer személy szokna le a cigarettáról, és ezáltal jobb egészségi kilátásai lennének. Ugyanakkor több mint egymilliárd lejjel növelné a dohánytermékek eladásából származó bevételeket, amelyek egy része az érvényes rendelkezések alapján a megelőzésre fordítandó. 

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató