Van remény egy tisztább jövőre?

Környezetvédelem, alternatív közlekedés és e-mobilitás

Szó szerint egyre forróbb téma a klímaváltozás, ezt pedig a Vásárhelyi Forgatag résztvevői a bőrükön is tapasztalhatták a kánikulában. Ez azonban nem szegte kedvüket az eseményen való részvételtől, és sokan közülük ellátogattak a Dumatér nevű helyszínre, ahol Tánczos Barna volt környezetvédelmi miniszter, szenátor, környezetvédelmi szakpolitikus és Fülöp Lóránd, a környezetvédelmi minisztérium volt államtitkára, informatikus, az elektromos autók megszállottja beszélgetett.

 Tánczos Barna a beszélgetést követően a Népújságnak elmondta, hogy minden emberi tevékenységnek megvan a maga ökológiai lábnyoma, függetlenül attól, hogy mobilitásról, hulladékgazdálkodásról vagy éppen természetjárásról van szó. A különbséget a karbonlábnyom mértéke adja, és arra kell törekedni, hogy ez a lehető legkisebb legyen. Ebben a tekintetben pedig a résztvevők és a két előadó között egy „vita” is kialakult, hiszen többen is kiemelték, hogy globális szinten kell tenni a klímaváltozás és a szén-dioxid-kibocsátás ellen, ellenkező esetben annyira megemelkedik a Föld átlaghőmérséklete, hogy pár évtizeden belül például kihalnak egyes fajok. Tánczos Barna ennek kapcsán elmondta, hogy véleménye szerint egyénenként is kell tegyünk azért, hogy tisztább legyen környezet, illetve, hogy megelőzzük azt a radikális változást, amely a fajok kipusztulásához és a globális felmelegedéshez vezet. Ennek érdekében meg kell válogatni a mobilitási opcióinkat, ha van rá lehetőségünk, oda kell figyeljünk a szelektív hulladékgyűjtésre, illetve a természet, a különböző fajok élethelyének a megvédésére.

A szakpolitikus példaként a mobilitásról beszélt, hiszen nem mindegy, hogy milyen gyakran járunk autóval vagy kerékpárral, illetve fontos kérdés, hogy hányan ülnek egy gépjárműben. Opció lehet az elektromos autó, azonban itt egyrészt a szándék, másrészt az anyagi lehetőség kérdése is felmerül, mert nem mindenki akar, de nem is tud villanyautót vásárolni. Továbbá a háztartások szeméttermelésére is oda kellene figyelni. Tánczos Barna nyomatékosította, hogy a fogyasztási szokások optimalizálásra van szükség, arra, hogy az emberek kiiktassák a többletfogyasztást, a pazarlást. Ez kellene legyen az első a lépés, utána lehet arról beszélni, hogy az egyén miként bánik azokkal a hulladékokkal, amelyek potenciális energiaforrást jelentenek, továbbá, hogy tesz-e azért, hogy ezek a hulladékok visszajussanak a körforgásos gazdaságba és újrahasznosításra kerüljenek.

A környezetvédelemben lényeges a gyermekek nevelése, mert a következő generációk esetében is kiemelt szerepe lesz a változásnak. A volt környezetvédelmi miniszter szerint a fiatalok nagyon fogékonyak a környezetvédelemre, ezzel a mentalitással pedig a mai felnőtteket is képesek befolyásolni, jó irányba terelni. A gyermekek klímavédelmi nyitottságára bizonyíték a zöldhét. Az osztálytermi beszélgetéseken a gyermekek előtt nem volt ismeretlen a téma, egyből bekapcsolódtak a beszélgetésbe, nagyon jó meglátásaik voltak, emlékezett vissza saját iskolai látogatásaira Tánczos.

Az autók kapcsán elhangzott az, hogy egy gépjármű életében három ciklus van: a gyártás, az üzemeltetés és az újrahasznosítás. Ilyen megközelítésben egy belső égésű autó az életének mindhárom fázisában szennyez, míg egy elektromos autó esetében ez leredukálható egyre, a gyártásra. Természetesen ez az állítás csak akkor állja meg a helyét, ha a töltés során a tulajdonos zöldáramot, megújuló forrásból származó villamos energiát használ. Tánczos Barna lapunknak elmondta, hogy szerinte az elektromos autó sokkal kevésbé szennyező, mint a belső égésű motorral szerelt, azonban a mutató még így is javítható, ennek érdekében pedig vannak fejlesztések is, hogy még környezetbarátabbak legyenek a villanyautók, egy ilyen rész az is, hogy újrahasznosításra kerüljenek az e-autók azon komponensei, amelyek eddig nem. A mutatók javításához viszont nemcsak az autók kell fejlődjenek, hanem azok az eszközök, technológiák is, amelyekkel a megújuló energiát előállítják, vagyis arra kell törekedni, hogy például a napelemek előállítása kevésbé környezetkárosító hatású legyen. Összességében nézve viszont ez az az út, amelyen végig kell menni, mert nincs más alternatíva, az elektromos mobilitás teheti szén-dioxid-mentessé a közlekedést nemcsak Európában, hanem globális szinten, nyomatékosította a szakpolitikus.

Tánczos Barna kiemelte, hogy nem lehet vagy-vagy kapcsolatot állítani a tömegközlekedés, a bicikli és az elektromos autó közé. Vannak olyan városok, amelyek megfelelő tömegközlekedéssel rendelkeznek, és hatékonyan el lehet jutni a kívánt célállomásra, ezzel szemben olyan települések is léteznek, ahol a tömegközlekedés nincs megoldva. A tudatos mobilitás kiválasztása lehet ebben a tekintetben a járható út, rövid távokat meg lehet tenni kerékpárral, de egy 20 kilométeres ingázáshoz ez már nem megfelelő, arra viszont ott van a villanyautó, példázta Tánczos Barna.

A jövővel kapcsolatban kimondottan bizakodó a volt környezetvédelmi miniszter, ezt az álláspontját pedig az iskolákban megtapasztaltakra alapozza. Véleménye szerint minél többet kell a fiataloknak szakszerűen beszélni a lehetőségekről, a kihívásokról és a megoldási opciókról. Minél nagyobb mértékben következik ez be, annál inkább fogják választani a környezetbarát fogyasztói szokásokat, a környezetbarát közlekedést, és egészen biztosan jobban oda fognak figyelni arra is, hogy mit hagynak maguk után a természetben.