Van-e még energiád?

Filmesszé a klímavédelemről

Hétfőn délután a Studium Prospero Kulturális Központban a Fókusz Öko Központ marosvásárhelyi környezetvédelmi szervezet bemutatta a Van-e még energiád? című, klímavédelemről szóló filmesszét, amelyet a szervezettel közösen Katyi Antal független filmes, a Pentaton stúdió vezetője készített. A film az Európai Klímaszövetség támogatásával készült, és hamarosan több nyelven elérhető lesz a YouTube-on is. 

Az egyórányi film csodálatos képsorokkal mutatja be a közvetlen környezetünket. Nem kellett nagyon messze menniük a filmkészítőknek ahhoz, hogy bemutassák a természet szépségét. A képeken megjelenik a Bekecsalja, a Gyimesek, a Varság, az elhíresült Bigér-vízesés és sok olyan ismert hely, ahol bárki megfordulhat. Ellátogathatunk Korondra a több száz éves, még működő vízimalomba, láthatjuk, miként működik Varságon a vízimalom, amely gattert is hajt. De megjelennek az emberi beavatkozások nyomai is, pl. az Úz völgyén végighúzódó vízvezeték, amelynek kiépítésével tönkretették a patakmedret és a környezetet. Láthatjuk azt is, hogy Marosvásárhely autók által túlzsúfolt utcáin igazi bravúr kerékpározni. És – szimbolikusan – megjelenik egy olyan háztáji kiskert, ahol egy kisgyerek elültet egy paszulyszemet azért, hogy az idősebbek gondozásával ősszel a hüvelyes növény termése a kamrába kerüljön. Kérdések sorozata hangzik el, amelyekre a választ nem adták meg a szerkesztők, hiszen ezt a nézőknek kell majd megtalálniuk. 

A vetítés után Hajdú Zoltánnal, a Fókusz Öko Központ vezetőjével beszélgettünk. A környezetvédő szakember elmondta, hogy az Európai Klímaszövetséggel közösen a harmadik természetvédelmi filmjüket készítették el. Az elsőben a fenntartható erdélyi életformával foglalkoztak, a másodikban a vízgazdálkodás kérdéseit vetették fel, míg ez a harmadik az energiáról, a klímavédelemről szól. A most bemutatott film tulajdonképpen három parabolára épül. Végigkövethető az ember élete a gyerekkortól az időskorig, ez ráépül a természet évszakokon át tartó „örök” változásaira tavasztól őszig, majd a harmadik a napszakról szól, ugyanis a film keretbe foglalja azokat az eseményeket, amelyek napfelkeltétől napnyugtáig történnek. 

– Azt szeretnénk elérni a filmmel, hogy a nézők tegyék személyes üggyé a klímavédelmet, gondolkodjanak el azon, hogy mit tehetnek ezért. Bár az utóbbi időben rengeteget beszélünk erről a jelenségről, úgy tűnik, hogy a tudományos érvek nem hatnak eléggé az emberekre, pedig nagyon sok ötlet, megoldás, tipp van a teendőkre. Nem úgy kezdjük a napunkat, hogy azt tervezzük el, ma mit tehetek azért, hogy csökkentsem az ökológiai lábnyomomban a szén-dioxid-kibocsátásrészemet. Pedig vannak bizonyos „túlkapások”, erőráfordítások, amelyek szén-dioxid-kibocsátással, energiapazarlással járnak, s amelyeket visszafoghatok. A kérdés az, hogy az ember mikor jön rá arra, hogy a fogyasztói társadalom rabja? Mikor dönti el, hogy változtat néhány beidegződött rossz szokáson, és megpróbál környezetkímélőbben élni. Ezért is hosszú távú – a klímaszövetséggel közös – projektünk jelmondata: Élni egyszerűen jó. Ami azt sugallja, hogy ki-ki a saját életében kell megkeresse azokat a dolgokat, amelyek örömöt okoznak, boldoggá tesznek, és sokszor ezek nem olyan tárgyak, lépések, amelyek nagy haszonnal, pénzbefektetéssel, energiafogyasztással járnak – mondta Hajdú Zoltán. 

A környezetvédelmi szervezet vezetője azt is elmondta lapunknak, hogy jövőben lesz a kilencedik év, amikor együttműködnek az Európai Klímaszövetséggel. A folyamatban levő program jelmondata: Legyen erőd a változásra! Ennek a programnak a keretében készült el az előző két film is, amelyeket Gödöllőn bemutattak a természetvédelmi filmek gáláján. A benevezett 1500 film közül mindössze 60-at mutattak be, és ezek között volt a Fókusz Öko Központ által készített két alkotás is. A nagy nyertesek – a BBC által készített, David Attenborough világhírű természetfilmes nevével fémjelzett dokumentumfilmek – közé kerülni igazi rangot jelentett. 

Hajdú Zoltán szerint mindhárom filmet azért értékeli a szakma is, mert egyfajta kísérleti megközelítésben ismertetik a környezetvédelmi kérdéseket. Két hagyományosabb megközelítési mód ismertebb. Az egyik a csodálatos, érintetlen természet gazdagságát ismerteti, míg a másik szemlélet a környezeti katasztrófákat mutatja be. 

– Szerintünk egyik sem felel meg a valóságnak, mert valahol a középút az igaz. Sajnos egyre inkább csökken az idillikus, „érintetlen” természeti környezet. S az sem jó, ha állandóan azt sulykolják, hogy a katasztrófa szélén állunk, mert akkor klímadepresszióba esünk. A tudományos adatok viszont tényként igazolják, hogy még van néhány év, ameddig a környezetromboló folyamatok megfékezhetők. Talán az emberiség történelmében ezek a legsorsdöntőbb évek. Környezeti katasztrófák mindig voltak. Csak ameddig nem volt ennyire globális a társadalom, leginkább helyi szinten hatottak s érintették bizonyos közösségek életét. Az emberek a katasztrófa sújtotta övezetből elvándoroltak egy másik helyre. Jelenleg a krízis globális, nincs ahova menekülni. Kialakult négy krízishelyzet. Az egyik a klímaváltozás, a másik a biológiai sokféleség csökkenése, a harmadik az energiaforrások elapadása, és ezek közül a legégetőbb a vízhiány, a negyedik az egészségi állapot veszélyeztetettsége, ami a háromból következik. Elgondolkodhatunk azon, hogy Földünk gerinces élőlényeinek egyharmadát az emberek teszik ki, a másik harmadát pedig azok az állatok, amelyeket az ember saját táplálkozására tart fenn. Erre fordítjuk energiánk nagy részét – tette hozzá Hajdú Zoltán. 

Majd elmondta, jövőben az Európai Klímaszövetséggel közösen folytatják a tájékoztató, ismeretterjesztő programot. Az idén elkészült egy román és egy magyar nyelvű kiállítás a klímaváltozás következményeiről. A pannókat bemutatták a Bolyai líceumban és a MOGYTTE-n (az egykori Petru Maior egyetemen). 

Elindul egy, a klímaszövetség által támogatott oknyomozó dokumentumfilm széles körű bemutatása is, amely az Amazonas őserdejében létesített, a világ harmadik legnagyobb – bellomontei – völgyzáró gátja építésének körülményeit tárja fel, és azt mutatja be, hogy miként „győztek” a gazdasági érdekek a környezetvédelmi szempontokkal szemben egy ilyen hatalmas projekt kivitelezésében. Jövőre is szerveznek nevelési programokat, ahol a fenntartható fejlesztési célokat, a konkrét mindennapokban alkalmazható módszereket mutatják be diákoknak a kisadorjáni központban, amelyet a Nyárádgálfalvi Polgármesteri Hivatallal és a Rotary Téka Klub támogatásával természet házává alakítanak át. Nemsokára elkészül egy telefonos applikáció is, amelyhez – az Európai Klímaszövetség közvetítésével – 1700 európai város csatlakozhat, illetve egyénenként, csapatonként is elérhetővé válik. A többnyelvű program tulajdonképpen egy vetélkedő lesz, ahol pontszámokat lehet gyűjteni azoknak, akik környezetkímélő életmódot folytatnak (például: egy hónapig helyi terméket vásárolnak, csapvizet fogyasztanak, természetbarát közlekedési eszközt használnak stb.). A nyerteseket (csapatokat) hétvégi kirándulással, természetjárással jutalmazzák. 

A már említett két filmet eddig több mint tízezren töltötték le, osztották meg vagy tekintették meg a www. focuseco.ro honlapon. Itt lesz elérhető a Van-e még energiád? című is. A készítők remélik, hogy ez az alkotás minél több érdeklődőhöz eljut, és némiképpen szemléletváltoztatásra ösztönzi azokat, akik megnézték.