Van B bolygó?

Az űrkutatás és űrstratégia fontosságáról

A Föld lakosságát régóta foglalkoztatja a kérdés, hogy milyen világ, univerzum veszi körül. A kérdésre keresték a választ, és mindig voltak olyan jelenségek, amelyeket a tudomány akkori állása szerint nem tudtak megmagyarázni. Napjainkban is vannak ilyen kérdések, mint például az űrből érkező rádiójelek, valamint az, hogy van-e élet a Földön kívül. Ezekre még most sem lehet teljes bizonyossággal válaszolni, abban viszont biztosak lehetünk, hogy a Naprendszerben egyetlen olyan bolygó sincs, amely teljesen azonos lenne a miénkkel, a távolabbi, más galaxisokba való utazás pedig a technológia mai állása szerint lehetetlen.

Ezért is elengedhetetlen, hogy óvjuk a Földünket, illetve fordítsunk nagyobb figyelmet az űrkutatásra, hangsúlyozta marosvásárhelyi előadásán dr. Ferencz Orsolya villamosmérnök, űrkutató, Magyarország űrkutatásért felelős miniszteri biztosa, aki a Mathias Corvinus Collegium (MCC) központjában tárgyalta az űrkutatás témáját.

A szakember előadása előtt lapunknak elmondta, hogy több programot indítottak, amelyek a Földön kívüli élet jeleit vizsgálják, figyelik a rádiójeleket, amelyeket az univerzumból be tudnak fogni, és elemzik, hogy van-e bennük olyan, ami életre utalhat. Továbbá a Föld jeleiből is próbálnak következtetni arra, hogy létezik-e olyan égitest, amely életet hordoz, ám egyelőre nem találtak erre vonatkozó bizonyítékot. A szakember hozzátette, vannak olyan jelenségek, amelyekre nem könnyű megtalálni a magyarázatot, viszont ez nem feltétlenül azért van, mert valamilyen más bolygóról érkező életformák lennének, hanem egyszerűen a mi fizikai ismereteink nem elegendőek ahhoz, hogy megmagyarázzuk ezeket, mint ahogy a középkorban: a mágnest nem ismerték, így varázslatra gondoltak.

Az űrkutatás tehát a rádiójelekkel és ezek tanulmányozásával is foglalkozik, más kutatások azt vizsgálják, hogy milyen formában lehet jelen az élet egy másik planétán. A Földön szénalapú az élet, az emberi DNS nem más, mint egy szénlánc, és minden soksejtes organizmus a bolygónkon szénalapú; kérdés, hogy van-e másféle is, valamint annak a jelenléte milyen következményekkel jár, mondotta dr. Ferencz Orsolya. Ha egy égitest sugárzásában felfedeznének a tudósok olyan anyagokat – például metánt –, amelyek a földi életben is jelen vannak, akkor abból már lehetne következtetni arra, hogy ott van valamilyen életforma, de ezzel kapcsolatban még sötétben tapogatóznak.

Azonban nem is ezek a legfontosabb célkitűzései az űrkutatásnak, hanem az, hogy a földi élet körülményeit vizsgálják, hogy meg lehessen mondani, mire van szükség az élet fenntartásához. Jelenleg egy antropocén korban vagyunk, ami azt jelenti, hogy nagy testű főemlősként a több mint 8 milliárd ember olyan szinten használja, aknázza ki a Föld erőforrásait, hogy azok nem tudnak olyan sebességgel megújulni, újraalakulni, magyarázta a szakember. Ez a folyamat azt mutatja, hogy az életformánk, a magas kultúránk, a civilizációnk fenntartása nagyon sokba kerül a bioszférának. Ahhoz, hogy a Föld kimerülését megakadályozzuk vagy visszafordítsuk, illetve a saját tevékenységünk negatív hatásait valamelyest tompítsuk, új technológiákra és magas szintű összefogásra van szükség a tudósok részéről, ám mindemellett az emberiségnek morális fejlődésen kell átmennie, hogy önmagán túlmutatóan tudjon vigyázni a bolygóra, vélekedett dr. Ferencz Orsolya.

A szakember aláhúzta, hogy nincs B terv, nincs B bolygó, a Naprendszerben biztosan nincs, és máshova nem tud eljutni az emberiség a technológia jelenlegi állásával, de távolabbi galaxisokban sincs tudományos bizonyíték arra, hogy lenne egy emberi életre alkalmas planéta. A feladatunk nem az, hogy terraformáljunk egy másik bolygót, hanem az, hogy terraformáljuk a sajátunkat, hiszen ez az, amely alkalmas az emberi életre, és itt alakítottuk ki az életformánkat. Sokkal előrébb lennénk, ha nem tennénk tönkre ezt a bolygót.

Amennyiben sikerül megoldani a Föld gondjait, akkor utána kereshetjük azokat a technológiákat, amelyekkel elhagyhatjuk, de nem azért, mert el kell hagynunk. Hatalmas a különbség a kettő között, mondta az űrkutató, aki azt is hozzátette, hogy a Holdon hamarosan létesül egy állandó Hold-bázis, de az csupán egy kísérleti telep. Nem békés kikötőt kell keresni, ahol újrakezdhetjük, hanem rendbe kell tenni a saját otthonunkat, ez kellene legyen a fő gondolat.

Ferencz Orsolya arról is beszélt, hogy hiányzik ennek a területnek a jogi szabályozása, a technológia messze előbbre rohant, mint ahol a nemzetközi jogalkotás tart. Továbbá a jogszabályokat be is kellene tudni tartani. Az Európai Unió és az Európai Űrügynökség közössége eléggé lemaradt az Egyesült Államok, Kína vagy Oroszország mögött. Európának nincs űrhajója, tehát az űrrepülésekben nem tud egyedül jelen lenni, és a nagy rakétaprogramokban sem elég versenyképes az Európai Űrügynökség. Tehát rengeteg teendő van, ezekre az EU az űrprogramban hangsúlyt is fektet, hiszen tisztában van vele, hogy a szuverenitás megőrzéséhez elengedhetetlen a fejlesztés.