Változások előtt a Megyei Szalon

Ha december, akkor Szalon is van,

közös kiállítást nyitnak a megye vizuális művészei. Hosszú ideje így van, idén sem volt másképpen. De amint Mana Bucur, a Romániai Képzőművészek Szövetsége helyi fiókjának elnöke a december 8-i megnyitón házigazdaként is elmondta a Kultúrpalota Art Nouveau Galériájában egybegyűlt népes közönségnek, ez volt az utolsó alkalom, hogy a tárlatot ebben a hagyományos formában, minden műfajt egybekapcsolva rendezik meg. A jövő évtől külön kiállítás vonultatja fel a festőket, szobrászokat, textilművészeket, keramikusokat, több teret biztosítva munkáik bemutatására, szellősebb, elegánsabb keretet kínálva egy-egy alkotó műveinek érvényesítésére. A 2018-as Szalon tényleg sok művészt felsorakoztatott, jelentős hányaduk ott is volt a szombati eseményen, mellettük persze számos művészetkedvelőt is láthattunk, de mégis mintha kevesebben lettek volna, mint amekkora figyelmet ez a téli seregszemle megérdemelne. Aki hiányzott a megnyitóról, bepótolhatja a tárlat nyújtotta élményeket a következő csendesebb napokon, amikor zavartalanul szemlélheti a kiállított alkotásokat.

A méltató, értékelő szavak Radu Florea és Nagy Miklós Kund nyitóbeszédében hangzottak el, de mint lenni szokott, az ünnepélyes mozzanat zárulta után kibontakozó kötetlen eszmecserében alakult ki az igazi mérlegelés, hangzottak el a dicsérő vagy bíráló észrevételek. A megye 53 képző- és díszítőművésze állított most ki, ennél jóval több hivatásos alkotó él és dolgozik környezetünkben, de voltak számosan, akik az év során már egyéni vagy kisebb, csoportos tárlatokon léptek közönség elé, olyanok is vannak, akik fontos új művet nem alkottak mostanában, és régivel nem akartak szerepelni, vagy egyszerűen nem igénylik az ilyen nagyszabású, közös jelentkezést, amely sok évtizedes tradíciók folytatója. Három meghívottja is van a Szalonnak, ahogy korábban is volt már, Jaeger Tibor Svédországból, Zöld Gyöngyi Kolozsvárról és Sever Moldovan Besztercéről. Egyesek nem csak egy munkával neveztek be, 79 mű függ a falakon, látható az állványokon. 

A méltatások kiemelték, hogy ezúttal is a festészet a Szalon erőssége, de ha kevesebb is a szobrász a tárlaton, a legjobb színvonalat képviselik. A grafika továbbra sem talál magára, pedig sokáig ezt a napi aktualitást is gyorsan lereagáló, mozgékony műfajt is markáns egyéniségek művelték Marosvásárhelyen. A közélet, az aktuálpolitika egyébként nemigen ihlette alkotásra a művészeket, bár egy-két ilyen képet is felfedezhetünk, az általános emberi gondok, sorsok, érzelmek, mindaz, ami szép vagy rendhagyó, hagyományokba gyökerező, illetve korunk szüleménye, annál inkább. Az érzelmi töltet, a színek, harmóniák finom gazdagságát az is biztosítja, hogy a kiállítók soraiban immár több a nő, mint a férfi. Azt pedig jól tudjuk a szakosodott kiállításokról is, milyen meghatározó tájainkon a textilművésznők és keramikusok munkássága, művészetszeretete.

Hangulatos tárlatnyitás volt a szombati, amihez nagyban hozzájárult a Művészeti Egyetemet képviselő énekes, gitárkettős elismerést kiváltó, lelkes szereplése.