A válságból az ukránoknak kell kiutat találniuk
Moszkva és Berlin egyetért abban, hogy az ukrajnai belpolitikai válságból kivezető utat maguknak az ukránoknak kell megtalálniuk – hangoztatta pénteken Szergej Lavrov orosz és Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter az orosz fővárosban.
Moszkva és Berlin egyetért abban, hogy az ukrajnai belpolitikai válságból kivezető utat maguknak az ukránoknak kell megtalálniuk – hangoztatta pénteken Szergej Lavrov orosz és Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter az orosz fővárosban.
A moszkvai tárgyalásaikról tartott tájékoztatón az orosz diplomácia vezetője azt mondta, egyetért abban német kollégájával, hogy Ukrajnára nem szabad befolyási övezetként tekinteni. Lavrov kifejtette, hogy Moszkva ugyan nem ellenzi a külső közvetítést az ukrán válság megoldásában, de csak akkor, ha ezt a kijevi vezetés kéri.
Frank-Walter Steinmeier úgy vélte, hogy most minden az Ukrajnában egymással szembenálló felektől függ, de a legfontosabb, az ukrán alkotmány módosítása még várat magára. „Meg kell adnunk a lehetőséget az ukránoknak, hogy maguk válasszák meg a politikai jövőjük felé vezető utat” – mondta.
Moszkvai látogatásáról Steinmeier előzőleg a Kommerszant című tekintélyes orosz napilapnak is nyilatkozott, kifejtve, hogy az ukránoknak szabad választásokon kell meghatározniuk országuk jövőjét, s függetlenül attól, milyen utat választanak, az nem épülhet erőszakra és szélsőséges eszmékre. „Most egy olyan politikai rendezés elérése a fontos, amelyet a hatalom és az ellenzék is támogat, de elsősorban az állampolgárok. És ugyanilyen fontos mielőbb hozzálátni a gazdasági problémák megoldásához” – mondta.
A német külügyminiszter a lapnak úgy fogalmazott, hogy senkinek nem áll érdekében az ukrajnai feszültségek növelése. Hozzátette: „Közös feladatunk, hogy ösztönözzük a párbeszédet a hatalom és az ellenzék között. Ehhez Oroszország is hozzájárulhat.”
Steinmeier csütörtökön érkezett az orosz fővárosba, ahol Szergej Lavrovval a kétoldalú kapcsolatokról, valamint a legégetőbb külpolitikai kérdésekről, így a szíriai válság rendezéséről is tárgyalt.
A német külügyminiszter az orosz vendéglátójával közösen tartott moszkvai sajtótájékoztatón azt mondta, hogy Németország parlamenti jóváhagyást követően részt vehet a szíriai vegyi fegyverek megsemmisítésében. Frank-Walter Steinmeier közölte, hogy országa a szíriai tömegpusztító fegyverek kiszállításában működik majd közre, konkrétan a veszélyes vegyi anyagok behajózásában.
A szíriai politikai erők genfi tárgyalásaival kapcsolatban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt hangoztatta, hogy nem szabad mesterségesen korlátozni azok időtartamát. Moszkva azt is ellenzi – mondta –, hogy a tárgyalás résztvevői csupán az átmeneti kormányzat létrehozásának kérdésére összpontosítsanak ahelyett, hogy a 2012 június 30-án elfogadott genfi nyilatkozat teljes körű végrehajtásáról tárgyalnának.
Szergej Lavrov a szíriai ellenzéki erők nyugati és arab támogatóit azzal vádolta, hogy csak arra használják Bassár el-Aszad ellenfeleit, hogy leváltsák a damaszkuszi hatalmat. Szerinte a szíriai ellenzék mögött álló nyugati országok „ki akarják siklatni” a genfi béketárgyalásokat, és meg akarják akadályozni a szíriai politikai rendezést.
Kiengedték a börtönökből az összes fogva tartott tüntetőt
Kiengedték az ukrajnai börtönökből mind a 234 fogva tartott ellenzéki tüntetőt – közölte pénteken Viktor Psonka főügyész.
A hírt megerősítette a kijevi Függetlenség terén demonstrálók „nemzeti ellenállási” parancsnoksága is.
A bíróságok az előzetes letartóztatásban lévők java részének fogva tartását házi őrizetre módosították.
Az ellenzék követelésének engedő lépés feloldhatja a Viktor Janukovics elnök vezette kormányzat és a távozását követelő Európa-párti tüntetők között kialakult patthelyzetet.
Ahhoz azonban, hogy a büntetőjogi felelősségre vonás alól is mentesüljenek mindazok, akik ellen a zavargások miatt eljárás indult, az új amnesztiatörvény értelmében a tüntetőknek legkésőbb jövő hétfőn szabaddá kell tenniük minden elfoglalt hivatali épületet és a közterületeket az ország egész területén.
Psonka garantálta, hogy amennyiben ennek a tüntetők eleget tesznek, március 18-ig hivatalosan lezárnak minden eljárást a tiltakozó akciók résztvevőivel szemben. Hozzátette, hogy máskülönben „a szokásos rendben” folytatódnak ellenük a büntetőeljárások.
A főügyész közlése szerint 2013. december 26. és 2014. február 2. között összesen 267 tüntető ellen indult eljárás, közülük 234-et vettek őrizetbe a hatóságok. Az ellenzéki tüntetők jelenleg országszerte hat állami közigazgatási és helyi tanácsépületet tartanak megszállva: a kijevi városházát, Nyugat-Ukrajnában az ivano-frankivszki, a lvivi és a ternopili megyei adminisztrációk épületeit, továbbá egy Lviv megyei járási állami adminisztrációt, az ország keleti részén pedig a poltavai megyei tanács üléstermét.
Az amnesztiatörvény alapján egyebek mellett a tüntetőknek el kell bontaniuk a barikádokat a kormánynegyedben kitört zavargások helyszínén, a kormány és a parlament épületének helyet adó Hrusevszkij utcában. Ugyanakkor a békés demonstrációk folytatódhatnak a Majdanon, azaz a Kijevi Függetlenség terén és más városok közterein is.
Dmitro Jaros, a Majdan tüntetőinek radikális szárnya, a Jobboldali Szektor vezetője Facebook-oldalán közölte, hogy „hajlandók együttműködni a Hrusevszkij utca szabaddá tételében a közlekedés számára”. Ugyanakkor fenntartják a jogot arra, hogy „saját belátásuk szerint cselekedjenek, ha nem zárják le mihamarabb a büntetőeljárásokat társaikkal szemben”.
Andrij Parubij, az ellenzéki Haza (Batykivscsina) párt képviselője és a Majdan „ellenállási” parancsnoka ultimátumban követelte a főügyésztől, hogy jövő hétfőn 15 óráig zárjanak le minden büntetőeljárást.
A nacionalista Szabadság (Szvoboda) párt sajtótitkára kijelentette, hogy a hivatali épületek szabaddá tételéről a Majdanon döntenek vasárnap, az ellenzék által meghirdetett nagygyűlésen. Tarasz Koszivszkij leszögezte, hogy a párt aktivistái semmit sem tesznek a régiókban a Majdan engedélye nélkül.
