A válság politikai költségei mutatkoznak meg az EP-választási eredményekben
A májusi európai parlamenti (EP-) választás eredményei a nagy pártok térvesztését és az euroszkeptikusok előretörését hozták, ami az EU fejlődésének irányára is hatással lehet – állapították meg kedden közzétett tanulmányukban a Magyar Külügyi Intézet (MKI) szakértői.
A májusi európai parlamenti (EP-) választás eredményei a nagy pártok térvesztését és az euroszkeptikusok előretörését hozták, ami az EU fejlődésének irányára is hatással lehet – állapították meg kedden közzétett tanulmányukban a Magyar Külügyi Intézet (MKI) szakértői.
Kiss J. László, a Külügyi Szemle főszerkesztője, egyetemi tanár írásában kiemelte: az idei EP-választás 2009 júniusa után az első olyan megmérettetés volt, amely már a válság hatásait tükrözhette. A választás előtt nyilvánvaló volt a feltételezés, hogy a válság gazdasági és pénzügyi költségei nyomán politikai költségek is jelentkeznek. Ennek megfelelően joggal lehetett attól tartani, hogy az Európa-ellenes és euroszkeptikus pártok jó szereplése az uniót a következő, immár politikai válságba is belesodorhatja. Nem kizárt, hogy a tagállamokban kormányzó pártok a választási vereségtől való félelmükben bizonyos euroszkeptikus elképzeléseket magukévá tesznek, és ezek azután az unióban is megjelennek.
Az unióellenes és euroszkeptikus erők előretörése ellenére a 751 tagú Európai Parlamentben a jobbközép és a balközép erők megőrizték dominanciájukat. A nagyobb politikai földrengés inkább az egyes tagállamokban – mindenekelőtt Franciaországban és Nagy-Britanniában – következett be, és ennek hatása az uniós politikában is érezhető lesz – mutatott rá a szakértő.
Kiss J. László szerint az EP-választások eredménye alapján a nagy néppártok Európa nagy részében ma már alig szereznek többet a szavazatok egyharmadánál, és a politikai centrumpártok ugyan továbbra is dominálnak, de a többséget csak más pártokkal – a zöldekkel, a liberálisokkal – közösen vagy nagykoalíció keretében szerezhetik meg.
Gálik Zoltán, az intézet tudományos főmunkatársa a nagy-britanniai helyzetet ismertetve kifejtette: az EP-választáson az országban a közvélemény-kutatók által előre jelzett eredmény született: nyert az elmúlt években folyamatosan erősödő, Nigel Farage által vezetett populista, xenofób és Európa-ellenes Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP). A győzelem „föld-rengésszerű”, hiszen közel száz éve nem volt példa arra, hogy országos választáson ne a három történelmi párt
egyike, a Konzervatív Párt, a Munkáspárt vagy a Liberális Demokraták nyerjenek.
Az elemző úgy látja, az Európai Unióhoz fűződő viszony újraértelmezéséért harcoló David Cameron miniszterelnöknek a történelmi vereség figyelmeztető jel lehet a 2015-ben tartandó általános választás előtt, hiszen a UKIP nemcsak az Európa-politika radikalizálásában vállalhat szerepet, hanem a választásokat is tema-tizálhatja, és jelentősen átalakíthatja a politikai erőviszonyokat.
Mint írta, David Cameron az EP-választáson elért harmadik helyet egyértelmű kudarcként értékelte, annak ellenére, hogy nem vártak jó eredményt. A párton és a parlamenten belüli euroszkeptikus erők a UKIP megerősödésével párhuzamosan egyre inkább radikalizálódnak, és az Európa-politikai kérdésekben mind erőtelje-sebben követelik a határozott hangnemet a kormánytól. Sokan megkérdőjelezik a párton belül David Cameron vezetési képességeit, tehetetlennek állítják be a kormányfőt.
Fejérdy Gergely, az MKI tudományos főmunkatársa Franciaország esetét vizsgálva is azt hangsúlyozta, hogy az eredmény, a Nemzeti Front (FN) előretörése nem okozott meglepetést. A végeredmény leginkább a franciák félelmeit mutatja és azt, hogy kiábrándultak a hagyományos pártokból.
Közölte: a felmérések alapján a Marine Le Pen pártját támogatók elsősorban a bevándorlás problémája miatt választották az FN-t. Az indokok között a második helyen a Franciaország biztonsága miatti aggodalom volt, míg csak harmadikként említették a munkanélküliséget, negyedikként pedig a vásárlóerő csökkenését. Jóllehet az egyes kérdéskörök összefüggnek, nem lehet egyértelműen azt mondani, hogy az FN-re a gazdasági válság áldozatai szavaztak a leginkább.
A szakértő szerint az FN győzelme nemcsak a Franciaországban felerősödő EU-ellenességről ad számot, hanem a francia társadalom romló „közérzetéről”. Mindennek következményeként várhatóan Párizs befolyása is csökken a közös európai ügyekben.
