Valóság és árnyéka

Elírt birtoklevelek, egymásra telekelt földterületek, elhanyagolt hagyatéki tárgyalások, az örökösök felkutatása, végtelennek látszó irathalmaz beszerzése áll a magánszemélyek telekelési nehézségei mögött. Az állam eközben rendületlenül népszerűsíti azt az ingyenes kataszterezési programot, amellyel állítólag sok mindent megoldanának. 

A közlemények hírértéke mellett a földtulajdonosok problémáinak valós megoldása azonban sehogy sem körvonalazódik, sőt, az évek során egyre bonyolultabbá vált még az is, ami egykor egyszerűnek tűnt. A földmérő cégek a program kezdetétől kevesellték a parcellánként járó összeget, helyenként vissza is léptek, mivel a felmérés mellett a dokumentumok begyűjtése, a folyamat ügyvitele a kivitelezés befejezését lehetetleníti el, sokan úgy látják, hogy az országos program révén még jobban összekuszálódhatnak a dolgok.

A Maros Megyei Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartó Hivatal képviselőit az országos kataszterezési programról kérdeztük, a magánszemélyek telekelési gondjainak megoldását feszegetve pedig a törvényes előírásokra és miniszteri rendeletekre hivatkozva válaszoltak.

A hivatal képviselői – Marius Lucian Mănişor igazgató, Marius Nemes főmérnök és Zamfir Pop, a bejegyzési osztály vezetője – elöljáróban elmondták, a megyében lévő 102 közigazgatási egységből esélyes 92 önkormányzat közül 71-gyel kötöttek finanszírozási szerződést és 37 polgármesteri hivatal írt alá szolgáltatási szerződést földmérő cégekkel. Amint a kataszteri hivatalok múlt havi videokonfe-

renciáján hangsúlyozták, a megye külterületein hatvanezer parcellát mérnek fel, ezért a tervezett parcellaszámok tekintetében országos szinten az első hat megye közé sorolták Maros megyét. A kültelkek felmérését követi majd a program második szakasza, amelyben az ingyenes hagyatéki tárgyalások lefolytatását vállalja fel az állam, majd állítólag a beltelkek telekkönyvezése is sorra kerül.

– Konkrétan miből áll az országos kataszterezési program? – kérdeztük a szakembereket. 

– A földterületek tulajdonosai kézbe kapják a felmért és betelekelt parcellák telekkönyvi kivonatát. Ehhez azonban a földmérő cégek rendelkezésére kell bocsátaniuk mindazokat az okiratokat, amelyek szükségesek a kataszteri nyilvántartásba való bejegyzéshez. A birtoklevelen szereplő személyek személyazonossági igazolványát vagy az elhunytak halotti bizonyítványát is kell az iratcsomónak tartalmaznia.

 

Hatvan nap a tanulmányozásra 

– A tévedéseket, a földterületek egymásra  telekelését miként lehet megelőzni?

– A telekelés befejezését követően hatvan napig az önkormányzatok székhelyén lesznek tanulmányozhatók a betelekelt parcellák, és a tulajdonosok a kifüggesztett helyrajzokat összevethetik a valós helyzettel. Amennyiben eltérést észlelnek, kérvényt nyújthatnak be a polgármesteri hivatalba, és a helyi bizottság mérlegeli a kérelemben megfogalmazottak valóságtartalmát, azt követően pedig kijavítják a tévedéseket. Fontos követni az önkormányzatok által meghirdetett kifüggesztési kampányt, a területek tulajdonosai ellenőrizzék a parcellák elhelyezését.  

– Sokan a hagyatéki tárgyalásokat sem folytatták le, olyan esetekben mi az eljárás?

– A munkálatok befejezésével egyidejűleg és a közjegyzői kamara értesítését követően az örökösöknek két év áll rendelkezésre ahhoz, hogy kérjék a hagyatéki tárgyalás lefolytatását, ami ugyancsak ingyenes, mivel az is az országos program részét képezi. A kataszterezési folyamattal és a telekkönyvbe való bejegyzéssel egyidejűleg azoknak a tulajdonosoknak a nevét írják be, akik rendelkeznek minden szükséges dokumentummal. 

– A jelek szerint lesznek szerencsésebbek és kevésbé szerencsés földtulajdonosok. Mi alapján és kik döntik el, hogy épp hol zajlik az ingyenes országos kataszterezési program?

– A körzetek meghatározása a megyei kataszteri hivatalok és a polgármesteri hivatalok közös döntése nyomán született. Azt, hogy egy közigazgatási egység melyik dűlőit részesítik előnyben, az illető polgármesteri hivatal dönti el. Elsőbbséget élveznek azok a területek, ahol tisztázták a tulajdonviszonyokat, nagy számban rendelkeznek birtokba helyezési okmánnyal, vagy területalapú támogatásokat fizet az APIA stb.  Kivételt képeznek az országos érdekeltségű létesítmények. Amennyiben olyan területek is beleesnek a programba, amelyeken a tervek szerint autópálya haladna át vagy kisajátításokra van kilátás, azokat részesítik előnyben.

 

Pontatlan nyilvántartás (?!)

– Számtalan példa van az egymásra „eső” parcellákra, olyanra, hogy a birtoklevéllel rendelkező személy – aki a község gazdasági regiszterében is nyilvántartott földterület adóját évente törleszti – parcelláját másvalaki nevére telekelték. Miként fordulhat ilyesmi elő?

– Amennyiben nincs birtokba helyezési dokumentum, vagy a birtoklevélben szereplő földterületek nincsenek betelekelve, a gazdasági nyilvántartóban való jelenlét még nem biztosíték, mivel azt a magánszemélyek saját nyilatkozata alapján vezetik be. A törvény igencsak megengedő ilyen értelemben, ezért előfordulhat, hogy a földterületnek van ugyan papírokkal rendelkező tulajdonosa, de a gazdasági nyilvántartóba ugyanazt a területet más is bejelentheti saját parcellaként.

– Tegyük fel, hogy ha egy magánszemély saját költségén telekeltetni akar egy földterületet, az örökösök iratait nem tudja felmutatni, de rendelkezik egy olyan földterület-elosztási okirattal, amelyet közjegyzőnél hitelesítettek. Annak ellenére, hogy a hiteles dokumentumban minden egyes örökös aláírásával tanúsítja a másik tulajdonjogát, az okiratcsomót visszadobhatják-e a hiányzó személyi okmányok miatt?

– A törvényes előírások értelmében mindazok személyazonossági igazolványát vagy halotti bizonyítványát is az iratcsomóhoz kell mellékelni, akik neve a birtoklevelen szerepel. Függetlenül attól, hogy aláírták-e az egymás között, közjegyző előtt lebonyolított földterület-elosztási nyilatkozatot vagy sem, az okiratok nélkül a kataszteri hivatal nem telekelhet.

– A polgármesteri hivatalok kénytelenek elfogadni a földmérő cégek által támasztott feltételeket. Így hallani olyan vállalkozásokról is, amelyek elvállalják ugyan a felmérést, de csakis a sík területeken, mint mondják, a domboldalas részeken több a munka, annyi pénzért nem vállalhatják. Ezzel azok kerülnek hátrányba, akiknek földterületeik domboldalakon vannak, vagy azok a földmérő cégek, amelyek domboldalakat vállaltak fel.

– A földmérő cégek képviselői is szóvá tették a területek földrajzi sajátosságainak előnyeit és hátrányait. Szerintük a program kidolgozói figyelembe kellett volna vegyék a domborzati formákat, hogy az alföldi sík területeken mennyivel egyszerűbb a topográfusok dolga, mint domb- vagy hegyvidéken. Remélhetőleg a közeljövőben ennek orvoslására is sor kerül, mert az semmiképp sem elfogadható, hogy a sík területeket felmérik, a domboldalak dűlői pedig maradnak.