A tüntetések hatodik napján, vasárnap este az államelnök is kiment az Egyetem térre, előzetes bejelentés nélkül, mert „nem akart médiafelhajtást” maga körül.
A tüntetések hatodik napján, vasárnap este az államelnök is kiment az Egyetem térre, előzetes bejelentés nélkül, mert „nem akart médiafelhajtást” maga körül. A csalódott tömeg azonban felemás érzésekkel fogadta. Vannak ugyan még, akik tőle remélik a változást, sokan azonban (talán az egy éve tartó hallgatás vagy a „lakásfelújítása” miatt) füttyel fogadták. Az elnök nem is időzött túl sokat az emberek között, 20 perc után elment, és sietett a Facebookon bejelenteni – ha valaki esetleg nem tudta volna –, hogy „ma este kint jártam az Egyetem téren, és szóba álltam az emberekkel. Nagyon nagy felháborodást tapasztaltam, de a reményt is, hogy változhat valami. Azt mondtam, tartsanak ki, mert együtt változtathatjuk Romániát olyan országgá, amilyenre mindannyian vágyunk”.
A kormány, tudjuk, megbukott a minap. Az elnök konzultált a múlt héten, és tegnap is folytatta a konzultációt a parlamenti pártokkal. Miközben emberek ezrei folytatják az utcai tüntetéseket, valós és teljes változást követelve. Változtatni szeretnének a politikusok viselkedésén, hogy ne éljenek vissza hatalmukkal, ahogy a belügyminiszter tette, aki minisztersége alatt, úgymond „nemzeti érdekből”, 1600 alkalommal „sietett” valahová hivatalos felvezetéssel, ami nemrég egy rendőr életébe került, miközben az államfő és a kormányfő ugyanabban a periódusban összesen 1395 alkalommal vett igénybe hasonló felvezetést. Ez ellen is szól a tiltakozás. Amire utolsó cseppként következett a Colectiv klubban történt tragédia, amelynek áldozatai tegnap délelőtt már megközelítették a félszázat, és naponta nő a halottak száma. A fekete hétvége „mérlege” tizenhárom, és mindenkiben ott remeg a kérdés, vajon még hányan következnek?
Eközben a felelősök egymásra mutogatnak, keresik a vétkest vagy csak a bűnbakot. És senkitől sem hallottuk egyetlenegyszer sem, hogy nekik kellene megváltozniuk, jobbá, emberibbé, civilizáltabbá, becsületesebbé, törvénytisztelőbbé kellene válniuk. Csupán a politikai ellenfelet lehetett lemondásra kényszeríteni.
A „nép haragja” az inkompetencia, az arrogancia, a mindent átszövő, immár halálszagú korrupció, az érdektelenség, érzéketlenség ellen irányul. A teljes politikai osztály menesztését és új választásokat is követelnek. A probléma csak az, kit választhatunk? Hiszen ugyanazok a pártok állítanak majd jelölteket ugyanazokból a politikusokból, akiknek nagy része a rendszerváltás óta rajta volt a listákon, és akiket negyedszázada látunk szunyókálni a parlamentben. Akik miatt az egyszerű emberek javát szolgáló vagy a kisebbségek számára fontos törvénytervezetek akár tíz évig is porosodhatnak a két ház valamelyik fiókjában, és akik csak akkor igazán tettrekészek és gyorsak, amikor saját kiváltságaikat erősítő törvényeket kell megszavazni. Érdekes módon olyankor mind jelen vannak és mindnyájan nagyon éberek.
Új arcokat esetleg a pár napja bejegyzett Új Jobboldal hozhatna, amelyet azonban remélhetőleg a románság sem szeretne a Nagy-Románia alteregójaként viszontlátni.
Hogy lesz itt valós változás?
