Az 1989-es forradalom óta nem látott utcai tömegdemonstrációkat váltott ki a kormánynak a büntető törvénykönyv előírásait enyhítő sürgősségi rendelete.
Az 1989-es forradalom óta nem látott utcai tömegdemonstrációkat váltott ki a kormánynak a büntető törvénykönyv előírásait enyhítő sürgősségi rendelete. Tegnap kormányülést tartottak, amelyen visszavonták a népharagot kiváltott rendeletet. Most a kérdés az, hogy a továbbiakban mi történik, helyén maradhat-e a hitelességét vesztett kabinet, melynek a valódi kormányprogramja úgy fest, mint egy jól megfontolt betörési terv az államkincstárba.
A terv büntetőjogi komponense már jól ismert: sürgősségi kormányrendelettel enyhíteni a hivatali jogkörrel való visszaélés büntetőterhét, és jócskán megnehezíteni a jövőre nézve az ilyen ügyek kivizsgálását is. A már eljárás alatt álló vádlottak vagy elítéltek kiszabadítása csak hab a tortán. A gazdasági komponenst másik két sürgősségi rendeletben találjuk meg, amelyeket szintén januárban fogadtak el. A 6. számúban sok egyéb mellett 30 milliárd lejes fejlesztési alapot hoznak létre, amit 2020-ig miniszteri rendelettel osztogathat szét a szocdem pártvezér első kormányfőjelöltje a megyei és helyi önkormányzatoknak. És hogy ennek a pénzügyi törvénykezésben se legyen gátja, arról egy harmadik sürgősségi rendelet, a 9. gondoskodik, amelyben egy évig felfüggesztik a közpénzügyi törvénynek azokat a cikkelyeit, amelyek a közigazgatási egységek számára tiltják az éves költségvetések kiadási előirányzatainak túllépését. Vagyis, tesznek 30 milliárdot egy pártellenőrzés alatt álló kasszába, a közigazgatásbeli kliensek akár több évre is eladósíthatják településeiket – nem csak ebből a keretből való költekezéssel –, és hivatali jogkörrel való visszaélésért vizsgálatot sem lehet indítani ellenük, hiszen az enyhített büntető törvénykezés megnehezíti a feljelentést, így ha önmagukat nem adják fel, a számvevőszéki jelentések éves közzétételéig ki sem derülnek a kétes ügyek, amire meg napvilágra kerülnek, addig lejár a három hónapban megszabott feljelentési határidő. Rendesen ki volt ez találva...
Minderre a politikusok persze csak azt mondanák, hogy fejleszteni akarják az országot, és kijavítani a törvénykezés hibáit. Meg is lett volna rá a tisztességes lehetőségük, parlamenti többséggel a háttérben, nyíltan, a törvényhozásban megvitatva az elfogadtatni szükséges döntéseket. Az eljárási mód mutatja, hogy erről szó sincs, csak az utóbbi évtizedekből megszokott rablást próbálták könnyebbé tenni. Ami nekik rossz hír, az nekünk jó: úgy tűnik, felnőtt egy generáció, amelynek már nem lehet bármit lenyomni a torkán, még választási győzelem és alapos választói megvesztegetés után sem. És remélhetőleg nem érik be a hírhedt 13-as visszavonásával, mert az csak egy része egy összetettebb tervnek. Az effajta politizálás, közügyintézés száműzetéséig kéne valahogy végre eljutni.
