A vajdasági Magyar Nemzeti Tanács úttörő munkát végez az elnöke szerint

A vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) úttörő munkát végez, ennek a „felfedező” munkának minden előnyével, veszélyével és buktatójával együtt, hiszen Szerbiában van alkotmányban rögzített autonómia, míg a Kárpát-medence többi magyar régiójában nincs – hangsúlyozta Korhecz Tamás, az MNT elnöke a vajdasági Palicson a területi és nem területi autonómiáról rendezett háromnapos jogi-tudományos konferencia szombati zárónapján.

Magyarázata szerint, amikor Szerbiában, a Vajdaságban az autonómiáról beszélnek, akkor az egyrészt azt a szerencsés helyzetet jelenti, amelyben megvan a lehetőség arra, hogy a hatályos jog vonatkozásában vizsgálják a kérdést – hiszen „más Kárpát-medencei magyar közösségek csak az álmok, elképzelések és követelések vonatkozásában tárgyalhatnak erről” –, másrészt pedig a gyakorlati megvalósítás azt is eredményezi, hogy problémák, kérdések merülnek fel.

Arról beszélve, hogy a szerb alkotmánybíróság januárban alkotmányellenesnek nyilvánította a nemzeti tanácsokról szóló törvény egyes pontjait, Korhecz kiemelte: indoklásában viszont a bíróság kísérletet tett arra is, hogy doktrínát hozzon létre, azaz megpróbálta általánosságban értelmezni azt, hogy mit jelentenek a kisebbségvédelmi rendelkezések, meghatározni, hogy mik a nemzeti tanácsok, mire szolgálnak, és mi az önkormányzathoz, önkormányzatisághoz való jog. Emellett pedig nemcsak megszüntetett, hanem meg is erősített bizonyos jogokat, ami pozitívumként értékelhető – tette hozzá.

Beretka Katinka, az MNT hivatalos nyelvhasználattal megbízott tanácsosa a Vajdaság alapdokumentumának számító statútum megváltoztatásának körülményeiről beszélt. Emlékeztetett arra, hogy pénteken lépett életbe az a szerb alkotmánybírósági döntés, amely a dokumentum kétharmadát alkotmányellenesnek nyilvánította. Az AB azonban decemberben úgy döntött, hogy Szerbia északi tartománya fél évet kap arra, hogy módosítsa a statútum azon részeit, amelyek összeegyeztethetetlenek az alaptörvénnyel. Indoklásuk szerint, ha azonnal hatályon kívül helyezték volna a statútumot, azzal jogi űr keletkezett volna a Vajdaságban.

Elmondta, a szerb parlament azonban már május 20-án elfogadta az új statútumra vonatkozó javaslatot, így az alapdokumentumot két nappal később a vajdasági parlament is kihirdethette. Beretka szerint a féléves határidő lehetőséget adott arra, hogy a tartomány továbbra is működni tudjon, és most már új statútummal építse tovább az autonómiát.

Ismertette azokat a legjelentősebb változásokat is, amelyek az új dokumentumban megjelennek. Ezek a tartomány végrehajtó szervének elnevezésére és a Vajdaság jelképeinek használatára vonatkoznak. A módosítás értelmében a Vajdaság kormányát ezentúl tartományi kormánynak lehet csak nevezni, Újvidék pedig nem a tartomány fővárosa, hanem közigazgatási központja.

Beretka Katinka hozzáfűzte: az alkotmánybíróság döntése értékítélet is volt, és sok esetben nem hivatkozott alkotmányos rendelkezésekre, csak a törvényekre. A kérdés továbbra is az – részletezte –, hogy a statútum eddig mekkora befolyással volt a tartományi autonómiára, „hiszen nagyon sok kérdést nem a statútum, hanem a hatásköri törvény rendez, ezért inkább elvi-politikai kérdés, hogy az alkotmánybírósági döntés hatással lesz-e a tartományi autonómia megítélésére”.

Összegzésként elhangzott, hogy az autonómiáról folytatott viták, tanácskozások segítséget nyújtanak az ezzel a témával foglalkozóknak abban, hogy felkészültebben, más országok példáiból okulva alakíthassák ki álláspontjukat.