A váci Fehérek templomának titkai
A Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteménye a csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban látogatható.
Mint a héten már hírül adtuk, a Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteménye a csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban látogatható 2011. április 14–július 31. között.
Miről mesél a múmia?
A halál elrabolhatja a testből az életet, de nem jelenti feltétlenül magának a testnek a megsemmisülését is.
A múmia olyan holttest, amely emberi beavatkozás vagy különleges környezeti tényezők hatására nem indult oszlásnak, így nemcsak a csontok és a fogak őrződnek meg, hanem a bőr, az izmok, a haj, a körmök, sőt az arcvonások is fennmaradhatnak.
Nemcsak egyiptomi múmiák léteznek. Magyarországon is keletkeztek múmiák, melyek ma az ismeretek valóságos kincsestárai.
A múmiáknak saját, személyes történetük van. Időutazók. A tudományos vizsgálatoknak köszönhetően sorsuk és koruk megelevenedik előttünk. Milyenek voltak életükben? Hogyan táplálkoztak? Milyen betegségekben szenvedtek, és hogyan haltak meg? Ezekre és még számos hasonló kérdésre ad választ a tudományos megközelítésű, mégis misztikus kiállítás.
Hogyan mumifikálódtak a kriptába temetett halottak?
A váci Fehérek templomának kriptájába temetettek természetes úton, minden emberi beavatkozás nélkül konzerválódtak. A természetes mumifikálódást a kripta egyedülálló mikroklímája és a temetkezés módja tette lehetővé. Az átlaghőmérséklet a külső hőmérséklettől függetlenül 8-11 Celsius-fok között ingadozott. A mumifikálódás szempontjából nagyon fontos volt a gyenge, de állandó légmozgás az altemplomot a külvilággal összekötő keskeny szellőzőkürtőn keresztül.
Az elhunytak a természetes bomlás helyett lassan kiszáradtak, a faforgáccsal bélelt fenyőfa koporsó felfogta testnedveiket. A fenyő terpenoidtartalma megakadályozta a gombák és baktériumok szaporodását.
A váci kripta rejtélye
A leletegyüttes felfedezése egy szerencsés véletlennek köszönhető. 1994-ben, a Fehérek templomának felújítása során egy rég elfeledett kriptára bukkantak, amely zsúfolásig tele volt gazdagon díszített koporsókkal. A csaknem kétszáz éve nem bolygatott koporsókban 265, halotti ruhába öltöztetett egyén feküdt.
A kripta, amelyet 1729–1731 között építettek, közel másfél évszázadon keresztül szolgált temetkezési helyként. A lejáratot 1838-ban befalazták, majd lassanként a kripta létezése is homályba veszett.
A nem mindennapi leletegyüttes feltárását a váci Tragor Ignác Múzeum munkatársai igazságügyi antropológus segítségével végezték. A halotti rítus tárgyait a Tragor Ignác Múzeum őrzi, az emberi maradványok a Váci Püspökség nemes hozzájárulásával a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárába kerültek.
A múmiák az ismeretek kincsesházai
A váci leletegyüttes tudományos vizsgálata antropológus, néprajzos, radiológus, patológus, bőrgyógyász, mikrobiológus szakemberek közreműködésével, a kegyeleti szempontok messzemenő figyelembevételével történt.
A nemzetközi együttműködésben zajló kutatások segítségével makroszkópos, radiológiai, szövettani, szájpatológiai és DNS-vizsgálatokra is sor került. A DNS-vizsgálat segítségével több személy maradványaiból sikerült a tüdőbaj kórokozóját kimutatni. Az eredmények lehetővé tették a tuberkulózis magyarországi elterjedésének kutatását is.
Meddig éltek?
Az teszi igazán különlegessé a váci leletegyüttest, hogy a rendelkezésre álló halotti anyakönyvekből és a koporsók felirataiból ismert az egyének neve, neme, életkora, esetleg haláloka. Adatok vannak a családi kapcsolatokól is.
A betemetettek közül 71 férfi és 77 nő életkora ismert, a legfiatalabbak újszülöttek, a legidősebb egyén pedig 95 esztendős korában hunyt el.
A kiállításon találkozhatunk a váci Fehérek templomában megtalált múmiákkal. Megismerhetjük a személyes, különös, olykor misztikus történetüket.
A kiállításon 14 múmia, köztük Simon Antal néhai paptanár egyéni története tárul fel előttünk.
Simon Antal (1772–1808), élt 36 évet.
„Főtisztelendő Simon Antal, a Pánkotai Boldogságos Szűz Mária apátja, valamint a Siketnémák Intézetének igazgatója és tanára. Elhunyt 1808. augusztus 30-án, életének 36. esztendejében.” (Simon Antal koporsófelirata)
Simon Antal 1802-ben lett a váci Siketek Intézetének első igazgatója és tanára. Hamarosan megírta úttörő jelentőségű művét, az „Igaz Mester” című fonetikai tankönyvet. Egyedülálló módszerével, az írva olvastatás technikájával siketnéma gyerekeket tanított meg írni és olvasni.
Nagy ívű pályája hatesztendei munka után korai halálával megszakadt. 1808. augusztus 30-án, 36 éves korában hunyt el Vácott. Furcsa módon még ugyanaznap el is temették a Fehérek templomának kriptájába.
A halotti anyakönyv bejegyzése szerint vérhányás közepette halt meg. A test vizsgálata során sem sérülésre, sem betegségre utaló elváltozást nem találtak, amely összefüggésbe hozható lenne halálával. A gyors temetés magyarázata talán az, hogy az augusztus végi nagy meleg miatt a halottat rövid időn belül el kellett temetni, hogy elkerüljék a holttest bomlását.
A kiállítás kedd-vasárnap 10-18 óra között látogatható. Április 23–25. között zárva.
Rendkívüli nyitva tartás:
Pünkösdkor péntek-vasárnap (június 10-12.): 10-20 óra; hétfő (június 13.): 10-18 óra
Múzeumok éjszakája (június 25.): 10-24 óra
Ezer székely leány napja (július 2.): 10-20 óra.
Utolsó belépés zárás előtt 30 perccel.
Csoportok érkezését, tárlatvezetésen vagy múzeumpedagógiai foglalkozáson való részvételi igényt előzetesen jelezni kell.
A kiállítás megtekintését 12 éven felülieknek ajánlják!
Díjszabások:
Teljes árú belépő: 10 lej.
Kedvezményes árú belépő: 5 lej diákok (diákigazolvánnyal) nyugdíjasok (igazolvánnyal)
csoportok (15-25 személy)/fő.
Családi belépő: 22 lej.
2 felnőtt + legalább 1 személy 18 év alatt.
Ingyenes 7 éven aluli gyermekek,
csoportokat kísérő pedagógusok (max. 2 fő),
muzeológusok (igazolvánnyal),
újságírók (igazolvánnyal) számára.
Tárlatvezetés (előzetes bejelentkezés alapján): magyar, román nyelven: 30 lej/csoport
Múzeumpedagógiai foglalkozás (előzetes bejelentkezés alapján): 30 lej/csoport
